Egyre gyakrabban „fullad”, egyre nehezebben bírja a lépcsőzést, nehézlégzése van vagy éppenséggel úgy érzi, már nincs is asztmás tünete? Az asztma, mint minden krónikus betegség kezelésében is szükség lehet a gyógyszerek módosítására, akár az adagolást, akár a típusát, akár a további kiegészítő terápiát illetően. Dr. Tárnok Ildikó, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus azt hangsúlyozta, hogy a módosításról mindig orvosnak kell döntenie, nem pedig saját elképzelés vagy akár a mesterséges intelligencia tanácsai alapján.
Mikor van szükség az asztma kezelésének megváltoztatására?
Fő szabály szerint, az asztma kezelését akkor szükséges módosítani, ha a jelenlegi terápia már nem biztosít megfelelő tüneti kontrollt, egyre több a panasz, romlik a beteg életminősége, vagy megnő a súlyos asztmás rohamok kockázata. A kezelés célja, hogy a beteg lehetőleg panaszmentes legyen, fizikai aktivitását ne korlátozza a betegség, és minél kisebb legyen a súlyos rosszabbodások, illetve a tartós légzésfunkció romlás veszélye. Az alábbi esetekben merülhet fel a terápia módosítása:
- Gyakoribbá válnak a tünetek
Ha a beteg hetente többször tapasztal köhögést, sípoló légzést, mellkasi szorítást vagy nehézlégzést, különösen éjszaka vagy fizikai terhelés során.
- Nő a rohamoldó használata
Ha a korábbinál gyakrabban van szükség gyors hatású hörgőtágítóra, az a nem megfelelő asztmakontroll jele lehet.
- Éjszakai panaszok jelentkeznek
Ha az asztma miatt a beteg rendszeresen felébred, vagy nehezebben tud visszaaludni.
- Csökken a terhelhetőség
Ha a beteg a légúti tünetek miatt már a mindennapi tevékenységeket, a sportolást vagy a lépcsőzést is nehezebben végzi.
Súlyosbodik a betegség
Ha asztmás exacerbáció, vagyis hirtelen állapotromlás következik be, különösen, ha emiatt sürgősségi ellátásra vagy kórházi kezelésre van szükség.
Nemcsak a gyógyszeres kezelés intenzitásának emelése lehet indokolt. A kezelőorvosnak azt is mérlegelnie kell, hogy a beteg megfelelően alkalmazza-e az inhalátort, rendszeresen használja-e az előírt gyógyszereket, illetve vannak-e egyéb olyan tényezők, amelyek ronthatják az állapotát. Ilyen lehet például a dohányzás, az allergéneknek való kitettség, a légúti fertőzés, az elhízás vagy a reflux. A nem megfelelő inhalációs technika önmagában is okozhat elégtelen terápiás hatást.
Akár csökkenteni is lehet a gyógyszeradagot
- Ha az asztma hosszabb ideje jól kontrollált, a beteg tünetmentes, vagy csak minimális panaszai vannak, illetve a légzésfunkciója is megfelelő és stabil, mérlegelhetjük a gyógyszeres kezelés fokozatos csökkentését. Ennek célja a legkisebb még hatékony gyógyszeradag megtalálása, a mellékhatások kockázatának mérséklése mellett. Az inhalációs szteroidtartalmú kezelést azonban nem szabad önállóan, hirtelen elhagyni – hangsúlyozza dr. Tárnok Ildikó, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus. - Bizonyos esetekben az asztmagyógyszerek teljes elhagyása is lehetséges, de csak ritkán, és kizárólag orvosi mérlegelés alapján, az egyéni rizikótényezők ismeretében. Gyermekkori asztmánál például előfordulhat, hogy a tünetek a növekedéssel, a légutak fejlődésével jelentősen enyhülnek, vagy akár hosszú időre megszűnnek. Számolni(a) kell azonban azzal is, hogy az asztma későbbi visszatérésének lehetősége fennmarad. Az asztma krónikus légúti gyulladással járó betegség, amelynek tünetei hosszabb időre akár teljesen megszűnhetnek, ez azonban nem feltétlenül jelenti a betegség gyógyulását.
Milyen gyakran szükséges felülvizsgálni az asztmakezelést?
A GINA, vagyis a Global Strategy for Asthma Management and Prevention 2026-os ajánlása szerint a kezelés megkezdése vagy módosítása után általában 1–3 hónapon belül indokolt az ellenőrzés, ezt követően pedig rendszerint 3–12 havonta. Az állapot erős romlása esetén ennél hamarabb, lehetőleg egy héten belül szükséges kontrollvizsgálat, illetve bizonyos esetekben sürgősségi ellátásra is szükség lehet. Még ilyen esetben is fontos, hogy mindig a kezelőorvos döntsön a megfelelő kezelésről, a tünetek, a légzésfunkció és az egyéni kockázati tényezők figyelembevételével.
Tudástár:
https://aafa.org/asthma/asthma-treatment/
Forrás: Tüdőközpont – Prima Medica (www.tudokozpont.hu)
