Ma már mindenki érezheti azt, amit az utóbbi évtizedek kutatásai is igazolnak, vagyis, hogy az elmúlt években egyre többször találkozhatunk Európában is kánikulával, hőhullámokkal. Ezek a szélsőséges változások pedig stresszt jelentenek a szervezetnek, különösen, ha eleve szív-érrendszeri betegséggel küzd valaki. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa összefoglalta azokat a tanácsokat, amelyeket megfogadva a betegek nagyobb biztonságban érezhetik magukat.
Hogyan hat a kánikula a szív-érrendszeri betegek szervezetére?
A tartós hőség, a hőstressz az egészséges szervezet számára is nagy terhelést jelent, és különösen igaz ez a krónikus betegséggel élőkre. A kánikula ugyanis komoly megterhelést jelenthet a szív- és érrendszer számára, főként, ha valaki magas vérnyomással, szívelégtelenséggel, koszorúér-betegséggel vagy szívritmuszavarral él. A nagy melegben a szervezet többféle alkalmazkodási folyamattal próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet, ami fokozott munkára készteti a szívet.
A legfontosabb hatások:
- Kitágulnak az erek, hogy a szervezet hőt adhasson le. Emiatt csökkenhet a vérnyomás, ami szédülést, gyengeséget, ájulásérzést okozhat.
- Felgyorsul a szívverés, mert a szívnek gyorsabban kell keringetnie a vért a megfelelő hőleadás érdekében. Ez fokozhatja a szív terhelését.
- Nő a folyadékvesztés az izzadás miatt. Ha ezt nem pótoljuk megfelelően, csökken a keringő vér mennyisége, ami tovább ronthatja a vérnyomást és a szervek vérellátását.
- Sűrűbbé válhat a vér, ami növelheti a vérrögképződés, a trombózis, illetve bizonyos esetekben a szívinfarktus vagy a stroke kockázatát.
- Romolhat a szív oxigénellátása, különösen koszorúér-betegség esetén, ami mellkasi fájdalmat (anginát) vagy egyéb panaszokat válthat ki.
- Gyakoribbá válhatnak a szívritmuszavarok, főként akkor, ha a fokozott izzadás miatt felborul a szervezet só- és folyadékháztartása.
- A kánikula különösen veszélyes lehet az idősebb emberekre, a szívelégtelenségben szenvedőkre, a magas vérnyomásban élőkre, a koszorúér-betegekre, a ritmuszavarral élőkre, valamint azokra, akik vízhajtót vagy más, a folyadék- és elektrolitháztartást befolyásoló gyógyszert szednek – hangsúlyozza Vaskó doktor. - A meleg időszakban ezért fontos a megfelelő folyadékbevitel, ha csak nem rendelt a kezelőorvos folyadékmegszorítást, a déli órákban a fizikai megterhelés kerülése, a hűvös környezet biztosítása, valamint az előírt gyógyszerek rendszeres szedése. Ha pedig valakinél mellkasi fájdalom, nehézlégzés, ájulás, erős szívdobogás-érzés vagy tartós rosszullét jelentkezik, mielőbb orvosi ellátást kell kérni.
Ezt tehetik a kánikulában a szívbetegek
A szív- és érrendszeri betegek számára a nyári hőségben különösen fontos a tudatos felkészülés, hiszen néhány egyszerű óvintézkedéssel jelentősen csökkenthető a rosszullétek és a súlyos szövődmények kockázata. Érdemes megfogadni az alábbi tanácsokat:
Fogyasszanak elegendő folyadékot, de tartsák be a kezelőorvos utasításait. Szívelégtelenség esetén például előfordulhat, hogy a folyadékbevitel korlátozott.- Kerüljék a déli órákban a fizikai megterhelést, lehetőleg reggel vagy késő este intézzék a sétát, bevásárlást vagy a kerti munkát.
- Tartózkodjanak hűvös helyen, használjanak ventilátort vagy légkondicionálót, és árnyékolják a lakást a legmelegebb órákban.
- Viseljenek világos színű, laza, jól szellőző ruházatot, valamint kalapot vagy sapkát, ha a szabadban tartózkodnak.
- Ne hagyják ki a gyógyszereiket, ugyanakkor ne módosítsák az adagolást saját döntés alapján. Egyes készítmények – például a vízhajtók vagy a vérnyomáscsökkentők – hatása a nagy melegben eltérhet, ezért panaszok esetén ajánlott kardiológussal egyeztetni.
- Rendszeresen ellenőrizzék a vérnyomásukat és a pulzusukat, különösen akkor, ha szédülést, gyengeséget vagy szívdobogásérzést tapasztalnak.
- Kerüljék a túlzott alkoholfogyasztást, és a koffeintartalmú italokat is csak mértékkel fogyasszák, mert fokozhatják a kiszáradás veszélyét.
- Figyeljenek a hőártalom jeleire, például a fokozódó gyengeségre, zavartságra, erős szédülésre, ájulásra vagy csökkent vizeletmennyiségre. A szív- és érrendszeri betegségben, illetve magas vérnyomásban érintettek számára az is minden körülmények között fontos, hogy figyeljék szervezetük jelzéseit. Érdemes megfigyelniük, hogyan befolyásolja állapotukat az étrendjük, a fizikai terhelés, a stressz, az érzelmi változások, valamint az időjárás, például a frontok hatása – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa. – Ha a megszokottól eltérő tüneteket észlelnek, például fokozott fáradtságot, gyengeséget vagy állapotromlást tapasztalnak, fontos, hogy lehetőség szerint pihenjenek, és egyeztessenek kezelőorvosukkal a szükséges teendőkről. Különösen lényeges, hogy gyógyszereik esetleges módosítását mindig szakorvossal beszéljék meg. Amennyiben panaszok vagy romló állapot miatt fordulnak hozzánk, EKG-val, szívultrahanggal és egyéb kardiológiai vizsgálatokkal fel kell tárni a tünetek pontos okát, illetve azt, hogy nem változott-e az alapbetegség állapota. A rendszeres kardiológiai ellenőrzések és kontrollvizsgálatok segítségével fenntartható egy stabil, biztonságos állapot, és a szervezet alkalmazkodóképessége is hatékonyabban támogatható.
Dióhéjban
A legfontosabb, hogy a szívbetegek ne becsüljék alá a hőség hatását: a megfelelő folyadékpótlás, a túlzott meleg kerülése és az orvosi utasítások betartása jelentősen hozzájárulhat a biztonságos nyári időszakhoz. Aki pedig bizonytalan a tünetei forrásában vagy a gyógyszerei hatásában, mindenképpen forduljon kardiológushoz.
Tudástár:
https://www.health.harvard.edu/blog/heart-problems-and-the-heat-what-to-know-and-do-202206212765
Forrás: Kardioközpont – Prima Medica (www.kardiokozpont.hu)
