Talán az elmúlt években megismert súlyos esetek okán, de sokan úgy vélik, az ételallergia biztosan csak gyermekeket érint, akinél nem alakult ki kicsiként, annak később már nem is fog. Holott az allergiák, így az ételallergia is, bármely életkorban kialakulhatnak, egy új kutatás szerint felnőtt nőknél gyakrabban, mint férfiaknál. De vajon mi lehet ennek az oka és honnan tudhatjuk, hogy valóban allergiás reakciót mutatunk valamely élelmiszerre? Dr. Hidvégi Edit PhD, az Allergiaközpont – Prima Medica gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza, gasztroenterológus válaszolt a legfontosabb kérdésekre.
Ételallergia felnőttkorban
Amerikai adatok szerint a felnőtt lakosság 10%-a számolt be ételallergiás tünetekről, ami magasabb, mint az eddig ismert adat. Sokan vannak azonban, akik pontosan nem is tudják, hogy allergia, vagy intolerancia váltotta ki a tüneteiket, ami magasabb, mint a gyerekek körében előforduló ételallergiák aránya. Sokan vannak azonban, akik pontosan nem is tudják, hogy esetleg allergia váltotta ki a tüneteiket, ugyanis a tévhitekkel szemben, nem minden esetben jelentkezik súlyos, életveszélyes anafilaxiás sokk vérnyomáseséssel, légzésproblémákkal, eszméletvesztéssel. Az ételallergia ugyanis ennél jóval enyhébb tüneteket is okozhat, így döntően az alábbiakat:
- Légúti tünetek: orrfolyás, orrdugulás, fulladás, sípoló légzés.
- Gyomor- és bélrendszeri tünetek: hasfájás, hasmenés, hányás.
- Bőrtünetek: csalánkiütés, ekcéma.
Közös bennük, hogy a tünetek gyakran az allergén elfogyasztását követően rövid időn belül jelentkeznek. Intolerancia esetén nagyrészt csak gyomor-bélrendszeri panaszokat tapasztal a páciens, akkor is csak nagyobb mennyiség elfogyasztása után 1,5-2 órával.
Milyen allergiák a leggyakoribbak felnőttkori kezdettel?
A fő ételallergének a felnőttek körében a kagyló, mogyoró, dió és halak. A tojás, a búza és a szója nem meglepő módon hiányzik a listáról, mivel a gyerekek többsége felnőtt korára kinövi az allergiát, amennyiben ezek az allergének okozták a tüneteket. A dió, mogyoró, kagyló és hal allergia azonban nem csecsemő, hanem kisgyermek-, serdülő vagy felnőttkorban alakul ki és rendszerint élethosszig tart. A tej úgy kerülhet a felnőttkori allergénnek vélt élelmiszerek közé, hogy sokan keverik a tejcukor érzékenységet és a tejfehérje allergiát.
A Clinical and Experimental Allergy nevű szakmai portálon megjelent kutatás szerint a nők hajlamosabbak a felnőttkorban induló ételallergiára, mint a férfiak, bár ennek okai pontosan nem ismertek. Az asztma is gyakoribb felnőttkorban a nők körében, és az ételallergia, mint atópiás betegség, nagyon gyakran az asztmás betegek között jelentkezik. Ugyanakkor vannak bizonyos, nem-semleges feltételezések, amelyek magyarázhatják a késői indulást:
- Családi örökség: a családban halmozódó környezeti- vagy ételallergia.
- Helyszínváltozás: akár egy költözés is növelheti az allergia kialakulását, mivel a szervezet új allergéneknek lehet kitéve. Bizonyos környezeti allergiák pedig triggerei lehetnek ételallergiáknak, például a birspollen, nyírfa pollen allergia miatt problémás lehet a nyers alma, körte, cseresznye, őszibarack, földimogyoró, mandula, répa, kivi, szója és más élelmiszerek fogyasztása.
- Késői diagnosztizálás: előfordulhat, hogy egyes allergiák már gyermekkorban is megvoltak, de nem ismerték fel azokat, így csak felnőttkorban lettek diagnosztizálva.
- Bélflóra, mikrobióta állapota: számos kutatás igazolta már, milyen komplex hatással van a bélrendszerben található baktériumflóra állapota az egészségre, akár ételérzékenységet, allergiát is okozva.
- Feldolgozott élelmiszerek: az a nyugati típusú étrend, amelyben a bélbaktériumokat tápláló rostok helyett döntően feldolgozott élelmiszereket fogyasztunk, szintén az egyik okként szerepelhetnek a felnőttkori ételallergiák kialakulásában.
- Ritka találkozás az adott élelmiszerrel: annak is lehet valószínűsége, hogy valaki csak felnőttként és csak ritkán találkozik bizonyos ételekkel, tipikusan ilyen lehet a tenger gyümölcseinek megkóstolása.
Orvosra kell bízni a diagnózist
Míg az enyhébb környezeti allergiák esetében nem feltétlenül vagyunk benne biztosak, hogy mi okozza a tüneteket (például egy macska simogatása után jelentkező orrfolyás, tüsszögés egy könnyű náthának tűnhet), addig az ételallergia egészen biztosan az adott étel elfogyasztásával köthető össze. Ugyanakkor az öndiagnózis ebben az esetben sem ajánlott.
- Az ételallergia kimutatására többféle tesztet is lehet alkalmazni, a vérvételre épülő teszttől az alkaros bőrtesztig és akár a terheléses vizsgálatig. (A vérvétellel történő vizsgálatnál megtévesztő lehet, hogy abból kétféle elérhető: az egyik IgE alapú teszt, ami valódi allergiát jelezhet, de a keresztreakciók miatt evvel is érdemes szakértőhöz fordulni. A másik egy IgG meghatározáson alapuló intolerancia teszt, aminek semmi köze nincs az allergiához, és ez alapján diétát kezdeni nagyon helytelen.) Mindez pedig biztonságos, kontrollált körülmények közt zajlik, vagyis akár a súlyosabb reakció is gyorsan megfékezhető – hangsúlyozza dr. Hidvégi Edit PhD, az Allergiaközpont – Prima Medica gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza, gasztroenterológus. - Mivel pedig az ételallergia egyetlen kezelési módja jelenleg az adott élelmiszer elhagyása, egyáltalán nem mindegy, hogy valóban azt vonjuk-e ki az étrendünkből, ami valóban a panaszokat okozza. Aki pedig már átélt súlyos anafilaxiás reakciót, annak kiemelten fontos, hogy tudja, pontosan mire kell figyelnie és mindig nála legyen az adrenalin autoinjektor. Ugyanakkor azzal lehet biztatni a felnőtt pácienseket, hogy az allergiás panaszok évek múltával akár enyhülhetnek is, ugyanis az immunrendszerünk egyre kevésbé erőteljesen reagál az – allergia esetén tévesen azonosított – fenyegetésekre.
Forrás: Allergiaközpont – Prima Medica (www.allergiakozpont.hu)
