A duzzadt nyirokcsomók jelzésértékűek a szakorvos és a beteg számára is, hiszen arról tudósítanak, hogy a szervezet nagy valószínűséggel egy fertőzés leküzdésén munkálkodik. A nyirokcsomó elhelyezkedése és a kísérőtünetek további fontos támpontokat adnak a probléma pontos meghatározásához. A fertőzéseken túl milyen egyéb okok állhatnak a megnagyobbodott nyirokcsomók hátterében, és mikor alakul ki egyoldali nyirokcsomó- duzzanat? – dr. Kárpáti Ágnes, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyász, hematológus szakembere foglalta össze a témához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.
A fáradtság, a láz és a duzzadt nyirokcsomók gyakran előforduló, általános kísérőtünetei lehetnek többféle betegségnek, és vérképzőszervi megbetegedésre is felhívhatják a figyelmet – mondja dr. Kárpáti Ágnes belgyógyász, hematológus, a Trombózis- és Hematológiai Központ szakembere. A vér és a vérképző szervek rendellenességeire utaló tünetek esetén hematológiai szakrendelést felkeresve tisztázhatjuk a kiváltó okokat és részesülhetünk a szükséges terápiában.
Önnel is előfordult már, hogy nem emlékszik arra, hogy megütötte magát, mégis különös kék-zöld foltok jelentek meg a bőrén? Ha gyakran tapasztal hasonlót, és tüneteire nem talál magyarázatot, akkor érdemes hematológiai kivizsgálás során tisztázni a háttérben meghúzódó okokat. Dr. Halm Gabriella, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyász, hematológus szakorvosa elmondta, hogy ezek a tünetek a véralvadási rendszert érintő problémákra hívhatják fel a figyelmet.
A trombóziskezelés célja, hogy megakadályozza a további vérrögök és a poszttrombotikus szindróma kialakulását, valamint kivédje a tüdőembóliát. Ugyanilyen fontos szempont azonban, hogy a szakemberek iránymutatást adjanak a betegeknek ahhoz, hogy hosszú távon egészséges, aktív életet élhessenek. Professzor Dr. Blaskó György, trombózis specialistát, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyász szakorvosát kérdeztük a trombózis utáni gondozás jelentőségéről
Ha fáradékonyak, ingerlékenyebbek vagyunk, elképzelhető, hogy vashiányunk van. De hogy milyen egyéb tünetek utalhatnak még a vashiányos állapotra, és milyen módon rendezhetjük vasraktárainkat, arról dr. Fehér Ágnest, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyász, hematológus szakorvosát kérdeztük.
Alacsony fehérvérsejtszámot vírusfertőzések, csontvelő- és autoimmun betegségek, valamint daganatellenes kezelések is okozhatnak. Dr. Halm Gabriella, belgyógyász, hematológus, a Trombózis- és Hematológiai Központ orvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a leukopéniával elsősorban azért kell foglalkoznunk, mert fennáll a veszélye annak, hogy az alacsony fehérvérsejtszám, illetve a sejtek hibás működése mellett a szervezet nem képes megfelelően védekezni a fertőzések ellen.
Az autoimmun hemolitikus anémiában immunrendszerünk olyan antitesteket termel, amelyek megtámadják a vörösvértesteket. A betegségnek több típusát ismerjük, ezek közül a leggyakoribb a meleg antitestes hemolitikus anémia - mondja dr. Halm Gabriella, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyász, hematológus szakembere.
Normális esetben az immunrendszer védelmező szerepet tölt be, hiszen megóv bennünket a külső és belső károsító tényezőktől. Immuntrombocitopénia esetén azonban támadást indít a vérlemezkék ellen, ami akár súlyos vérzéses szövődményekhez is vezethet. Dr. Halm Gabriella, a Trombózis-és Hematológiai Központ belgyógyász, hematológusa foglalta össze az ITP-vel (immuntrombocitopéniával) kapcsolatos tudnivalókat.
A hatékony egészségügyi rendszer elképzelhetetlen az önkéntes véradók nélkül. Június 14-én, Karl Landsteiner, az AB0 vércsoportok felfedezőjének születésnapján ünnepeljük a véradók világnapját. Ennek apropóján osztott meg velünk öt információt a vértranszfúzió jelentőségéről dr. Halm Gabriella, a Trombózis és Hematológiai Központ belgyógyász, hematológus szakembere.
Mit mutat a laborleletünkben olvasható hemoglobin szint? Milyen okai lehetnek az alacsonyabb hemoglobin értéknek, és mi a teendő vele? Ezekben a kérdésekben segített tájékozódni dr. Halm Gabriella, belgyógyász, hematológus, a Trombózis- és Hematológiai Központ szakembere.
A véraláfutások általában valamilyen sérülés következtében alakulnak ki. Többnyire teljesen ártalmatlanok és spontán gyógyulnak. Előfordulhat azonban, hogy súlyosabb egészségügyi állapotra hívhatják fel a figyelmet – mondja Dr. Halm Gabriella, a Trombózis-és Hematológiai Központ belgyógyász, hematológus szakembere.
A hemofília egy ritka, öröklött és egész életen át tartó véralvadási rendellenesség, melynek kezelése nagy körültekintést és folyamatos odafigyelést igényel a páciens és a kezelőorvos részéről is. Az április 17-i hemofília világnap kapcsán kérdeztük Prof. Dr. Blaskó György, belgyógyászt, a Trombózis- és Hematológiai Központ trombózisspecialistáját.
Hematológus szakembert elsősorban nyirokcsomó- és lépmegnagyobbodás, indokolatlan fáradékonyság, illetve vérzékenység, vérszegénység és bizonyos vérképeltérések esetén szoktak felkeresni. Hogy pontosan melyek ezek a vérképeltérések, arról dr. Fehér Ágnest, a Trombózis- és Hematológia Központ belgyógyász, hematológus szakemberét kérdeztük.
A vér laboratóriumi elemzése az egyik legrégibb, ugyanakkor a mai napig az egyik legjobb diagnosztikai eljárás. Az egészségünk megőrzése miatt is érdemes évente legalább egyszer laboratóriumi vérvizsgálatot kérni, hiszen a vér összetevőinek esetleges eltéréseiből számos elváltozásra, betegségre még az előtt következtetni lehet, hogy tünetet okozna – hívja fel a figyelmet dr. Fehér Ágnes, a Trombózis és Hematológiai Központ belgyógyásza, hematológusa.
A leukémia tulajdonképpen vérképzőszervi daganatos megbetegedés, amelyet a kóros vérsejtek gyors növekedése jellemez, és amelynek több típusa is ismert. Mivel a gyermekkorban jelentkező leukémia mellett létezik felnőttkori forma is, bizonyos tünetek esetén bármely életkorban fel kell keresni a szakorvost. Dr. Kárpáti Ágnes, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyásza, hematológusa ezekre a tünetekre és a diagnosztizálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Amennyiben valaki túl gyakran esik át különböző fertőzéseken, érdemes utánajárni, mi is okozza a csökkent védekezőképességet. Hátterében több dolog is állhat, és dr. Kárpáti Ágnes, a Trombózis-és Hematológiai Központ onkohematológusa szerint ekkor nem szabad elvetni az ún. neutropénia gyanúját. Hogy pontosan mit is takar az állapot?
A várandósság vége felé igen gyakori, amikor a kismamánál vashiány, vérszegénység lép fel. Ez – ha kisebb mértékű- fáradékonyságon, esetleg gyakoribb fejfájáson kívül nem okoz különösebb problémákat, ám ha már a terhesség elején diagnosztizálják, azt minél hamarabb kezelni szükséges, ugyanis friss tanulmányok szerint a koraterhességi vashiányos vérszegénység összefüggésbe hozható a gyermek figyelemzavarával, hiperaktivitásával, sőt, autizmusával is. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológus főorvosa a vérszegénység szűrésére és kezelésére hívja fel a figyelmet.
Önnel is történt már olyan, hogy megmagyarázhatatlan kék-zöld foltokat vett észre a bőrén? Ezzel sokan vannak így, melynek oka legtöbbször az, hogy beütötte magát valahova, csak egyszerűen elfelejtette. Viszont az már figyelemfelhívó jel, ha ez gyakran megismétlődik, ugyanis vérzékenységet jelezhet. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológus főorvosa a sokakat érintő von Willebrand betegségről beszélt.
A nyirokcsomók az immunrendszerünk egyik fő szereplői, így gyakori, amikor pl. megfázás, influenza alkalmával megduzzadnak, jól kitapinthatóvá válnak. Igen ám, de mi a helyzet akkor, amikor látszólag betegség nélkül duzzadnak meg a nyirokcsomók? A kérdésre dr. Ercsei Ibolya, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusa adott választ.
A hematológia egy speciális területe a belgyógyászatnak, mégis kevesen tudják, milyen panaszokkal, betegségekkel érdemes oda fordulni. Dr. Ercsei Ibolya, a Trombózis és Hematológiai Központ hematológusa ezeket az állapotokat ismerteti.
Előfordulhat, hogy véralvadásgátló injekciót kell alkalmaznia a kismamának a terhessége alatt, nélküle ugyanis nagy eséllyel kialakulnak akár életveszélyes vérrögök, amelyek nem csak az édesanya, hanem a baba életét is veszélyeztethetik. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa válaszolt kérdéseinkre.
A DIC (diffúz intravasculario coaguláció) egy igen súlyos, halálhoz is vezethető betegség, melynek fellépése várandósság és szülés táján gyakoribb, de sokszor társul rosszindulatú folyamatokhoz, szepszishez is. A véralvadási zavarral járó állapot során egyszerre lép fel a kiserek, kapillárisok elzáródása, amit a fokozott fibrinolízis és az alvadási faktorok gyors felhasználódása miatt súlyos vérzékenység követ. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a DIC szindrómát ismerteti.
A bőrön lévő kisebb-nagyobb vöröses foltokat rendszerint ekcémának, illetve egyéb bőrbetegségnek tudják be. Ám ha kiderül, mégsem bőrgyógyászati a probléma, úgy érdemes ellenőriztetni a vérlemezke számot, ugyanis a panasz ITP-re (idiopátiás trombocitopéniás purpura) is utalhat, mely vérzékenységgel jár. A témáról bővebben dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosnőjét kérdeztük.
A vashiány igen gyakran előforduló állapot, mely kellemetlen közérzetet és tüneteket okoz. Azonban megfelelő terápiával a folytonos fáradtság, a szédülés és a fejfájás megszüntethető. Hogy mi mindenre érdemes figyelni vaspótlás esetén, azt dr. Szélessy Zsuzsannától, a Trombózisközpont hematológus főorvosnőjétől tudtuk meg.
A leukémia, azaz a fehérvérűség igen veszélyes, sürgős kezelést igénylő megbetegedés, melyre olykor csupán egy rutin vérkép vizsgálat során derül fény. A kór érintheti mind a gyermekeket, mind a felnőtteket, és mindegyik korosztályra bizonyos leukémia típusok jellemzőek. Hogy milyen fajtái vannak, arról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt.