Egy friss összefoglaló tanulmány újdonságot hozott abban, hogy nem csak a 8 leggyakrabban allergizáló élelmiszerrel foglalkozott, hanem közel 200, lehetséges ételallergiát okozó és 45, valószínűsíthető ételallergiát okozó ételt vizsgált. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont – Prima Medica csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen új ismereteket nyújthat ez a tanulmány az allergiás reakciók okairól és azt is elmondta, mit kell tenni, ha ez a gyanú merül fel egy gyermeknél.
Ez a 8 leggyakrabban allergizáló étel
Egy, a The Journal of Clinical Allergy and Immunology című folyóiratban megjelent holland tanulmány újdonsága, hogy az élelmiszercsoportok széles skálájára adott allergiás reakciókkal foglalkozott, valamint a reakciók súlyosságát is vizsgálta.
- A nagyobb tanulmányok eddig az úgynevezett Big Eight-re, vagyis arra a nyolc élelmiszerre koncentráltak, amelyek a leggyakrabban okoznak allergiát. Ezek a tehéntej, a tyúktojás, a búza, a szója, a földimogyoró, a diófélék, a hal és a kagyló – mondja Balogh doktor.
30 étel okozza a tünetek 80 százalékát
A vizsgálatban 1085 beteg vett részt, akik közül közel 70%-nak valószínűsíthető ételallergiája volt (a betegek szenzibilizációval járó tünetekről számoltak be), és 33,1%-nak lehetséges ételallergiája (itt más jellegű tünetek voltak). A betegek 192 ételre jelentettek tüneteket, és 45 ételre vonatkozóan állt rendelkezésre elegendő szenzibilizációs adat. (A szenzibilizáció azt jelenti, hogy valaki érzékennyé válik egy adott anyagra.)
A megállapítások között szerepelt, hogy a jelentett tünetek közel 80%-át 30 étel okozta. A gyümölcsök, a diófélék és a hüvelyesek okoztak leggyakrabban allergiát, a rovarok, a hús, valamint a fűszerek vagy gyógynövények pedig legritkábban. A lehetséges gyümölcsallergiában szenvedő betegek közül az almaallergiát jelentették leggyakrabban (44,4%). A betegek körülbelül egyharmada kivire, mogyoróra, dióra vagy földimogyoróra panaszkodott; körülbelül negyedük cseresznyére; és egyötödük mandulára, őszibarackra vagy körtére – írták a szerzők.
Súlyos reakciókat okozó ételek
A súlyosság tekintetében a magvak (39,8%) és a halak (39,2%) okoztak leggyakrabban súlyos reakciókat, ezeket követték a hüvelyesek, a diófélék és a rákfélék. A betegek abszolút számát tekintve a súlyos reakciókat leggyakrabban a diófélék, a hüvelyesek, a csonthéjasok, a halak okozták. A gyümölcsök (főként a trópusi gyümölcsök) összeségében a leggyakrabban súlyos reakciókat okozó élelmiszercsoportok közé tartoznak, bár a legtöbb érintett csupán enyhe tüneteket tapasztalt.
Ez utóbbi megállapításnak több oka is van, többek között az a tény, hogy a gyümölcsök és zöldségek hasonló fehérjéket tartalmaznak, mint a különböző típusú pollenek, amelyekre egyre többen allergiások.
Valóban ételallergiás a gyerek?
Az amerikai National Institute of Allergy and Infectious Diseases meghatározása szerint ételallergia egy olyan egészségkárosító hatás, amely egy adott élelmiszerrel való érintkezés során reprodukálhatóan fellépő specifikus immunválaszból ered. Tehát az immunrendszer túlzott reakciójáról van szó, amely az allergén összetevőt tartalmazó étellel való találkozáskor újra és újra beindítja a szervezet védekezési reakcióját.
- Az új eredmények nyilván óvatosságra intenek az ételallergiák tekintetében, de nagyon óvatosan kell bánni ezzel a diagnózissal – hangsúlyozza dr. Balogh Ádám MSc PhD, az Allergiaközpont – Prima Medica csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus. - Sokan szülő él abban a tévhitben, hogy saját vagy gyermekeik emésztőszervi panaszait valamilyen étel vagy ételösszetevő okozza, és önmaguk által felállított allergia diagnózissal jelennek meg a szakorvosi rendeléseken. Ebben a téves öndiagnózisban szerepe van a drogériákban kapható gyorsteszteknek és a magánlaborok által biztosított egyéb IgG alapú, úgynevezett ételintolerancia teszteknek is. A kutatások viszont azt mutatják, hogy az IgG alapú tesztek alkalmatlanok mind az ételallergiák, mind az ételintoleranciák vizsgálatára. Tehát mielőtt önkényesen kizárnánk a gyanúsnak hitt élelmiszereket a saját vagy a gyermek étrendjéből, utána kell járni, hogy pontosan mi is okozza panaszokat: allergia vagy ételintolerancia, esetleg akár funkcionális, vagyis nem emésztőszervi probléma.
Csak orvosi diagnózis alapján beszélhetünk ételallergiáról
A szakmai álláspont szerint az élelmiszer-allergia kivizsgálásának alapjai a bőrteszt és a vérvételes allergiavizsgálatok. Azonban még ezeknél is érdemes tudni, hogy a negatív eredmény nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden rendben, illetve egy pozitív allergia vizsgálat sem jelent biztosan ételallergiát. Minden esetben a szakorvos a kórelőzmény és a tünetek alapján tudja eldönteni, milyen irányban kell tovább lépni.
Ha az ételallergia valóban diagnosztizálható, a megoldás az adott élelmiszer kivonása az étkezésből (bár ez például az ún. rejtett allergén esetén nem megvalósítható), a súlyos reakciót átélt beteget pedig sürgősségi készlettel kell ellátni.
Tudástár:
https://www.jaci-global.org/article/S2772-8293(25)00217-6/fulltext
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC9134150/
Forrás: Allergiaközpont – Prima Medica (www.allergiakozpont.hu)
