A tévhitekkel ellentétben, nem csak az időseket érintheti az ízületi gyulladás, fiataloknál is kialakulhatnak a kínzó tünetek, bár náluk sokszor nem fokozatosan, hanem hirtelen jelentkeznek. Dr. Kádár János, az Immunközpont – Prima Medica belgyógyásza, immunológus, infektológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a diagnózis már csak azért is fontos, mert az ízületi gyulladás különböző formáinál más-más kezelések lehetnek a célravezetők.
Az ízületi gyulladásnak több típusa van
Az ízületi gyulladásnak nagyon leegyszerűsítve két nagy, általános típusa van: a kopásos típus (ide tartozik az osteoarthritis), és amikor a folyamat lényege maga a gyulladás. Ilyen többek között a reumatoid arthritis és a pikkelysömörös ízületi gyulladás. Az utóbbi típusú, immunológiai mechanizmusú ízületi gyulladás akkor fordul elő, amikor immunrendszere tévedésből önmaga ellen fordul – vagy a saját/nem-saját téves felismerése miatt, vagy egy nehezen csillapodó, de eredetileg célszerű gyulladás formájában.
Az osteoarthritis, vagyis a kopásos ízületi gyulladás tünetei jellemzően az ízületi fájdalom, a duzzanat és a merevség: ez általában csak egyik oldalon jelentkezik és az ízület mozgatása után erősödik. Ez az a leggyakoribb forma.- A reumatoid arthritis általában a kéz kisízületi gyulladásával kezdődik, aminek gyakran az első tünete a reggeli kézmerevség. A probléma jellemzően szimmetrikusan jelentkezik, idővel minden ízületet érinthet. A fiatokban előfordul, hogy gyorsan mutatkozik meg ez a betegség, hirtelen jelentkezik nagy fájdalom, nagyízületi duzzanat. Később a kéz mellett érintett lehet a térd, a csukló és a könyök, a boka, a csípő, de még a lábujjak is. A gerinc nem szokott megbetegedni.
- Az arthritis psoriatica az immunrendszer olyan működési zavara, egyfajta krónikus gyulladása, amelyik a pikkelysömör kialakulásához társul. Ennek az összetett betegségnek természetesen vannak bőrtünetei (de az ízületi érintettség meg is előzheti a bőrjelenségek kialakulását), valamint érintheti a szemet, az emésztőrendszert, légzőrendszert, a szív-érrendszert és a mozgásrendszert, az ízületeket is. Ez utóbbi elsősorban fájdalommal, merevséggel, az ízületek mozgatásának nehézségével hívhatja fel magára a figyelmet. Az ujjak, a lábujjak megvastagodhatnak, és ún. „kolbászujjak” alakulnak ki.
- A köszvény (arthritis urica) a húgysav kristályok felhalmozódása miatt alakul ki az ízületekben, gyulladást és fájdalmat okozva.
- A szeptikus ízületi gyulladást bakteriális, vírusos vagy gombás eredetű fertőzés okozza, és az ízületek súlyos gyulladásához vezethet.
- A fiatalkori idiopátiás sokízületi gyulladás (juvenilis idiopathiás arthritis) egy gyermekkorban kezdődő, ismeretlen eredetű gyulladásos/immunológiai folyamatokkal kísért ízületi betegség.
- A Bechterew-kór olyan krónikus gyulladásos betegség, amelyik a keresztcsonti és a gerincet alkotó ízületeket érinti.
- A fentieken túl még további típusokat is az ízületi gyulladások nagy csoportjába sorolunk, a polymyalgia rheumaticától a degeneratív ízületi gyulladásig, és a gyulladásos bélbetegségekhez is társulhat ízületi gyulladás – ismerteti Kádár doktor. - A különböző arthritis típusok eltérő tüneteket okozhatnak és más-más kezelési módszereket igényelhetnek, ezért fontos a pontos diagnózis felállítása. Emellett az a szerencsés eset, ha még az ízületi felszín károsodása előtt sikerül diagnózishoz jutni: így teljesebb a gyógyulás.
A kivizsgáláskor már a tünetek is árulkodhatnak
- A diagnózis felállításához alaposan megvizsgáljuk az ízületet, és természetesen figyelembe vesszük az olyan panaszokat is, mint a mozgáskor fokozódó fájdalom, az esetleg látható, érezhető jelek, mint a melegség, duzzanat, és egyéb, akár korábbi betegségek. Az érintett ízület mozgatásakor figyelünk a hallható jelekre is, hiszen a kattogás, a „nyikorgás” eleve arra utalhat, hogy a porc elvékonyodása miatt súrlódnak az ízfelszínek. A kikérdezés és a fizikális vizsgálat mellett a gyulladásos eredet tisztázásához szükséges a laborvizsgálat és ritkábban, de szóba jöhetnek képalkotó módszerek, hogy láthassuk az ízületek esetleges deformitásait – ismerteti dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyásza, immunológus, infektológus.
Minél előbb kezdődik a kezelés, annál magasabb maradhat az életminőség
Tudni kell, hogy az arthritis egy progresszív betegség, ami azt jelenti, hogy az állapot és idővel romolhat. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a kínzó tüneteket időben kezeljék, a fájdalmat csökkentsék, a mozgástartományt a lehetőségek szintjéig visszaállítsák.
A végső soron szóba jöhető műtéten kívül kezelési lehetőségként merülnek fel az alábbiak:
- gyulladáscsökkentő gyógyszerek,
- az immunológiai folyamatot gátló szerek (immunszuppresszió a szokványos, konzervatív kezeléssel, vagy biológiai terápiával);
- helyi gyulladáscsökkentő szteroid tartalmú injekció,
- fizikoterápiás eljárások,
- orvosi kollagén injekció,
- lágylézer kezelés,
- funkcionális gyógytorna.
Autoimmun eredet esetén kezelési lehetőségként felmerül az immunrendszer téves túlműködésének elnyomása ún. immunszuppresszív készítményekkel. A célzott kezelések körébe tartozik fertőzés eredetű ízületi gyulladás esetén a kitenyésztett kórokozó elpusztítását célzó antibiotikum adása, köszvény esetén pedig a húgysavszint csökkentésével megakadályozható a kristályok kicsapódásával járó ízületi rohamok és ízület feletti köszvényes csomók, valamint a belszervi szövődmények kialakulása.
Forrás: Immunközpont – Prima Medica (www.immunkozpont.hu)
