Gasztroenterológia

A bél és az agy közötti kétirányú kommunikáció egy különleges információs hálózat révén valósulhat meg, ami az agyműködést is befolyásolja – mondja dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa, akit arról kérdeztünk, miként hatnak egymásra a környezeti ingerek és a bél állapota.

2005 óta az Európai Coeliakiás Egyesületek Szövetsége (AOECS) kezdeményezésére május harmadik vasárnapja a lisztérzékenység világnapja. Ennek a betegségnek az egyetlen kezelési módja a szigorúan betartott gluténmentes diéta. Ez azonban korántsem könnyű feladat az érintettek számára különösen egy olyan háztartásban, ahol a többi családtag fogyaszt gluténtartalmú ételeket. Hogy teremthet a cöliákiás beteg biztonságos körülményeket ételei elkészítéséhez és elfogyasztásához? A kérdésre dr. Sárdi Krisztina, belgyógyász, gasztroenterológus, a Gasztroenterológiai Központ szakembere ad választ.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) az emésztőrendszer megbetegedése, ami számtalan tünetet (hasi fájdalmat, puffadást, székrekedést, hasmenést) okoz, és az érintettek életének minden területére hatással van – mondja dr. Pászthory Erzsébet , gasztroenterológus, belgyógyász, a Gasztroenterológiai Központ szakembere. 1997 óta április hava az IFFGD (Gasztrointesztinális Rendellenességek Nemzetközi Alapítványa) kezdeményezésére világszerte az IBS tudatosság jegyében telik, hogy ily módon is felhívják a figyelmet erre a gyakran félreértett krónikus betegségre.

Laktózérzékenység esetén a tejcukrot nem tudja megfelelően megemészteni a szervezet, ami emésztőszervi tüneteket okoz. Magyarországon a felnőttek közel harmadánál okoz panaszt a tejtermékek fogyasztása, ám még mindig sok mítosz övezi a laktózintoleranciát. Dr. Hidvégi Edit (), a Gasztroenterológiai központ gasztroenterológus, gyermekgyógyász, gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász szakembere segítségével hat gyakori tévhitet tisztázunk.

Az emésztőszervi panaszokkal küzdő betegek gyakran számolnak be az életüket beárnyékoló tartós, megoldatlan feszültségekről. A bél ugyanis fájdalom, puffadás, gyomorégés, hányinger, székelési zavarok útján jelzi, ha valami nincs rendben. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai központ gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvosa szerint a bél és agy kölcsönösen befolyásolja egymás állapotát.

A vastagbél daganatai világszerte mindkét nemben az első három leggyakoribb daganattípus közé tartoznak (a tüdő-, prosztata- és emlőrák mellett). Hazánkban különösen rossz a helyzet, hiszen a statisztikai adatok szerint az Európai Unió országai közül Magyarországon a legmagasabb a vastagbélrák előfordulási és halálozási rátája, ami évente mintegy 9000 új beteget és 6000 halálesetet jelent (Ausztriában lakosság-arányosan mindkét érték ennek körülbelül a fele). Dr. Pászthory Erzsébet, az Allergiaközpont gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvosa szerint ez a tény azért is szomorú, mert ezek a betegségek korai stádiumban felismerve nagyon jól gyógyíthatók, sőt, akár kialakulásuk is megelőzhető.

Bélflóránk az első három életévben alapozódik meg, fiatal felnőtt korra alakul ki és életmódunk jelentős nyomot hagy rajta. Mivel pedig a bélflóra összetétele az egészség-betegség skálán igen nagy szerepű, érdemes megértenünk a működését, és helyrehozni, ami esetleg elromlott. Dr. Pászthory Erzsébet, az Allergiaközpont gasztroenterológusa, belgyógyász, háziorvos, az IBS specialistája ebben segít.

Reflux esetén, a gyógyszeres kezelés mellett fontos az életmódbeli változtatások szerepe is. A dohányzás elhagyásával, a koffein fogyasztás csökkentésével és a táplálkozási szokások megváltoztatásával sokat tehetünk a tünetek javulásáért. Dr. Pászthory Erzsébet gasztroenterológus, belgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosa a reflux holisztikus kezelése kapcsán a testsúlycsökkentés szerepére is felhívja a figyelmet.

Az IBS, vagyis az irritábilis bél szindróma egy emésztőrendszeri tünetegyüttes, amelynek kivizsgálása orvosi feladat, kezelése viszont a páciens aktív közreműködését igényli. Dr. Pászthory Erzsébet, a Budai Allergiaközpont belgyógyásza, gasztroenterológus, háziorvos hívta fel a figyelmet az ezzel kapcsolatos tudnivalókra.

A puffadás olyan általános probléma, hogy szinte nincs ember, aki ne tapasztalta volna már valaha. De nem minden esetben a túl sok evés vagy a puffasztó élelmiszerek okozzák a kellemetlen tünetet, dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ gasztroenterológusa, hepatológus arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonyos esetekben akár betegség is állhat a háttérben.

Sokan hosszú ideje küzdenek gyomor- és bélrendszeri panaszokkal, ám az elvégzett vizsgálatok nem mutatnak eltérést. Dr. Németh Alíz gasztroenterológus, hepatológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy mit tehetünk ilyen esetben.

A túlsúlytól is segít megszabadulni és többek között a puffadás, hasmenés és székrekedés leküzdésében is megoldást jelenthet a bélflóra helyreállítása. Dr. Németh Alíz gasztroenterológus, hepatológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, mit is jelent ez pontosan.

Nem tejfehérje allergia és nem is tejcukor érzékenység. A tejintolerancia kimutatásához más típusú vizsgálatra van szükség, emiatt pedig sok esetben elhúzódó panaszokat okoz, mert csak későn kerül felismerésre. Dr. Németh Alíz gasztroenterológus, hepatológus, a Budai Allergiaközpont orvosa összefoglalta, mit kell tudnunk róla.

Ha a tejtermékek, például nyáron egy fagyi vagy jégkrém elfogyasztása után rendszeresen puffadás, hasfájás, hasmenés vagy hasi görcsök jelentkeznek, javasolt kivizsgálni, hogy mi okozhatja a kellemetlen tüneteket. A panaszok hátterében tejcukor-érzékenység is állhat, mellyel kapcsolatban dr. Németh Alíz gasztroenterológus, hepatológus, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

A nyári időszak több kihívást is tartogat a hisztamin diétát folytatók számára. Dr. Németh Alíz gasztroenterológus, hepatológus, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük arról, hogy mire fontos figyelni az étkezésben, hisztamin intolerancia esetén.

Nyáron jellemzően nagyobb a rizikója a gyomorrontásnak – különösen a kevésbé kiegyensúlyozott táplálkozás és a nem megfelelően tárolt élelmiszerek miatt. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus azokra az esetekre hívta fel a figyelmet, amikor a házi kezelési módszerek már nem elégségesek, és orvosi kivizsgálás szükséges.

A szerteágazó tünetek miatt hosszú idő eltelhet a diagnózisig. A tünetei ugyan nem életveszélyesek, de kellemetlenek, huzamosabb idő alatt pedig komolyan befolyásolják az életminőséget. Dr. Németh Alíz gasztroenterológus, hepatológust, a Budai Allergiaközpont orvosát a hisztamin intoleranciával kapcsolatban kérdeztük.

Tavasszal, a változékony időjárás miatt felerősödhetnek a refluxos panaszok. A jelen járványhelyzetben a stressz miatt is fokozódhatnak a tünetek. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, mit tanácsol ilyen esetben a betegeknek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összegyűjtötte a koronavírussal kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket. Eszerint sem igaz, hogy a koronavírus ellen véd, sőt a túlzásba vitt alkohol fogyasztás egyértelműen káros. Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, miért tesszük rosszul, ha a fertőzést a néphagyomány szerint bevált módon, pálinka fogyasztásával próbáljuk megelőzni.

Ha a tej fogyasztását követően puffadás, fokozott gázképződés, hasmenés lép fel, a tüneteket tejcukor-érzékenység is okozhatja. Dr. Tamássy Klára belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, milyen vizsgálatokkal deríthető ki, hogy valóban laktózintolerancia áll-e a háttérben.

Gyakori légúti betegségek kapcsán érdemes a háttérben álló okokat is felderíteni. A gyomorégés népbetegség, sokan mégis elhanyagolják a kezelését, vagy ha néma refluxban szenvednek, a jellegzetes tünetek hiányában nem is ismerik fel időben a betegséget. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát a reflux és a légúti tünetek közti kapcsolatról kérdeztük.

Hasmenés és székrekedés, puffadás, fogyás vagy hízás, hasfájás. A pajzsmirigy alul- és túlműködés tünetei is lehetnek, ám ha a kezelése már jól beállított, de a panaszai mégsem szűnnek, érdemes más irányba is vizsgálódni. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, mi állhat még a háttérben.

Borok, pezsgő, sajtok, diós sütemény és csokoládé – csak néhány azok közül az ételek közül, amelyek sok hisztamint tartalmaznak. Ha a szervezetünk ezt nem tudja megfelelően lebontani, akkor nagyon sok féle tünetünk jelentkezhet, ezek egyike az étkezések során jelentkező arcpirulás és kimelegedés. A hisztamin intolerancia kezeléséről dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Hisztamin intolerancia esetén a szervezetben csökkent a hisztamin lebontó DAO enzim termelődése, emiatt bizonyos ételek fogyasztása kellemetlen tüneteket okozhat az érintetteknél. A diéta alatt több élelmiszert kerülni kell, emellett bizonyos gyógyszerek is gondokat okozhatnak. Dr. Sárdi Krisztina gasztreoneterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa összefoglalta, hogy a nyári időszakban mi szokott leginkább nehézséget okozni a betegeknek.

A bélrendszer krónikus gyulladásos betegsége, mely elsősorban a vékonybél és vastagbél gyulladásával jár, de a tápcsatorna bármely szakaszát érintheti a szájtól a végbélig. A Crohn-betegség tüneteiről és kezeléséről dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Az egyes bélszakaszok baktériumflórája eltérő, hiszen különböző feladatokat látnak el. Ha ez valamilyen okból felborul, és a vastagbél baktériumai a vékonybélbe kerülnek, többek között a sokakat érintő kellemetlen tünet, gyakori puffadás is jelentkezhet. A kontaminált vékonybél szindróma nevű betegség okairól és kezeléséről dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa számolt be.

A szokatlan meleg miatt korábban érnek a gyümölcsök, így a napokban már friss szőlőt és körtét falatozhatunk. Nem árt azonban az óvatosság, mert e két gyümölcs fogyasztása akár kellemetlen panaszokat is okozhat.

A napokban jelent meg a Diabetologia folyóiratban közölt kutatás, mely leegyszerűsítve azt állítja, hogy a gluténmentes étrend növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Szarka Dorottyát, a Budai Allergiaközpont dietetikusát arról kérdeztük, aggódjunk-e, ha valamilyen okból mi magunk is gluténmentesen étkezünk.

A nyári hőségben jól esik a hűvös, lédús gyümölcs, ám sokan már egy szelet elfogyasztása után is kellemetlen tüneteket tapasztalnak. Ennek oka lehet az is, hogy a szervezetükben csökkent a cukrok lebontását végző szacharáz enzim mennyisége. A fruktóz felszívódási zavarról dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát kérdeztük.

Habár a nevük nagyon hasonló és mindkét vizsgálat hidrogén-kilégzési teszttel történik, eltérő betegségeket diagnosztizálhathatunk a segítségükkel. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmagyarázza a laktóz és a laktulóz vizsgálat közti különbségeket.

A cöliákia diagnózisához szükséges vékonybél biopszia eredményét az ún. Marsh-kritériumok alapján határozzák meg. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát a vizsgálatról és az eredmények kiértékeléséről kérdeztük.

Aki hisztamin intoleranciás, jól tudja, hogy a diéta során kerülnie kell a magas hisztamin tartalmú, vagy a szervezetben hisztamin felszabadulását elősegítő ételek fogyasztását. Az étkezések mellett azonban a gyógyszerszedésre is figyelni kell, bizonyos készítmények szedése ugyanis fokozhatja a tüneteket.

Egy, a felnőtt lakosság 9-23 százalékát érintő bélbetegség kezelésében hatásos diétát fejlesztettek ki néhány évvel ezelőtt az ausztráliai Monash Egyetem kutatói. A low (alacsony) FODMAP étrendi ajánlással kapcsolatos főbb tudnivalókat dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa foglalta össze.

Egyre ismertebbek a különböző ételintoleranciák. Az általuk okozott szerteágazó tünetektől – gyomor-és bélrendszeri panaszok, bőr- és idegrendszeri tünetek - sokan szenvednek, a felnőttek 15-30 százaléka érzékeny valamilyen ételre. Ilyenkor diétázni kezdenek, rendszerint a leggyakrabban problémákat okozó összetevőket: glutént, tejet és cukrot hagyják el, ám sok esetben a tüneteik idővel mégsem javulnak. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa szerint ilyen a kevésbé ismert, alacsony-hisztamintartalmú étrend is segíthet.

Ha a tejtől felnőttként tüneteink vannak, akkor tejcukor-érzékenységre gondolunk, ezért a laktózmentes jelzéssel ellátott termékeket keressük. Létezik azonban egy másik lehetőség is, amikor nem a tejcukor, hanem a tejfehérje okozza a tüneteinket. Ez a tejfehérje érzékenység, másnéven tejintolerancia. Ebben az esetben nem elég a laktózmentes diéta, csak a teljesen tejmentes étrend szünteti meg a tüneteket.

A reflux népbetegség, sokan küzdenek a gyomorégés, gyomorfájás tüneteivel. A betegségnek létezik azonban egy másik formája is. Csendes reflux esetében nem jelentkeznek a jellegzetes panaszok, gombócérzés, gyakori fertőzések és kialvatlanság figyelmeztethet rá.

A két betegség gyakran együtt is jelentkezik. Mégis, milyen esetben indokolt a pajzsmirigybetegség diagnózisát követően a cöliákia vizsgálatát is elvégezni?

Egyre többen tartanak gluténmentes diétát, mert rendszeresen hasi panaszoktól, vagy különböző tünetektől – fejfájás, krónikus fáradtság, hajhullás, vérszegénység, végtagokban zsibbadás, akaratlan hízás vagy fogyás – szenvednek, de nem találják az okát. Sokak számára a glutén kizárása sem hoz megoldást, ám a hosszabb ideje tartó diéta megnehezítheti a kivizsgálást.

Lassan elkezdjük összeállítani az ünnepi menüsort és beszerezni a főzéshez szükséges alapanyagokat. A tervezés során azt is tartsuk szem előtt, hogy hisztamin intolerancia esetén a füstölt húsok, sonkák mellett a csokitojás és a kalács is kellemetlen tüneteket okozhat.

Egyre többen tapasztalnak kellemetlen tüneteket tejcukor, vagyis laktóz tartalmú ételek fogyasztása után. Ha rendszeresen hasfájás, hasmenés, puffadás jelentkezik, jobb mielőbb kivizsgáltatni a panaszokat, ám bizonyos gyógyszerek szedése esetén lehet, hogy jobb, ha mégis várunk ezzel.

A régóta ismert lisztérzékenység mellett ma egyre gyakrabban találkozunk a nem-cöliákiás gluténérzékenység elnevezéssel is, amely egy változatos tüneteket okozó, egyre több embert érintő betegséget jelöl. A két kórkép közti eltérést dr. Sárdi Krisztina, a Budai Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa magyarázza el érthetően.

Bármilyen életkorban kialakulhat, tejcukrot nemcsak a tejtermékek, hanem többek közt számos húskészítmény, pékáru is tartalmazhat, ugyanakkor nem mindenkinek kell örökre száműznie az étrendből a laktóz tartalmú ételeket. A laktóz intoleranciáról további fontos tudnivalókat árult el dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.

A tél végéhez közeledve többségünk túl van már egy-két légúti betegségen, antibiotikum kúrán, esetleg hányással-hasmenéssel járó fertőzésen. Ilyenkor hajlamosak vagyunk szervezetünk vészjelzéseit az elmúlt betegségekre, kiadós ünnepi étkezésekre vagy a mozgásszegény téli időszakra fogni, ám ha már hosszabb ideje fennálló panaszoktól szenved, érdemes egy egyszerű vizsgálattal megbizonyosodnia arról, nincs-e komolyabb betegség a tünetei hátterében!