Kardiológia

Azok közt, akik túléltek egy szívinfarktust, viszonylag nagy azoknak az aránya, akik néhány hónap után ugyanolyan életmódot élnek, mint a súlyos esemény előtt. Ennek pedig nem csak a „nagy megnyugvás” az oka, de az is, hogy nem mindenki tudja, mit és hogyan kellene tennie ahhoz, hogy megelőzhesse a második infarktust vagy más szív-érrendszeri eseményt. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa a hosszú távú kardiológiai gondozásról beszélt.

A Dánia-Finnország mérkőzésen összeesett, majd újraélesztés után kórházba szállított Christian Eriksenről a napokban derült ki, hogy defibrillátort kell ültetni a szívébe. Az ICD nevű eszközre az esetleges szívritmuszavarok okán bekövetkező szívrohamok miatt van szükség. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportorvos, aneszteziológus, intenzív terapeuta arról beszélt, hogyan lehet ezek után sportolni.

A legfrissebb amerikai szakmai ajánlások erősen hangsúlyozzák a fizikai aktivitás és más életmódbeli elemek döntő szerepét az enyhén vagy közepes mértékben emelkedett vérnyomás- és koleszterinszint esetén. „Receptre” kellene elrendelni a mozgást – javasolja az American Heart Association, és ezzel dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus is egyetért.

A szívritmuszavar megnevezés nem egyetlen betegséget takar, ugyanis a szívritmuszavar számos típusát különböztetik meg a kardiológusok. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, milyen tünetekre kell felfigyelni és hogyan születhet pontos diagnózis.

A merevedési zavar olyan panasz, amelynek okát nem csak az egészséges párkapcsolat miatt érdemes tisztázni. Dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus szerint előfordulhat, hogy az erektilis diszfunkció az első olyan jel, ami kardiovaszkuláris betegségre utal – ezzel a problémakörrel foglalkozik a szexuálkardiológia.

Azok, akik szív-érrendszeri betegségük miatt gyógyszerrel tudják rendezni értékeiket, megállítani az állapotromlást, csökkenteni a tüneteiket, többnyire egy életen át tartó gyógyszerszedésre kell, hogy berendezkedjenek. Éppen ezért érdemes megismerniük dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos tanácsait a gyógyszerszedéssel kapcsolatban.

Ki ne érezné magát stresszesnek a koronavírus járvány miatt? Ez az érzés azonban nem csak pszichés, de fizikai rombolással is jár, ugyanis a kezeletlen, krónikus stressz komolyan veszélyezteti a szív-érrendszer egészségét. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a tünetek esetén fontos kivizsgálásról beszélt.

Az elhízás, a magas vérnyomás, az emelkedett vérzsír- és vércukorszint alkotta négyes, a metabolikus szindróma számos további betegség rizikófaktora, és a legújabb kutatások szerint a koronavírus súlyos szövődményeinek kockázatát is növeli. Dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus a nemzetközi felmérések eredményeire reflektált és a lehetséges megoldásokra hívta fel a figyelmet.

Az újra és újra megjelenő, majd elmúló mellkasi fájdalomnak számos oka lehet, amelyek közül néhány akár kezelést is igényelhet. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta arról beszélt, mi minden okozhat ilyen panaszt és mikor érdemes orvoshoz fordulni.

Ezekben a hetekben sokan tapasztalhatják a fáradtságot, a romló szellemi és fizikai teljesítményt, ami szinte minden esetben kísérő tünete a koronavírus fertőzésnek. Azonban nem csak a COVID járhat csökkent terhelhetőséggel. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa arra figyelmeztet, hogy ha valaki elmúlt 40 éves, és azt veszi észre, hogy korábbi edzésteljesítménye csökken, esetleg a lépcsőzés meríti ki jobban, mint korábban, vagy mellkasi szorítást érez, elképzelhető, hogy szívproblémák állnak a háttérben.

A magas vérnyomás, a szívbetegség nem csak gyógyszerrel, de életmóddal is kezelhető, sőt, kezelendő is, akár az életmód orvoslás keretein belül. Takács Vanda, a KardioKözpont dietetikusa a szívbetegeknek ajánlott étrendre hívta fel a figyelmet.

A magasvérnyomás betegek sokszor azért tartanak a mozgástól, sportolástól, mert félnek, hogy még magasabbra szökik a vérnyomásuk. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, hipertonológus, sportorvos szerint valóban vannak kerülendő mozgásformák, de jól felépített mozgás- és életmód programmal a vérnyomás természetes módon is csökkenthető.

A szívinfarktusnak számos rizikófaktora közismert, de azt talán kevesebben tudják, hogy ezek közül néhány nagyobb kockázatot jelent a nőknek. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos arról beszélt, melyek ezek és mit tehetünk a csökkentésük érdekében.

A testhelyzet változtatáskor, jellemzően felálláskor bekövetkező hirtelen vérnyomásesés, vagyis az ortosztatikus hipotónia általában ártatlan, bár kényelmetlen jelenség. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos azokra az okokra hívta fel a figyelmet, amelyek miatt fontos lehet a kivizsgálás.

A koronavírus fertőzés hosszútávú hatásai mostanában válnak ismertté, hiszen immár a második hullámban is sokan felépültek úgy, hogy bizonyos tüneteik még mindig jelen vannak. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa a nemzetközi kutatási eredményekről és a kivizsgálás szükségességének okairól beszélt.

A magasvérnyomás betegség korántsem elég csupán a vérnyomást monitorozni, a kivizsgálásnak számos további vizsgálatot tartalmaznia kell. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a komplex szemlélet jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Ha az erős vagy szabálytalan szívdobogás nem csak egy-egy akut stresszhelyzetben fordul elő, fontos, hogy kardiológus tisztázza annak okát. Ugyanakkor dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint az is nagyon hasznos, ha magunknak is tudjuk ellenőrizni a pulzust.

A Magyarországon vezető haláloknak számító szív-érrendszeri betegségekről nem csak a Szív Világnapján érdemes beszélni, hiszen a legfrissebb, Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. által végzett kutatásból kiderül, hogy bár a felnőttek nagy többsége tisztában van a genetika és az életmód szerepével, mégis csak kevesen tesznek az egészségük megőrzéséért. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az eredményeket elemezte és a lehetőségeket ismertette.

Aki bal oldali mellkasi fájdalmat tapasztal, jó eséllyel megijed, és könnyen szívinfarktusra vagy anginára gondol. Holott dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint más ok is okozhat ilyen tünetet, de ennek megállapítására fontos a kivizsgálás.

Sokan tapasztalják a meleg, párás időben, hogy lelassulnak, nehezebben kapnak levegőt, csökken a teljesítőképességük, gyengének érzik magukat. Ennek természetesen számtalan oka lehet, de dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy szív-érrendszeri betegeknek érdemes komolyan venni a figyelmeztető tüneteket.

A magas koleszterinszint veszélye, hogy nem okoz tünetet, és csak a következményeivel hívja fel magára a figyelmet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa az egyetlen kivételről és a kezelés kiemelt jelentőségéről beszélt.

A legtöbb betegséghez hasonlóan, a kardiomiopátia esetében is nagyon fontos a korai felismerés. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint ez azért is lehet nehéz, mert sokaknál csak általánosabb panaszok jelentkeznek, néhányan pedig nem is tapasztalnak tünetet. Vannak azonban olyan jelek, amelyekkel mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

Diagnosztizált magasvérnyomás betegség esetén több pillére kell épülnie a kezelésnek. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája, klinikai farmakológus arról beszélt, milyen faktorok befolyásolják a vérnyomás csökkentésének gyorsaságát és miért fontos a gyógyszereken kívül az életmódtanácsokat is megfogadni.

Sokan a bezártság hónapjai miatti szorongásra, mások az idősödésre gyanakodnak, amikor azt tapasztalják, hogy csökken a teljesítményük a munkában vagy akár az edzések során. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint bizonyos társuló tünetek esetén érdemes egy kardiológiai kivizsgáláson utánajárni az okoknak.

A karunk különböző okok miatt zsibbadhat, fájhat, leggyakrabban a nyaki gerinc problémái okozzák ezt a tipikus tünetet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, mikor érdemes karzsibbadás miatt kardiológiai kivizsgáláson részt venni.

A szervezetben zajló gyulladás akár szerteágazó, látszólag nem összefüggő tüneteket is okozhat. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyulladás a szívbetegségek kockázatát is növeli, ám egy egyszerű vérvizsgálattal kideríthető, zajlik-e bennünk ilyen folyamat.

Egyszeri kiugrás után, kicsit magasabb értékeknél, ha csak az egyik vérnyomásérték magas? Mikor kell orvoshoz fordulni magas vérnyomás gyanújával? Ezekre a kérdésekre válaszolt dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.

Főként a nőknél figyelték meg az összefüggést a horkolás, az éjszakai légzéskimaradás és a szív-érrendszer funkcióinak romlása között. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekre és a kivizsgálás szükségességére hívta fel a figyelmet.

A terhesség alatt 25-50 %-kal nő a koleszterinszint, még egészséges nőknél is. Azoknál a kismamáknál pedig, akiknek eleve magas volt a kiindulási koleszterinszintjük, az emelkedés még magasabb lehet. Ennek a speciális helyzetnek a kezeléséről beszélt dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

A magas vérnyomás legtöbbször tünetmentesen van jelen, és csak a következményei hívják fel rá a figyelmet. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a hipertónia szindrómára és a kezelés lépéseire hívta fel a figyelmet.

A jelenlegi helyzet még a viszonylag higgadt embereket is szorongással töltheti el, sokan akár éjszaka is erős szívdobogásra ébrednek. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, hogy mik lehetnek a jelei annak, ha nem csak a stressz viszi fel a pulzust.

kinek 2, 3 vagy 7 napon keresztül kell hordozható EKG-t viselnie, számos kérdést megfogalmaz magában. Az eljárás nagy előnye, hogy személyes találkozás nélkül, távkonzultációban is kiértékelhető. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa a legfontosabb válaszokat adta meg.

A szívinfarktus fenyegetése sokak számára jelent tartós szorongást, holott számos olyan rizikófaktor létezik, amelyek kiküszöbölésével jelentősen csökkenthetjük a kockázatot. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, melyek ezek és kinek szükséges feltétlenül a kardiológiai kivizsgálás.

A mellkasi fájdalom és szorítás érzése igen ijesztő lehet annak, aki megtapasztalja, különösen, ha nem világos, hogy stressz, pánik szindróma vagy szívprobléma okozza-e a panaszt. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.

A szívinfarktus és a stroke sokak számára komoly fenyegetést jelent, különösen, ha a családban volt már érintett személy. Szorongás helyett azonban érdemes az életmódunkat megreformálni a megelőzés érdekében. A legfontosabb tanácsokat dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos összegezte.

Eddig sem volt titok, hogy a fizikai aktivitás és a szív-érrendszer egészsége összefügg, egy új tanulmányban azonban kifejezetten az idősebb nők életmódjára fókuszáltak ebből a szempontból. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos a lehetőségekre hívta fel a figyelmet.

A vérnyomás hullámzása természetes a nap folyamán és reggelente általában emelkedést mutat, dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a kiugróan magas reggeli vérnyomás okait fontos megkeresni.

A bal mell alatti vagy a mellkas bal oldalán jelentkező fájdalom ijesztő lehet, de jó tudni, hogy nem csak kardiológiai oka lehet. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a kivizsgálás célja azért is elengedhetetlen, hogy kiderüljön, pontosan mi okozza a tünetet.

Iszkémiás szívbetegségeknek nevezzük azokat a kórállapotokat, amelyek kialakulásában a szívizom elégtelen vérellátása játszik szerepet. A betegség jellegzetes tünete a mellkasi fájdalom, de dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa éppen az ún. néma iszkémiára hívta fel a figyelmet, amelyet azonban utólag is fontos lenne diagnosztizálni.

Amikor olyan panaszt szeretne kivizsgálni a kardiológus, amelyhez nem elég a néhány perces EKG vizsgálat, szükség lehet a szív munkájának hosszabb távú megfigyelésére. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, hogy a modern készülékekkel már nem csak a 24 órás, de akár a két napig, vagy tovább tartó Holter EKG monitorozás is megoldható.

Sokan azért legyintenek a magas vérnyomásukra, mert nem fáj, nem okoz tünetet, így úgy tűnhet, mintha nem is kellene foglalkozni vele. Dr. Sztancsik Ilona, KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, milyen súlyos szövődményekkel járhat a kezeletlen magas vérnyomás, a „néma gyilkos”.

Szerencsére egyre többen tisztában vannak azzal, hogy az életmódjuk milyen komoly hatással van az egészségükre, de csak kevesen ismerik a konkrét összefüggéseket. Dvorák Márton, a KardioKözpont mozgásterapeutája és Szabó Lucia dietetikus az életmód magas vérnyomásra gyakorolt hatásaira hívta fel a figyelmet.

Az elhanyagolt érszűkület következményei igen súlyosak lehetnek, elég, ha csak a stroke-ra, vagy az infarktusra gondolunk. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa arra figyelmeztet, hogy a tünetek miatt maguk a betegek is felismerhetik, és számos orvosi diagnosztikai módszer, így a boka-kar index is jelezheti a betegséget.

Kardiomiopátiának hívjuk a szívizom olyan megbetegedését, amelynek kapcsán a megnagyobbodott és/vagy merevvé vált szívizom miatt gyengül a szív teljesítménye. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa szerint sokszor az indokolatlan gyengeség, kimerültség, mellkasi fájdalom hívhatja fel erre a betegségre a figyelmet.

Túl sok koffein, magas vérnyomás, koszorúér betegség… hány okot tudnánk még sorolni, ami szívritmuszavarhoz vezethet? Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta segít megismerni az okokat, amelyek a normális szívveréstől a szívritmuszavarig vezetnek.

A szabálytalan pulzus, vagy az alkalmanként jelentkező erős szívdobogásérzés hátterében gyakran pitvarfibrilláció áll. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa a szívritmuszavarok korai jeleire és a kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Immár gyógyszerként is ajánlja a legnagyobb amerikai szakmai szervezet az omega 3 zsírsavakat magas triglicerid szint esetén. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta áttekintette az okokat.

Ijesztő érzés lehet a sport közben vagy után jelentkező mellkasi fájdalom, amelynek azonban számos egyszerű, könnyen megoldható oka is lehet. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa elmondja, melyek azok a jelek, amelyeknek mégis fontos utánajárni.

A soron kívüli szívverés a normális szívösszehúzódások mellett megjelenő szívverés, amely után sokan úgy érzik, egy-egy ütemet ki is hagy a szívük. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a jelenségre és annak kivizsgálására hívta fel a figyelmet.

Az alacsony vérnyomás legtöbbször alkati adottság, amely azonban időnként panaszt, kellemetlenséget okozhat, bár egyes esetekben ez lehet egy háttérben álló betegség tünete is. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája természetes vérnyomásemelő módszerekről és a kivizsgálás jelentőségéről beszélt.

Egy új amerikai tanulmány hívta fel a figyelmet arra, hogy az orvosi javallat nélkül, megelőzésképpen szedett aszpirin bizonyos kockázatokat is rejt magában. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa beszélt a témáról.

Mit ábrázol és mit nem a nyugalmi EKG? Mikor van szükséges terheléses EKG-ra? Kell-e tartani attól, hogy az utóbbi során nem fogjuk bírni a fizikai terhelést? Ezekre a kérdésekre adott válasz dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

A szív-érrendszeri betegségek esetén is az egyik legfontosabb lépés az időben történő felismerés, és szükség esetén a szakszerű kezelés. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint éppen a saját egészségünk érdekében fontos eloszlatni az idevágó tévhiteket.

A szívizom elégtelen vérellátásával kapcsolatos kórállapot, az úgynevezett iszkémiás szívbetegség vezeti a hazai halálokok listáját, holott dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa szerint sokat lehet a megelőzésért és a kezelésért is.

Az EKG az egyik legfontosabb kardiológiai vizsgálat, amely számos eltérésre, zavarra fényt deríthet, és amelynek értelmezése kizárólag szakorvosi kompetencia. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a leggyakoribb okokat vette számba, amelyek eltéréseket okozhat a normál EKG-hoz képest.

A szívultrahang a kardiológia egyik leghasznosabb képalkotó vizsgálati módszere, amellyel kizárható és igazolható is számos betegség, rendellenesség. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, milyen esetekben érdemes szívultrahangot készíteni.

Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek életkilátásai és teljes felépülésének esélyei, tény, hogy a korábbi szív-érrendszeri esemény kockázati tényezőként merül fel egy újabb esemény bekövetkezéséhez. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa azokra a lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyekkel csökkenthetjük a rizikót.

Ijesztő érzés, ha azt tapasztaljuk, hogy a szívverésünk hirtelen felgyorsul, majd’ kiugrik a szívünk. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkalmi pulzus kiugrásokat sem szabad félvállról venni.

Mi történik akkor, ha sem az életmódváltás, sem a különböző gyógyszerek nem viszik lejjebb a magas vérnyomást? Dr. Kapocsi Judit, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a rezisztens hypertoniáról beszélt.

Öt év után adta ki új, koleszterinre vonatkozó ajánlását az amerikai kardiológiai szakmai szövetség, amelyet széles szakmai egyetértés fogadott. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, hogy az új elvek a szív-érrendszeri betegekhez és az egészségesekhez is szólnak.

Amikor az orvosok a sztetoszkópot a páciens mellkasához tapasztva „hallgatóznak”, normál esetben csak a szív dobogását hallják. A szívzörejt sokszor csak véletlenül fedezik fel, bár dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint néhány tünet utalhat is a zörejt okozó problémára.

Sokan úgy beszélnek a magas vérnyomásukról, hogy az 180 vagy 200 fölé kúszott. Ilyenkor az első, szisztolés értékre gondolnak, holott dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a második, diasztolés érték emelkedése is gondot okozhat.

A fertőzések utáni időszakban nő a kardiovaszkuláris betegségek kockázata – állítják amerikai kutatók. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekre és a kivizsgálás jelentőségére világított rá.

Aki már átélt egy szívinfarktust, kezdetben minden bizonnyal sok félelemmel, kérdéssel és bizonytalansággal néz szembe a további életét illetően. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa az újabb infarktus megelőzésével kapcsolatban adott tanácsokat.

Egyre többen éreznek szorongást a közelgő ünnepek miatt, hiszen nem mernek, nem tudnak kiszakadni a mindennapok rohanásából. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint a menedzser életmódot folytató vezetőket a szorongáson kívül más tünetek is figyelmeztethetik a szűrések fontosságára.

Az ödéma gyakori tünete lehet a szív-érrendszeri betegségek egy csoportjának, bár természetesen számos más okból is keletkezhet a szemmel látható duzzanat. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a diagnózis felállításának jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Sokan tervezik, hogy hasznos és fontos ajándékként vérnyomásmérőt ajándékoznak karácsonyra. Nem mindegy azonban, milyen készüléket vásárolunk. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája segít a választásban.

A szédülés sokszor csak egy kis múló egyensúlyzavar, de járhat akár zavarodottsággal, ájulással is. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa szerint, ha többször tapasztaljuk, érdemes utánajárni az okának, amely akár szív-érrendszeri eredetű is lehet.

A koleszterinszint lehet magas az életmódunknak köszönhetően és lehetséges, hogy „örököltük” a magasabb értékeket. Akármelyik esetről is van szó, dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint mindenképpen csökkenteni lehet és kell az értékeket, de nem mindig szükséges a gyógyszer.

A koszorúér-betegeknél az Achilles-ín vastagsága a betegség súlyosságának egyik jelzője lehet – állítja egy új kutatás. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint ugyanakkor az ismert betegek és a rizikófaktorokkal élők jól teszik, ha rendszeres kivizsgáláson is részt vesznek.

A korai kamrai ütés tulajdonképpen egy soron kívüli szívdobbanás, ami érezhetően eltér a normálistól. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint ez sokszor ijesztő lehet, és bár leggyakrabban nincs mögötte komoly betegség, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni.

Az eddig is közismert volt, hogy a hideg egyfajta rizikófaktornak minősül a magasvérnyomás betegeknél, ám egy új kutatás a lakás hőmérsékletét is górcső alá vette. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája az összefüggéseket és a teendőket összegezte.

A szív-érrendszeri betegségek a fejlett társadalmakban szinte „járványszerűen” terjednek, ezért a kutatók rendkívül sokat foglalkoznak a visszaszorításuk lehetőségeivel. Szarka Dorottya, a KardioKözpont dietetikusa a legfrissebb étrendi javaslat, az amazóniai étrend alapjairól számolt be.

Más-más időközönként érdemes ellenőriztetni a koleszterinszintet egy egészséges embernek és egy olyan személynek, akinél korábban már magas értékeket mértek. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta segít eligazodni a témában.

A szívelégtelenség jónéhány tipikus és általános tünetet produkálhat, ezért ha valaki gyanút keltő tüneteket tapasztal, mindenképpen ajánlott kivizsgáltatnia magát. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a hét legjellemzőbb tünetre hívta fel a figyelmet.

Sok magasvérnyomás beteg gondolja, hogy állapotát csakis a gyógyszerek rendezhetik, holott a megfelelő életmód önmagában is vérnyomáscsökkentő hatással bír, így az esetleges szövődmények esélyét is csökkentheti. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa a legfontosabb tudnivalókra hívta fel a figyelmet.

Az úgynevezett angina pectoris során az ember mellkasi fájdalmat, nyomást érez, amelyet többek közt légszomj, izzadás is kísérhet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa elmondja, hogyan különböztethető meg az angina a hasonló tüneteket okozó szívinfarktustól és miért fontos a kivizsgálás akkor is, ha elmúlt a mellkasi szorítás.

A szívritmuszavar „alattomos” formái gyakran tünetmentesen vannak jelen, de ha mégis szokatlan szívdobogásérzés jelentkezik, arra mindenképpen fel kell figyelni. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta mindezek mellett a kamraremegés kritikus jelenségéről is beszélt.

Sok gyógyszerszedőben felmerül a kérdés, hogy ha egy ideje normális értékeket mér, csökkentheti-e vagy elhagyhatja-e a magas vérnyomásra kapott gyógyszert. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a leggyakoribb kérdésekre válaszolt.

Aki tapasztalta már, hogy az éjszaka zakatoló szíve miatt aludni sem képes, tudja, milyen ijesztő jelenségről van szó. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a leggyakoribb okokat ismertette, és elmondta, mikor fontos a kivizsgálás.

A perifériás érbetegség (PAD) kezelése a tünetek csökkentésére és az állapotromlás megelőzésére épül. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint mindezekben az orvosi kezelésen túl rendkívül sokat lehet tenni életmódbeli változtatásokkal is.

A mellkasi fájdalom olyan jelzés, amelynek mindenképpen ki kell deríteni az okát, hiszen gyakran kezelést igényel. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa azt ismertette, melyek a szív eredetű és a reflux-ból következő mellkasi fájdalom jellegzetességei.

A magas vérnyomást nem mindig könnyű felismerni, ugyanis az extrém kiugrásoktól eltekintve, jellemzően nem okoz panaszt. Ha azonban komoly fejfájás jelentkezik, érdemes a vérnyomásértékeket is ellenőrizni. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája elmondja, miért.

Egy-egy kevésbé intenzív tünet, lassabban kialakuló fájdalom elbizonytalaníthat bárkit, szükséges-e az azonnali orvosi ellátás vagy sem. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a szívinfarktus és a stroke tüneteinek sokszínűségére és azok különbségeire hívta fel a figyelmet.

A magas vérnyomás kialakulása számos okra vezethető vissza, amelyek közül jónéhány döntés kérdése. Az egyik ilyen sófogyasztás, amelynek visszaszorítására dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája hívta fel a figyelmet.

Meglehetősen ijesztő jelenség, ha hirtelen erős szívdobogást érzünk, de arra is fel kell figyelnünk, ha lassan, fokozatosan emelkedik magasba a pulzusunk. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa az indokokat és a kivizsgálási lehetőségeket vette számba.

A frissen diagnosztizált magasvérnyomás betegek megijedhetnek az információktól, a gyógyszer, gyógyszerek szedésének szabályaitól, az életmód változtatás formájától. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a legfontosabb ismereteket gyűjtötte össze.

A változókor után a korábban védettebb nők ugyanolyan eséllyel néznek szembe a szív-érrendszeri betegségekkel, mint a férfiak. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa az összefüggésekre és a teendőkre hívta fel a figyelmet.

A palpitációnak nevezett jelenség, vagyis az erős, esetleg szabálytalan szívdobogásérzés meglehetősen ijesztő lehet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a háttérben meghúzódó okok egy részére, valamint a kivizsgálás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

A perifériás artériás betegség (PAD) a periférián, vagyis a szívtől távolabb lévő erek szűkületét jelenti. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a betegség diagnosztizálásának első eszköze a boka-kar index, de szükség lehet képalkotó eljárásra is.

Akár hobbi-, akár komolyabb sportolók tapasztalhatják, hogy a pulzusuk megítélésük szerint túl magasra emelkedik edzés közben. Mi lehet ennek az oka és mikor érdemes orvoshoz fordulni? Ezekre a kérdésekre adott választ dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos.

Ha fáradtságot, szédülést, rossz közérzetet, fejfájást tapasztal, lehet, hogy a vérnyomás ingadozását kell keresni a tünetei mögött, bár ez gyakran tünetmentesen van jelen. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta elmondja, miért kell mégis kivizsgálni.

Vajon miért magasabb a vérnyomásunk, ha rendelőben mérik? Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája válaszol a kérdésre és elmondja, mit lehet tenni a fehér-köpeny szindróma esetén és a korrekt mérésért.

Egy új kutatás szerint a vérnyomást még a visszatartott vizelet is növelheti, más tényezők mellett. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta elmondja, mit érdemes számításba venni a mérésnél.

A perifériás artériás betegséget nem mindig könnyű diagnosztizálni, éppen ezért fontos felismerni és az orvosnak elsorolni a tüneteket. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa szerint a veszélyeztetett pácienseknek tisztában kell lenniük a gyanús jelekkel.

A WHO és más orvos szakmai szervezetek is egyre inkább hangsúlyozzák az életmód szerepét a gyógyulásban, az egészség megőrzésében. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa azokra az életmódbeli rizikófaktorokra hívta fel a figyelmet, amelyek indokolnak egy gondos kardiológiai kivizsgálást.

Az utazás nem tilos még szívbetegeknek sem. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint csupán elővigyázatosság szükséges annak, aki szívinfarktuson, stroke-on, szívműtéten esett át, a biztonság érdekében.

Sok állapot, betegség esetén fontos, hogy otthon is rendszeresen ellenőrizzük a vérnyomásunkat. Ehhez azonban ismerni kell a korrekt mérés szabályait, amelyeket dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája mutat be.

Számos tévhit kering a szív-érrendszeri betegségekről, amelyek saját egészségünk és biztonságunk érdekében jobb, ha eloszlatunk. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a leggyakoribb tévedéseket tisztázza.

Egy rosszul kivitelezett fogyókúra, egy koplalásra vagy bizonyos tápanyagok, élelmiszertípusok teljes megvonására épített diéta számos kellemetlen tünettel, negatív következménnyel járhat. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa és Szarka Dorottya dietetikus ezekre és az egészséges életmódváltás jelentőségre hívta fel a figyelmet.

Az életmódunk olyan jelentős hatással van az egészségünkre, hogy bizonyos szokások bevezetésével, megváltoztatásával hosszú évekkel tovább élhetünk. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa összegezte a legfontosabb tudnivalókat.

Bár a magas vérnyomásnak jellemzően nincsenek kifejezett tünetei, néhány esetben akár különösnek tűnő jelenségek hátterében is állhat vérnyomás probléma. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a szemet érintő gondokról és a szédülésről, ájulásról beszélt.

A mellkasi fájdalom érzése gyakran ijesztő, sokan rögtön a szívinfarktusra asszociálnak. Holott dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint az eseteknek csupán kisebb része az, amikor szív eredetű a fájdalom, de a kivizsgálást mindenképpen érdemes elvégeztetni.

Kardiológusok megfigyelése szerint sokszor a nők jelentik be, kísérik el párjukat az egészségi szűrésekre, hiszen az urak hajlamosak legyinteni az enyhébb tünetekre. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a korai felismerés jelentőségére hívta fel a figyelmet – mindkét nem esetében.

A vérnyomás és a pulzus fogalmai gyakran összekeverednek, különösen, hogy mindkettőt ellenőrzik is a kivizsgálás során. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta elmagyarázza a fogalmakat és azt, mire utalhat a magas vérnyomás mellett jelentkező alacsony pulzusszám.

A szívbetegeknek fokozottan érdemes vigyázniuk magukra a kánikulai időszakban és időjárási frontok idején. Különösen igaz ez, ha 50 év felettiek, társbetegségeik vannak és/vagy túlsúlyosak. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa hasznos tanácsokkal szolgál.

Gyulladás szinte bárhol felbukkanhat a szervezetben, szerteágazó, elhúzódó panaszokat okozva. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa az egyszerű vérvizsgálatról beszélt, amely segít felismerni, hogy zajlik-e bennünk gyulladás, és amellyel a szervezet kezelésre adott válasza is nyomon követhetővé válik.

A túlsúly, mint probléma, ritkán jár egyedül. Aki túl sok kalóriát visz be és nem mozog, nagy valószínűséggel társbetegségeket is beenged az életébe. Ha pedig ez a körhinta beindul, meglehetősen nehéz kiszállni. A metabolikus-szindrómáról és a kilépés lehetőségeiről beszél dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

Ha nem ismerjük fel idejében az érbetegséget, az az érrendszer bármely részében problémát okozhat, akár fekély, infarktus vagy stroke is fenyegethet! Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája az orvosi kezelés és az életmód jelentőségére hívta fel a figyelmet.

A vissza-visszatérő mellkasi fájdalomnak számos oka lehet, enyhébbek és orvosi ellátást igénylők is. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta arról beszélt, mi minden okozhat ilyen tünetet és mikor érdemes orvoshoz fordulni.

Eddig néhány kutatás azt sugallta, hogy a metabolikus szindróma más elemeit nélkülöző elhízás akár még az egészséges kategóriába is sorolható, ez az elképzelés azonban megdőlni látszik. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggéseket világítja meg.

A magas vérnyomás rendezését célzó gyógyszerek ma már nagyon jó hatásfokkal, biztonságosan működnek, van azonban néhány olyan kivétel, amelyet mindenképpen tekintetbe kell venni. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája az ACE-gátlók és a várandósság kapcsolatát elemezte.

Az ödéma egy szemmel is látható duzzanat, amelyet könnyű beazonosítani az érintettnek is. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet, hiszen akár komoly betegség is meghúzódhat a tünet mögött.

Sokan tisztában vannak azzal, hogy vérünkben megkülönböztethetünk „rossz” és „jó” koleszterineket. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta és Szarka Dorottya dietetikus arról beszélt, hogyan javíthatjuk ezek arányát.

A fehérköpeny-szindrómával ellentétben az álcázott hipertónia esetében a magasvérnyomás betegek alacsonyabb értékeket produkálnak az orvosnál, mint otthon. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a jelenség okaira és veszélyeire hívta fel a figyelmet.

A nyaralás nem csak a láblógatás, hanem az utazás, az új ízek és az ezzel járó stressz időszaka is. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás- és érkockázat specialistája szerint a magasvérnyomás betegeknek külön is érdemes felkészülniük ezekre a hetekre.

Az akár végzetes kimenetellel járó szívmegállásról leginkább azt gondoljuk, semmilyen előjele nincs. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa azonban olyan amerikai kutatási eredményekre hívta fel a figyelmet, amelyek szerint lehetnek előzetes tünetek.

Bár a fizikai aktivitás alapvető jelentőségű az egészségünk fenntartásához, visszaállításához, a szívritmuszavarral élők gyakran óvakodnak tőle. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta segít eloszlatni az alaptalan félelmeket és ismerteti a biztonságos mozgás feltételeit.

A gyakori éjszakai vizelés krónikus vagy gyulladásos vese¬betegséget, cukorbetegséget, prosztata-megnagyobbodást és akár kezdődő szívelégtelenséget és a magas vérnyomást talaján jelentkező keringési elégtelenséget is jelezhet. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta ez utóbbiak kezelésének jelentőségére hívta fel a figyelmet.

A szívelégtelenség olyan betegség, amely sajnos egyre súlyosabbá válik – különösen kezelés nélkül. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa szerint azonban megfelelő, gondosan felépített életmóddal és orvosi kezeléssel jelentősen javíthatók az életkilátások.

A magas vérnyomás és a prediabétesz együttes jelenléte sokkal komolyabb veszélyt jelent a szervezetnek, mint külön-külön. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa az összefüggésekre hívta fel a figyelmet.

Minden vesebetegnek tisztában kell lennie azzal, hogy a beszűkült vesefunkciók több mint tízszeresére növelik az idő előtt bekövetkező szív- és érrendszeri eredetű halálozás kockázatát. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a rendszeres vizsgálatok jelentőségére hívta fel a figyelmet.

A szívproblémák kapcsán szinte mindenkinek a bal oldali szorítás és mellkasi fájdalom jut eszébe, ezért érdemes áttekinteni, mi minden miatt jelentkezhet a jobb oldalon a fájdalom. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakértője segít a tájékozódásban.

A pulzusunk hirtelen kiugrásának és fokozatos, hosszú távú emelkedésének is megvannak az okai. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a lehetőségeket vette számba és arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebb változásokat sem szabad félvállról venni.

Erős szívdobogás, izomgyengeség és magas vérnyomás? Nem biztos, hogy – komolyabb kivizsgálás nélkül – bele kell törődni a pánikbetegség diagnózisába, dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa szerint alapos vizsgálatokkal utána kell járni, nem Conn-szindróma áll-e a háttérben.

Bizonyos zöldségek csökkenthetik az érelmeszesedés és ezzel összefüggésben a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint sosem késő egészségesebb szokásokat kialakítani és időben kell meggyőződni az érelmeszesedés mértékéről is.

A percenként mért szívverés számát nevezzük pulzusnak, amely akkor „nyugalmi”, ha éppen nyugalomban vagyunk, tehát nem mozgunk, nem élünk meg stresszhelyzetet. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa szerint, ha a nyugalmi pulzusszámunk is magas, azt mindenképpen ajánlatos kivizsgáltatni.

Ha nehezen koncentrál, izomgörcsöket tapasztal, vagy magas vérnyomással küzd, előfordulhat, hogy a szakorvosi kezelésen túl a magnézium bevitel is segíthet. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás és érkockázat specialistája a magnézium és a vérnyomás összefüggéseire hívta fel a figyelmet.

Rezisztencia edzésnek nevezzük a szabad súlyokkal vagy ellenállással szemben végzett gyakorlatokat, amelyek nagyobb szerepet játszanak a vérnyomás csökkentésében, mint sokan gondolnák. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggéseket ismertette.

Azoknak az embereknek, akiknek genetikailag magasabb a koleszterinszintje, fiatalon is nagyobb az esélyük a szívbetegségekre, mint a normál értékkel rendelkezőknek. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggésekről és a kezelés lehetőségeiről beszélt.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) sokak életét megnehezíti, és mint kiderült, a szívinfarktusnak is önálló rizikófaktora. Az összefüggéseket dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta világította meg.

Nem mindenki van tisztában azzal, hogy létezik optimális és magas normális vérnyomás is, valamint, hogy a magas vérnyomáson belül is vannak fokozatok. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a különböző vérnyomás értékeket helyezte el egy skálán.

Sokan azt gondolják, egy szívrohamot nem lehet nem észrevenni. Holott éppen ezért nevezik csendes szívrohamnak azt a jelenséget, amely bárkivel előfordulhat, de a cukorbetegeknél nagyobb a rizikó. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa elmondta, mire kell figyelni.

Az orvos és a beteg is akkor jár a legjobban, ha a magas vérnyomásra úgy tekintünk, mint egy szindrómára, ami mögött számtalan tényező húzódik. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája bemutatja az összefüggéseket.

Gyulladás szinte bárhol felbukkanhat a szervezetben, szerteágazó, elhúzódó panaszokat, esetleg súlyos szövődményeket okozva. A vérből vizsgálható CRP-szintről, annak méréséről és csökkentésének lehetőségeiről dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta beszélt.

A magas koleszterinszint az esetek zömében csak a következményeivel hívja fel magára a figyelmet, azonban a szem körül látható jelei is lehetnek. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a kezelés kiemelt jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Kevesen tudják, de a műtétek alatt fellépő alacsony vérnyomás veszélyeztetheti a beteg vesefunkcióit. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a vérnyomás személyre szabott beállításának jelentőségére hívta fel a figyelmet.

A legújabb kutatási eredmények rossz hírt jelentenek a dohányosoknak: csak a teljes leszokás csökkenti a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggésekre világított rá.

A magas vérnyomás olyan extra terhet ró a szívre és az erekre, amely gyengítheti és rombolhatja azokat. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a következményeket vette számba.

A keringési rendszerünk egészsége határozza meg, milyen hatékonyan tud oxigén és tápanyag jutni a sejtjeinkhez. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa arról beszélt, melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják a vérkeringést, és milyen jelek érzékelésekor érdemes kivizsgáltatni magunkat.

A kezeletlen magas vérnyomás számos problémát okozhat azáltal, hogy hosszútávon szűkíti és merevebbé teszi az ereket. Dr. Kapocsi Judit, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a szív-érrendszeri okokra visszavezethető demenciára hívta fel a figyelmet.

Könnyen lehet, hogy az erektilis diszfunkció lehet a kardiovaszkuláris betegség egyik első jelzése. Az új kutatásról és a megoldási lehetőségekről dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa beszélt.

Mielőtt bárki belevágna az edzésbe, érdemes átgondolni, pontosan mit is szeretnénk elérni és milyen út vezethet a leghatékonyabb eredményekhez. Dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a mozgás a szív-érrendszer egészségének is egyik legjelentősebb védőfaktora, azonban e téren is fontos a tudatosság.

Most kapott diagnózist magasvérnyomás betegségről? Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája szerint nincs ok aggodalomra, az állapot jól kezelhető, ha odafigyelünk néhány dologra és betartjuk az orvos utasításait.

Friss kutatások szerint a korán érkező menstruáció, a korai menopauza és a vetélés is a szívbetegségek rizikófaktorainak számíthatók. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a további hajlamosító tényezőkről és a kivizsgálás jelentőségéről beszélt.

Nem csak az olyan egyértelmű jelzés, mint a mellkasi szorítás figyelmeztethet a szív-érrendszer zavaraira. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a menedzser életmódot folytató nők és férfiak gyanút keltő tüneteire hívta fel a figyelmet.

Köztudott, hogy a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a cukorbetegség mind növelik az érelmeszesedés, és ezáltal többek közt a szívinfarktus rizikóját, de dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a stresszre, mint önálló rizikófaktorra is felhívja a figyelmet.

Amikor valódi téli hideg van és esik a hó, a szívbetegeknek nagyobb elővigyázatosságra van szükségük, mint más évszakokban. Az időjárás, a megerőltető fizikai aktivitás és a szívbetegségek összefüggéseiről dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa beszélt.

A szívritmusunkat számos természetes jelenség is befolyásolhatja, de bizonyos állapotok már kórosnak tekinthetők. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta segít megérteni, mi vezethet a normális szívveréstől a szívritmuszavarig.

A munka kapcsán fellépő stresszen túl az is régóta bizonyított tény, hogy a magánéleti státusz, a magány és a párkapcsolati nehézségek is növelik a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggésekre és a kivizsgálás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

40-50 felett sokan tapasztalhatják, hogy már nem megy úgy az edzés, mint korábban és a teljesítőképességük már a munkájukban sem a régi. A jelenség a kor természetes velejárója is lehet, de dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa szerint, ha más jelek is felbukkannak, érdemes egy kardiológiai kivizsgáláson utánajárni az okoknak.

A túlsúly, mint probléma, ritkán jár egyedül. Aki nem mozog és stresszes életmódot él, nagy valószínűséggel társbetegségeket is beenged az életébe. Ha pedig ez a körhinta beindul, meglehetősen nehéz kiszállni. A metabolikus-szindrómáról és a kilépés lehetőségeiről beszélt dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa.

A szívproblémára nem csak az olyan akut jelek hívhatják fel a figyelmet, mint az erős mellkasi fájdalom, a bal karba sugárzó fájdalom, vagy az erős szívdobogás-érzés. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a kevésbé ismert, ám fontos jelekre hívta fel a figyelmet.

Egy kutatás szerint azoknál, akik a migrén során tapasztalják az aurajelenséget, bizonyos mértékben megnő a stroke kialakulásának kockázata. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekről és a kardiológiai kivizsgálás jelentőségéről beszélt.

A menedzser életmódot folytató nők és férfiak életében jelenlévő stressz számos probléma forrása lehet. A bajt nem csak a feltűnő mellkasi fájdalom és az erős szívdobogás jelezheti, de apróbb tünetek is. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa azokra a jelekre hívja fel a figyelmet.

A sportolók szívének egészségére, illetve a rendszeres ellenőrzésre leginkább sajnos csak az úgynevezett hirtelen szívhalál esetén szokás gondolni. Holott a mozgás megkezdése előtt és az edzések során is fontos lenne a kardiológiai kontroll. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az amatőr és a profi sportolóknak is ajánlott vizsgálatokról beszélt.

Miért emelték a magas vérnyomással diagnosztizáltak számát 75 millióról 103 millióra az amerikai szakmai szervezetek? Miért kell az idősebbeknél is azokat az értékeket megcélozni, mint a fiatalabbaknál? Miért olyan fontos az életmód a magas vérnyomás kezelésében? Ezekre a kérdésekre kereste a választ dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája és dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke.

Egyre többen tisztában vannak vele, hogy a menopauzával megszűnik a nők korábbi relatív védettsége a szív-érrendszeri betegségekkel szemben. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta azokra a tünetekre hívja fel a figyelmet, amelyeket ajánlott kivizsgáltatni.

A mellkasi fájdalom ijesztő tünet, aminek számos forrása lehet, és amelynek mindenképpen utána kell járni. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a lehetséges okokra hívta fel a figyelmet.

Az utóbbi 40 évben jelentősen megnőtt a szív-érrendszeri betegségek száma a modern, iparra épülő társadalmakban, amelynek oka többek közt a munkahelyi pszichoszociális faktorokban keresendő. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa arra figyelmeztet, hogy már az első tünetek esetén fontos a kivizsgálás.

A magas vérnyomás „lesből támad”, vagyis a legtöbbször tünetmentesen van jelen, és csak a következményei hívják fel rá a figyelmet. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a kezelés lépéseiről, dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke az életmód gyógyító szerepéről beszélt.

A mellkasi fájdalom és szorítás érzése igen ijesztő lehet annak, aki megtapasztalja, különösen, ha fiatalabb vagy középkorú, ám stresszes életet élő személyről van szó. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a pánik szindróma és a szívbetegség okozta tünet különbségeire hívta fel a figyelmet.

Bizonyos pótütések vagy az alkalmanként jelentkező erős szívdobogás érzése előre vetítheti a pitvarfibrilláció kialakulását. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a szívritmuszavarok korai jeleire és a kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Ha fény derül a koszorúér szűkületére, az egyik legkíméletesebb megoldás az ún. sztent beültetés, amely tulajdonképpen egy érfalat kitámasztó fémháló. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a beültetés utáni életmód és orvosi utánkövetés döntő jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Amikor a szív „munkabírása” hosszabb ideig csökken, akár életveszélyes szituáció is keletkezhet. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a szívritmuszavarok enyhébb és súlyos, azonnali ellátást igénylő formáira hívta fel a figyelmet.

A szív-érrendszeri betegségekre való hajlam bizonyos mértékig öröklődik, de sokszor hangoztatott figyelmeztetés, hogy a hajlam még nem maga a szívbetegség, ennek kifejlődését az életmódunk jelentősen befolyásolja. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa mindemellett arra figyelmeztet, hogy tisztában kell lennünk azzal, mit örököltünk a felmenőinktől.

A magas vérnyomás megelőzésében jelentős szerepe van a táplálkozásnak, sőt, a már kialakult betegség kezelésében is döntő szerepű az életmód. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a vérnyomást emelő élelmiszertípusokra hívta fel a figyelmet.

A pulzus, mint fogalom mindenki számára ismert, az eltérései pedig egyre gyakrabban kerülnek a kardiológusok fókuszába. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az erős szívdobogás esetleges okairól és a pulzus mérésének szabályairól beszélt.

Bár leginkább a magas vérnyomásról lehet tudni, hogy kockázatos és kezelendő állapot, az alacsony vérnyomás is okozhat gondokat. Dr. Kapocsi Judit, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája az esetleges tünetekről és a kezelés szükségességéről beszélt.

Ha elmúlt 40 és azt veszi észre, hogy korábbi edzésteljesítménye csökken, esetleg a lépcsőzés meríti ki jobban, mint korábban, vagy mellkasi szorítást érez, elképzelhető, hogy szívproblémák állnak a háttérben. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a figyelmeztető tünetekre és a kivizsgálás lépéseire hívta fel a figyelmet.

Idősebbek gyakran természetesnek tekintik, ha be-bedobban, kihagy a szívverésük, vagy mellkasi fájdalmat tapasztalnak. Holott Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint csak a kivizsgálás döntheti el, nincs-e szívritmuszavar a tünetek hátterében.

Az infarktusnak számos rizikófaktora van, amelyeket ismerve és kezelve jelentősen csökkenthető a bekövetkezés esélye. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a legfontosabb megelőző vizsgálatokról beszélt.

A legtöbb ember túléli az első szívinfarktust, azonban dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta azt ezt követő életszakasz legfontosabb alapköveire hívta fel a figyelmet.

Dohányzik, cukorbeteg, esetleg túlsúlyos? Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa szerint nagyon hasznos lehet egy egyszerű módszerrel, az arteriográfiával megvizsgáltatni az erei állapotát, hiszen ezek a rizikófaktorok jelentősen növelik az érszűkület kialakulásának esélyét.

Ha valaki dohányzik, magas a vérnyomása és a koleszterinszintje, jelentős esélye van annak, hogy a szíve „öregebb”, mint a valós életkora. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa a Szív Világnapja kapcsán az összefüggésekre és a tennivalókra hívta fel a figyelmet.

A karunk számos ok miatt zsibbadhat, fájhat, leggyakrabban a nyaki gerinc problémái okozzák ezt a tipikus tünetet. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakembere azonban arra figyelmeztet, hogy szívproblémák is eredményezhetnek ilyen gondokat.

Nemrégiben bebizonyosodott, hogy nem csak a gyógyszerek képesek csökkenteni a betegek fájdalmát, de a bizalomgerjesztő orvosi jelenlét is. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakembere a szakértelem és az empátia jelentőségéről beszélt.

A stroke vagy agyvérzés Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálok, és az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint azoknak, akik rizikófaktorokkal élnek, rendkívül fontos a rendszeres ellenőrzés.

A vérnyomás és a pulzus fogalmai gyakran összekapcsolódnak az emberek fejében, ráadásul mindkettőt szokta is ellenőrizni az orvos. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakembere elmagyarázza a különbséget és eloszlatja a tévhiteket.

Nemrégiben új elméletek láttak napvilágot a hirtelen szívhalálról, és a közelmúltban elhunyt zenész, Mohaman kapcsán is felmerült a hirtelen szívhalál kérdése. Dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a felkészült sportolói hozzáállás és a megfelelő kardiológiai szűrés életeket menthetne meg.

Sokan sokféle tünetük okának tekintik a magas vérnyomást, holott ez az állapot csak ritkán okoz kifejezett panaszt. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a vérnyomás és a fejfájás kapcsolatáról beszélt.

Az emberek többsége nap, mint nap számtalan stresszhelyzetnek van kitéve, amelyek kezeletlenül szinte időzített bombaként fenyegetik az egészséget. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekre és a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.

A szívritmuszavarnak összességében két fő formája van: vagy túl gyorsan, vagy túl lassan ver a szív. A szakértők pedig nem csak aszerint osztályozzák a szívritmuszavart, hogy honnan ered, de a szívverés sebessége alapján is. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a tachycardiáról beszélt, amikor 100-nál többet ver a szív egy perc alatt.

Szorító, szúró vagy bizonytalan fájdalom a mellkasban? Számos betegségre utalhat az ilyen jellegű tünet, amelynek kivizsgálási lehetőségeiről Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa beszélt.

Aki magas vérnyomásra gyanakszik, nem elégedhet meg az otthoni méréssel, ahogyan a szakszerű kivizsgálás is számos egyéb vizsgálatot tartalmazhat. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a komplex szemlélet jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Még azok is hallottak az EKG vizsgálatról, akiknek nincs ismert szívproblémájuk. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa a vizsgálat jelentőségét, és a nyugalmi, valamint terheléses EKG közti különbséget magyarázta el.

Hazánkban a szív-és érrendszeri betegségek okozzák a halálozások több, mint felét. Jó tudni, hogy a megelőzés, vagy időben történő beavatkozás életet menthet. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa azokról a tünetekről beszélt, amelyek okát feltétlenül ki kell vizsgáltatni.

A melegben csábító lehet egy-egy pohár bor, egy hűvös koktél, sokan a hideg sört szinte víz helyett isszák. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Kardioközpont magasvérnyomás- és érkockázat specialistája az alkohol és a magas vérnyomás kapcsolatát elemezte.

Bár sokáig tünetmentes maradhat a szívritmuszavar, mégis gyanakvásra ad okot, hogy extra bedobbanásokat vagy esetleg kihagyott ütéseket tapasztalunk, szorítást érzünk a mellkasunkban. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a betegség kezelésének döntő jelentőségére hívta fel a figyelmet.

A szívbetegeknek fokozottan érdemes vigyázniuk magukra a kánikulai időszakban, különösen, ha 50 év felettiek, társbetegségeik is vannak és/vagy túlsúlyosak. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa hasznos tanácsokkal szolgál.

A magasvérnyomás betegség fokozottan érinti a cukorbetegeket. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája az összefüggésekre és a körültekintő kezelés döntő szerepére hívta fel a figyelmet.

Biztosan sokan érezték már, hogy mindjárt elájulnak, ha valami miatt túl sokáig kellett állniuk a napon. Sokszor ilyen nyilvánvaló okok állnak a jelenség mögött, azonban dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint az eszméletvesztés akár szívprobléma tünete is lehet.

A szívbetegeket nem csak a tartós nagy meleg viselheti meg, de szélsőségesen reagálhatnak az időjárási frontokra is. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa az elővigyázatosságra és a szükséges orvosi ellenőrzésekre hívta fel a figyelmet.

Gyakori tévedés, hogy sokan a magas vérnyomásra csak, mint egy értékre tekintenek, és nem tartják fontosnak a helyzet rendezését. Holott dr. Sztancsik Ilona, Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint az állandósult, kezeletlen magas vérnyomás évek alatt súlyos szövődményekkel járhat.

Mielőtt bárki kizárólag a genetikára fogná a magas vérnyomását, fontos tudni, hogy az életmódunk is jelentősen befolyásolja ezt az értéket. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája az edzést, mozgást tervező magasvérnyomás betegek orvosi felügyeletére hívta fel a figyelmet.

Miért van az, hogy egyes magasvérnyomás betegek csupán egyetlen gyógyszert szednek, míg másoknál 2-3 gyógyszert is kell kombinálni? Miért kell csökkenteni vagy növelni egyes gyógyszerek dózisát és miért lehet szükség új gyógyszerre a kontrollok után? Ezekre a kérdésekre adott választ dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa.

A magasvérnyomás betegeknek tudniuk kell, hogy kezelésük egy életre szól és a rendszeres kontroll nem csupán formalitás. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája arról beszélt, mi minden múlik az ellenőrzésen, a kezelés szükséges módosításain.

A vizes, dagadt, ödémás láb jelensége mögött több ok is meghúzódhat, így mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni a pontos diagnózisért. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont specialistája az egyik lehetséges okra, a szívelégtelenségre és az ödéma kezelési lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Az eddig is közismert tény volt, hogy a magas vérnyomás- és koleszterinszint, az elhízás és a dohányzás a szív-érrendszeri betegségek rizikófaktorai. Most dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a rossz fogak és a szívbetegségek kapcsolatára hívta fel a figyelmet.

A folyamatos fogyással és hízással járó jojó-effektus, amely a helytelen fogyókúra velejárója lehet, jobban megviseli a szervezetet, mint gondoltuk. Egy legújabb kutatás szerint a szívbetegek különösen nagy veszélynek teszik ki magukat, ha beleesnek a jojó csapdájába. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakértője a szív-érrendszert veszélyeztető hatásokról beszélt.

A népesség közel 15 százalékának van tartósan 140/90 Hgmm fölötti vérnyomása, egyes becslések szerint minden 8. halálesetben játszik közre a magas vérnyomás, amelynek kezeléséről és az ezzel kapcsolatos tévhitekről dr. Kapocsi Judit, a Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája beszélt.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint beazonosítható az a 6 fő rizikófaktor, amely a négy legelterjedtebb krónikus betegség hátterében állhat. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa a veszélyeztetettek kivizsgálásának döntő jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Ismert, hogy a dohányzás az egyik legfontosabb rizikófaktor a szívinfarktus, a szélütés és az érszűkület kialakulásában, de bebizonyosodott az is, hogy a passzív dohányzás is növeli a szív-és érrendszeri megbetegedések arányát. Dr. Kósa Éva, a Kardioközpont angiológusa az összefüggéseket világította meg.

A súlytöbblet erősen befolyásolja és a vérnyomást, valamint a koleszterinszintet. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos szerint az elhízás önmagában is növeli az értékeket, a jó hír azonban, hogy a többlet csökkentésével a vérnyomás és koleszterinszint is csökkenthető.

Egy új kutatás szerint összefüggés van a menopauza körüli hőhullámok és a szív- és érrendszeri betegségek közt. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy a szív- és érrendszeri problémákat ma már nem nevezhetjük „férfibetegségeknek".

Egy-egy sportoló hirtelen szívhalála után újra és újra felmerül a kérdés, megelőzhető lett volna-e a tragédia. Dr. Matusovits Andrea, a Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a megoldás a „intelligens sportolás” és a megfelelő kardiológiai szűrés lehetne.

Ha nem ismerjük a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorait, jeleit, a kivizsgálás és kezelés jelentőségét, vagy ha fél-információink, esetleg tévképzeteink vannak róluk, könnyen bajba kerülhetünk. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa a leggyakoribb tévedésekre hívta fel a figyelmet.

Egy felnőtt érhálózatának hossza a hajszálerekkel együtt elérheti a 100 ezer km-t, ami az Egyenlítő két és félszerese. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint kézenfekvő, hogy vigyáznunk kell rá, és rendszeresen felül kell vizsgáltatnunk ezt az érzékeny rendszert.

Az erős szívdobogás-érzést nem csak szívritmuszavar okozhatja, sőt, még csak nem is feltétlenül a szintén gyakori pánik-szindróma áll a háttérben. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa a jóval ritkább Conn-szindrómáról beszélt.

A magas vérnyomás a felnőtt lakosság közel ötödét érinti ma Magyarországon. A jelenségnek számos oka van, amelyek közül az egyik a túlzott sófogyasztás. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája az összefüggésekről és a kezeletlen magas vérnyomás kockázatairól beszélt.

A szívritmuszavarnak leegyszerűsítve két formája van: amikor túl gyorsan és amikor túl lassan ver a szív. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a tachycardia és a bradycardia ismérveiről beszélt.

Számos vérnyomás-probléma esetén fontos, hogy otthon is rendszeresen ellenőrizzük a vérnyomásunkat. Ehhez azonban ismernünk kell a készülékeket, a mérés lépéseit és az értékhatárokat, amelyekről dr. Kapocsi Judit PhD, a Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája beszélt.

Az infarktus és a depresszió kölcsönhatásai eddig is ismertek voltak, mostanra azonban az is bebizonyosodott, hogy a szívbetegség utáni depresszió jelentősen növeli a halálozási kockázatot. Dr. Matusovits Andrea, a Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta éppen ezért az infarktus utáni rehabilitációs program jelentőségét hangsúlyozta.

Iszkémiás szívbetegségek néven foglalhatók össze azok a kórállapotok, amelyek kialakulásában a szívizom elégtelen vérellátása (iszkémiája) játszik szerepet. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakembere a legfontosabb tünetről, a mellkasi fájdalomról beszélt.

A terhesség alatt olyan nőknél is jelentkezhet a magas vérnyomás, akiknek korábban nem voltak ilyen problémáik. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája arra hívta fel a figyelmet, hogy a jól beállított gyógyszeres kezelés és helyes életmód megőrizheti a kismama és a baba egészségét.

Akár a családban fordult elő szívbetegség, akár szokatlan tüneteket tapasztalunk, a kardiológiai kivizsgálás számos súlyos, akár végzetes betegség kiszűrését, megelőzését teszi lehetővé. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont specialistája a gyanút keltő tünetekre és a szűrés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Életmódbeli és genetikai okai is lehetnek a szívritmuszavarnak, de egyes betegségek is okozhatják az aritmiát. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta segít megérteni, mi vezethet a normális szívveréstől a szívritmuszavarig.

Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek kilátásai, sokan úgy érzik, az esemény után már csak „lassan, öregesen” élhetnek. Holott dr. Matusovits Andrea, a Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a rehabilitációba beillesztett mozgásprogram minden téren életfontosságú hatással bír.

Ha biztosan tudnánk, hogy a következő öt évben nagy eséllyel szív- és érrendszeri megbetegedés, esetleg infarktus lép fel nálunk, valószínűleg kezeltetnénk magunkat, változtatnánk az életmódunkon. Miért várnánk a legrosszabbra? Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont specialistája arról beszélt, kinek szükséges feltétlenül a kardiológiai kivizsgálás.

A gyengeség, a szédülés, a lassú vagy felgyorsult szívverés akár szívtitmuszavarra is utalhatnak. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta ugyanakkor a gyakran tünetmentes betegség korai felismerésének jelentőségére is felhívta a figyelmet.

A szív- és érrendszeri elváltozások elsősorban a férfiakat veszélyeztetik, ám ez az arány a menopauza időszaka után megfordul. A hormonális változások miatt, a változókor után a betegségek kockázata magasabb nők körében. A hölgyeket elsősorban az infarktus „csendes”, gyakran minden előjel nélküli, tünetmentesen lezajló formája érinti, mely az esetek többségében végzetes kimenetelű. A rendszeres kardiológiai szűrés fontosságára dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa hívja fel a figyelmet.

Már rég óta ismert tény, miszerint a magas vérnyomás jelentősen megnöveli a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Hogy tisztába kerüljünk értékeinkkel, annak egyszerű és gyors módja az otthoni vérnyomásmérés, ám a szakemberek szerint ennek vannak hiányosságai. Ilyen például az, hogy így nem kapunk képet éjszakai és hajnali értékeinkről, pedig friss kutatások szerint az ekkor mért szisztolés eredmény komoly jelzésértékkel bír a kardiovaszkuláris kockázatok terén. A témáról dr. Kapocsi Judit tanárnőt, a Kardioközpont magas vérnyomás specialistáját kérdeztük.

Az éjszakai alvásból felébresztő szívdobogásérzés, a napközbeni erős kalapálás, - amikor majd kiugrik az ember szíve a mellkasából - szívritmus zavarra utal. Ilyenkor gyakori, hogy a nyakban, a fülben is érezhető a szívdobogás. Arról kérdeztük dr. Sztancsik Ilonát, a Kardioközpont kardiológusát, hogy melyek a szívdobogásérzés leggyakoribb kiváltó okai, miért nagyon fontos az alapos kivizsgálás, és hogyan történik a kardiológiai kezelés.

A Vígszínház szerdán kiadott közleményében tájékoztatott arról, hogy a színház művésze, Tahi Tóth László, a szombat esti előadás közben rosszul lett. A probléma hátterében a színház művészének egy korábbi stroke-ja állhat, de további vizsgálatok szükségesek a pontos diagnózis felállításához. A hazánkban évente megközelítőleg 40-50 ezer embert érintő szélütésnek általában vannak bizonyos előjelei, illetve ismerjük azokat a betegségeket is, amelyek megnövelik a kialakulásának a kockázatát. Erről kérdeztük dr. Kapocsi Judit tanárnőt, a Kardioközpont magas vérnyomás specialistáját.