Legfrissebb hírek
A köznyelvben eléggé összemosódott fogalmakként jelenik a pánik, a pánikbetegség és a szorongás, holott egyáltalán nem biztos, hogy a folyamatos szorongás pánikrohamokat vált ki, vagy a pánikbetegség generalizált szorongással járna. Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere éppen ezért a differenciáldiagnózis jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Vajon a várandósság alatti étrendi megszorításokkal, a potenciálisan allergizáló élelmiszerek elhagyásával csökkenthető a magzat későbbi allergiakockázata? Sok elavult és káros tévhit kering a témával kapcsolatban – mutat rá Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosa, aki szerint az allergén prevenció szemlélete gyökeresen megváltozott az elmúlt évtizedben.
A kétezres évek elején az Egyesült Államokban még rutinszerűen alkalmaztak hormonpótló kezelést a menopauza tüneteinek enyhítésére és az egészség hosszú távú védelmére, tévesen. Az életkort figyelmen kívül hagyó alkalmazás kockázataira később nagy esetszámú klinikai vizsgálatok hívták fel a figyelmet. Melyek ezek a kockázatok? Kinek ajánlható hormonpótló kezelés? Milyen további lehetőségeink vannak, hogy a jelentkező kellemetlen tüneteket enyhítsük? - kérdeztük Dr. Margitai Barnabást, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászát, életmódorvost, a téma szakértőjét.
Professzor Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával számos alkalommal beszélgettünk általános szemészeti ismeretterjesztő kérdésekről és konkrét gyakorlati problémákról. A jelen alkalommal, mint azt néhányszor korábban is tettük, egy a mindennapi gyakorlat által felhozott, közvetlen betegellátási jelentőséggel bíró kérdésről ejtünk szót. A mai nap témája a zárt csarnokzugú elsődleges glaukóma fel nem ismerése, mellyel a professzor mindennapi gyakorlata során az utóbbi időszakban ismét különösen gyakran találkozik.
Sokan kizárólag a remegést és a lassú mozgást azonosítják be a Parkinson-kór tüneteként, holott ennél kevésbé feltűnő jelek is utalhatnak a kezdődő betegségre. Dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa éppen ezekre a tünetekre és a korai felismerésre épülő kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Az asztma krónikus légúti betegség, amely bár nem gyógyítható, de megfelelő gyógyszeres kezeléssel és gondozással a betegek számára tünetmentes élet biztosítható. A páciensek gyógyszeres kezelése fenntartó és akut rohamoldó készítményekkel történik - tudtuk meg dr. Potecz Györgyitől, a Tüdőközpont tüdőgyógyász, allergológus orvosától, aki szerint a rohamoldó készítmények túlzott használata megfelelő betegedukációval kerülhető el.
Megdöbbentő eredménnyel zárult egy friss kutatás: ha a középkorú nők akár csak néhány percnyi nagyon intenzív mozgást végeznek mindennap, akár 45%-kal is csökkenthetik a jelentős szív-érrendszeri események, például a szívinfarktus bekövetkeztének rizikóját. Nagy Abonyi András, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája, gyógytornász beszélt a részletekről és azokról a további életmódbeli lehetőségekről, amelyek segíthetik a 40 felettiek megnövekvő egészségi kockázatainak csökkentését.
Ha gyakran kínozza farkaséhség, az indokoltnál többször kíván szénhidrátdús ételeket, miközben energiahiányban szenved, az a rugalmatlan anyagcsere jele lehet. Az inzulinrezisztenciából kifejlődő cukorbetegség a vezető anyagcsere-betegségek egyike – mutat rá dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont diabetológus, belgyógyász orvosa, aki a cukorháztartás zavarát jelző állapot egyik jellegztes tünetére hívja fel a figyelmet.
A karácsony és a szilveszter keretezte ünnepi időszakban sok társasági alkalom kínálkozott a bőséges evés-ivásra és alkoholfogyasztásra is, ami a szervezetet is megterhelhette. A valódi alkoholallergia rendkívül ritka, az azonban cseppet sem szokatlan, hogy egy-egy pohár bor vagy pezsgő elfogyasztását követően „allergiaszerű” tünetek tapasztalunk magunkon. Dr. Pászthory Erzsébet, az Allergiaközpont gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa fedte fel a leggyakoribb panaszt okozó összetevők listáját.
A második helyen állunk a EU tagállamok közt a koszorúér-betegség miatti halálozási statisztikában, csak Litvániában rosszabb a helyzet ebben a tekintetben – a 2020-as statisztikák szerint. De mi lehet az oka annak, hogy még mindig ilyen sokan halnak bele a koszorúér-betegség miatt kialakuló szívinfarktusba, szívelégtelenségbe, szívritmuszavarba? Dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont kardiológusa válaszolt a kérdésre.
