Miért alakulhat ki allergia olyan ételre, amivel korábban nem volt gond?

Miért alakulhat ki allergia olyan ételre, amivel korábban nem volt gond?

Előfordulhat, hogy valaki korábban gond nélkül fogyaszt egy ételt, majd felnőttkorban allergiás reakciót tapasztal rá? A szakorvos válasza: igen. Az ételallergia ugyanis nem feltétlenül veleszületett, hanem az élet során bármikor kialakulhat. Ennek hátterében az immunrendszer működésének megváltozása, a szervezet allergénekkel való találkozása és bizonyos hajlamosító tényezők is állhatnak. Dr. Balogh Ádám MSc PhD, az Allergiaközpont – Prima Medica csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus. foglalta össze a tudnivalókat.

Miért alakulhat ki újonnan ételallergia?

Az ételallergia olyan, az immunrendszer túlzott reakcióján alapuló egészségkárosító állapot, amely egy adott élelmiszerrel való találkozás során ismételten kiváltódik. Ilyenkor a szervezet az étel valamely összetevőjét tévesen veszélyesnek ismeri fel, és az allergénnel való minden újabb érintkezéskor immunreakciót indít el. Ez a folyamat bármely életszakaszban beindulhat, így akár olyan élelmiszereknél is kialakulhat allergia, amelyek korábban nem okoztak gondot. A háttérben többféle mechanizmus meghúzódhat:

  • Az immunrendszer érzékennyé válik egy korábban tolerált ételre

Az ételallergia kivizsgálása allergológus feladata.Az ételallergia kialakulásakor az immunrendszer egy adott étel valamely fehérjéjét tévesen veszélyesnek ismeri fel. Ennek hatására allergénspecifikus ellenanyagok, például IgE-antitestek termelődhetnek. Ezt a folyamatot szenzitizációnak, vagyis allergiás „érzékenyítődésnek” nevezzük. A szenzitizáció akár hosszabb idő alatt, tünetmentesen is kialakulhat, és egy későbbi találkozás során már allergiás reakciót válthat ki.

  • Keresztallergia alakul ki

Az újonnan jelentkező ételallergia hátterében gyakran nem maga az étel, hanem egy másik allergénnel való immunológiai keresztreakció áll. Például a parlagfűre allergiás személy a dinnyétől, banántól vagy uborkától is tapasztalhat szájüregi viszketést. A nyírfapollenre allergiás embernél pedig az alma, a mogyoró vagy egyes csonthéjasok fogyasztása válthat ki tüneteket. A keresztallergia oka, hogy az élelmiszer bizonyos fehérjéi hasonlítanak a pollenek allergénjeihez, ezért az immunrendszer azokat is felismerheti. Ez a jelenség különösen felnőttkorban jelentkező új ételallergiánál gyakori.

  • Megváltoznak a szervezet reakcióküszöbét befolyásoló tényezők

Előfordulhat, hogy valaki már érzékennyé vált egy ételre, de korábban csak olyan kis mennyiségben fogyasztotta, amely még nem okozott tüneteket. Bizonyos körülmények azonban csökkenthetik azt a mennyiséget, amely már allergiás reakciót vált ki. Ilyen tényezők lehetnek többek közt az intenzív testmozgás, az alkoholfogyasztás, egyes gyógyszerek, például nem szteroid gyulladáscsökkentők, fertőzések, lázas állapot, illetve gyakran a stressz és hormonális változások. Így előfordulhat, hogy valaki egy ételt önmagában továbbra is panaszmentesen fogyaszt, de például sportolás vagy alkoholfogyasztás után már allergiás tüneteket tapasztal.

Felnőttkorban is kialakulhat valódi, új ételallergia

- Az ételallergia nem kizárólag gyermekkorban kezdődhet. Felnőtteknél is kialakulhat új allergia olyan ételekre, amelyeket korábban panaszmentesen fogyasztottak – magyarázza dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont – Prima Medica csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus. - Felnőttkorban gyakori új allergének lehetnek jellemzően a rákfélék és egyéb tengeri herkentyűk, a diófélék, bizonyos gyümölcsök és zöldségek és a búza. Az allergia kialakulásának pontos oka nem minden esetben ismert, de a genetikai hajlam, a meglévő allergiás betegségek és az immunrendszer működésének változásai is szerepet játszhatnak benne.

Mikor érdemes kivizsgálni az újonnan jelentkező ételallergiát?

Ha egy korábban jól tolerált étel fogyasztása után ismétlődően viszketés, csalánkiütés, ajak- vagy nyelvduzzanat, hasi panasz, hányás vagy légúti tünet jelentkezik, allergológiai kivizsgálás javasolt.
- Az ételallergia diagnosztizálására többféle vizsgálati módszer áll rendelkezésre, a vérből történő allergénspecifikus IgE-meghatározástól az alkaros bőrpróbán át egészen az ellenőrzött körülmények között végzett ételterheléses vizsgálatig. Fontos azonban különbséget tenni a különböző vérvizsgálatok között. Az IgE-alapú tesztek segíthetnek az allergia kimutatásában, ám az eredmények értékelésekor a keresztreakciókat is figyelembe kell venni, ezért mindenképpen szakember bevonása szükséges. Ezzel szemben az IgG-antitestek mérésén alapuló ételintolerancia-tesztek nem alkalmasak az ételallergia diagnosztizálására, és az eredményeik alapján megkezdett diéta szakmailag nem megalapozott – hangsúlyozza Balogh doktor.

Mivel az ételallergia kezelésének alapja jelenleg az allergiát kiváltó élelmiszer kerülése, különösen fontos a pontos diagnózis. Csak így biztosítható, hogy a beteg valóban a panaszokat okozó élelmiszert hagyja el az étrendjéből, és ne korlátozza szükségtelenül a táplálkozását.

Bármikor jelentkeznek tünetek, fontos allergológushoz fordulni

Ha korábban panaszmentesen fogyasztott élelmiszer elfogyasztása után allergiás tünetek jelentkeznek, érdemes allergológushoz fordulni. A szakorvosi kivizsgálás segíthet tisztázni, hogy valódi ételallergia, keresztallergia vagy más eredetű reakció áll-e a háttérben. A pontos diagnózis különösen fontos, hiszen így elkerülhető a szükségtelen diéta, az allergiás reakciók súlyosbodása, és meghatározható a megfelelő kezelés, valamint az esetleges sürgősségi teendők.

Tudástár:

https://www.thermofisher.com/allergy/wo/en/living-with-allergies/understanding-allergies/adult-onset-food-allergies-causes-symptoms-and-management.html

https://www.nhs.uk/conditions/food-allergy/

Forrás: Allergiaközpont – Prima Medica (www.allergiakozpont.hu)

 

Megosztás: