Az ősz beköszöntével nemcsak az influenza és a nátha, hanem egy másik szezonális népbetegség, az avarégetés is felüti a fejét, ami sajnos nagyban hozzájárul a rossz levegőminőséghez, és akut, valamint krónikus egészségkárosodást okoz. A légszennyezés hatásai leginkább légzőszerveinket érintik, ami a krónikus betegséggel küszködők, a gyermekek és idősek esetében fokozottabb kockázatot jelent – mondta el dr. Hidvégi Edit gyermek -és felnőtt tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa.
Ha ősz, akkor avarégetés?
A következő hetekben nagy mennyiségű lehulló avarra számíthatunk, amitől többféle módon igyekeznek megszabadulni a kerttulajdonosok. Vannak, akik a környezetbarát utat választják, és komposztálják a kerti zöldhulladékot, mások azonban a levél elszállítása vagy, ami még rosszabb, inkább az égetés mellett döntenek.
Jelenleg önkormányzati rendelet szabályozza a kertben keletkezett zöldhulladék égetését: így fordulhat elő, hogy míg bizonyos településeken teljes tiltás van érvényben, másutt – bár szabályozott keretek között (pl. a hét bizonyos napjain) –, de engedélyezik az égetést.
Mi a gond az avarégetéssel?
A kerti és zöldhulladék égetése során rengeteg olyan anyag kerül a levegőbe (pl. belélegezhető porrészecskék, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, szénhidrogének), ami rendkívül káros az egészségünkre. Ennek – ahogy a Levegő Munkacsoport korábban
már felhívta rá a figyelmet – elsősorban a rossz oxigénellátás, az alacsony égéshőmérséklet, az égetett növények magas nedvességtartalma az oka. Ráadásul az avar és gallyak égetésekor a bennük lévő vegyszermaradványok is elégnek, ami tovább fokozza a kibocsátott légszennyező anyagok egészségkárosító hatását. Az avarégetés tehát a lehető legrosszabb alternatíva szervezetünk egészségére nézve, és különösen légzőszerveinket érinti károsan ez a kiirthatatlan hagyomány. A belélegzett szennyezett levegő irritálja a nyálkahártyákat, köhögést, légzési nehezítettséget, nehézlégzést, tüdővizenyőt okozhat; COPD-t, krónikus hörgőgyulladást válthat ki.
A belélegzett kisméretű részecskék a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatokat indítanak el tovább gyengítve immunrendszerünket, és fogékonyabbá téve bennünket a különféle fertőző betegségekre. Magas légszennyezettség esetén romlik a légzésfunkció, növekszik az allergiás megbetegedések száma, az asztmásoknak is gyakrabban kell gyógyszereiket használniuk, és a légzőszervi megbetegedésekből fakadó kórházi beutalások száma is ugrásszerűen megnő.
A szennyezett levegőnek való hosszú kitettség bizonyítottam csökkenti a várható élettartamot (évente 12-13 ezren halnak meg hazánkban a levegőszennyezettség miatt), és súlyosbíthatja a már meglévő szív- és tüdőbetegségeket is.
A gyermekek különösen veszélyeztetettek a levegő szennyezettsége szempontjából, hiszen szervezetük védekező mechanizmusai még fejletlenek, és általában több időt töltenek a szabadban játszva. Mivel légzésük gyorsabb, mint a felnőtteké, ezért testtömegegységenként több levegőt vesznek, mint a felnőttek, ami nagyobb dózisú légszennyező anyag belélegzését eredményezi.
Mi a megoldás?
Elsősorban a szemléletformálás. Szokjunk le az avarégetésről, és a lakókörnyezetünkben élők figyelmét is hívjuk fel arra, hogy a komposztálással nem szennyezzük a levegőt, és egészségünk sem károsodik.
A krónikus légúti betegségekben, például krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) és asztmában szenvedők különösen érzékenyek a légszennyező anyagok káros hatásaira. Esetükben tehát mindenképpen javasolt a légszennyezettségi mutatók figyelése, és kedvezőtlen adatok esetén javasolt a zárt térben tartózkodás. Fontos, hogy a betegek ügyeljenek a szakorvos által beállított gyógyszerszedésre, amennyiben pedig a korábban felírt kezelés betartása mellett is panaszaik adódnak, mindenképpen forduljanak orvoshoz! - mondta el dr. Hidvégi Edit gyermek -és felnőtt tüdőgyógyász.
Forrás: Tüdőközpont
