Tüdőgyógyászat

Az őszi, gyakran esős, párás időjárás mellett a közelgő fűtési szezonban a lakásokban is megemelkedhet a páratartalom. A túl magas páratartalom nem kedvez az asztmás betegeknek. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát arról kérdeztük, hogy mire érdemes figyelni, hogyan őrizhetjük meg asztmásként a hűvösebb hónapokban is a jó közérzetünket.

Aki huzamosabb ideje dohányzik, hajlamos természetesnek venni az egyre gyakrabban jelentkező köhögést, köhögés rohamokat. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa arra figyelmeztet, hogy ez nem csak a dohányzás természetes velejárója, hanem akár annak szövődményeként kialakult krónikus légúti betegség, a COPD első tünete is lehet.

Légmell kialakulhat traumás sérülés, nagy megerőltetés miatt, de az intenzív növekedés időszakában is előfordulhat. Arról, hogy mitől alakulhat ki légmell, és a felépülést követően mire kell figyelni, dr. Hidvégi Edit gyermek és felnőtt tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

A koronavírus-járvány ugyan lecsengőben, ám a fertőzésen átesettek körében sokan még mindig a betegség szövődményeitől szenvednek. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont főorvosát az elmúlt időszak tapasztalatairól kérdeztük.

A dohányzás az asztma egyik fő rizikófaktora, meglévő betegség esetén pedig közismerten rontja a betegek állapotát. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa az asztma és a dohányzás kapcsolatáról és a leszokás egyik fontos előnyéről is nyilatkozott.

Asztma felnőttkorban is jelentkezhet, akár önálló betegségként, akár légúti allergia mellett is kialakulhat. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy milyen tünetekkel javasolt orvoshoz fordulni, és hogyan zajlik a kivizsgálás.

Mindkét betegség esetén inhalációs gyógyszerek segítenek hosszú távon megelőzni a tünetek fellángolását. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy milyen okai lehetnek, ha rendszeresen részt vesz orvosi kontroll vizsgálaton, a gyógyszereket előírás szerint szedi, de a tünetei mégis jelentkeznek.

A leggyakoribb tünet, ami akár hónapokon át jelentkezhet a lezajlott koronavírus-fertőzést követően, a fáradtság. A betegség átvészelése megviselheti a szervezetet, ezért bizonyos mértékben ez természetes, ám dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy ha a terhelhetőségünk heteken, hónapokon át sem javul, fontos kivizsgáltatni mi áll a háttérben.

Az életkor, bizonyos krónikus betegségek és az elhízás mellett a dohányzás is megnöveli a súlyos lefolyású koronavírus-fertőzés kockázatát. A Massachusettsi Általános Kórház kutatóinak felmérése szerint a dohányosok egy része többször gyújtott rá a járvány időszakában, de egyúttal többen a leszokás útjára is léptek. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát a dohányzás és a COVID kapcsolatáról kérdeztük.

Milyen visszafordíthatatlan folyamat játszódik le a tüdőben, amitől a betegek számára egyre nehezebbé válik a légzés? Erről kérdeztük dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát.

Egyre több kutatásban olvashatunk arról, hogy a koronavírus-fertőzés lezajlását követően a betegeknél elhúzódó panaszok jelentkeznek. A post-COVID néven ismert tünetegyüttesre többek közt köhögés, nehézlégzés, csökkent terhelhetőség is figyelmeztethet. Ezek a tünetek a tüdő károsodására is utalhatnak, melyek kivizsgálásáról bővebben dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa beszélt.

Gyakori háztartási baleset a klórgáz mérgezés. A szúrós szagú gáz belélegzése erős köhögő rohamot, nehézlégzést okozhat. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy mit tegyünk ilyen esetben.

Egyre több beszámoló jelenik meg azzal kapcsolatban, hogy a COVID hosszú távú panaszokat okozhat azoknál a betegeknél is, akik enyhébb tünetekkel vészelték át a fertőzést. Az elhúzódó panaszok közt több légúti tünet is szerepel. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát arra kértük, ossza meg velünk gyakorlati tapasztalatait ezzel kapcsolatban.

Asztma bármilyen életkorban kialakulhat, így felnőtteknél is jelentkezhet. Igaz, hogy családi halmozódás esetén nagyobb a kockázat, de akár mi is lehetünk az elsők a családban, akinél diagnosztizálják a betegséget. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy milyen tünetekre figyeljünk.

Nyaralás alatt, a gyógyszerek megfelelő tárolása és az előírt adagolás szerinti használata odafigyelést igényel. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa egy praktikus lehetőségre is felhívja a figyelmet, ha a tünetek az otthontól távol esetleg rosszabbodnak.

Több oka is lehet, ha nem tudunk nyugodtan aludni a köhögés miatt. Az éjszakai köhögési rohamok hátterében álló két gyakori okról és kezeléséről dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa nyilatkozott.

A napi elfogyasztott kalóriamennyiség követésétől kezdve, a lépésszámlálón át a rendszeres folyadékfogyasztásra figyelmeztető alkalmazásokig, az okostelefonok sokoldalúan használhatók egészségünk védelmében. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa egy olyan lehetőségre hívja fel a figyelmet, amivel krónikus légúti betegként javíthatunk életminőségünkön.

Ne vegyük félvállról, ha a szénanáthás tünetek mellett köhögés is jelentkezik! Ez akár a légúti allergia mellett kialakult asztma miatt is lehet. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, mit tegyünk ilyen esetben.

Az okostelefonokra letölthető alkalmazásoknak és okosóráknak köszönhetően sokan lettünk egészségtudatosabbak. Akár csak a napi lépésszám figyelésére vagy arra használjuk, hogy eleget igyunk, a digitális technológia megkönnyíti az életünket. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont főorvosát arról kérdeztük, hogy a krónikus légúti betegséggel élők egészségének megőrzését, a betegségük jobb kezelését milyen eszközök segítik.

A koronavírus-járvány idején a krónikus betegek és az idősek mellett a dohányosok is fokozott veszélyben vannak. Dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy a leszokás hatásai már 2-3 napon után is érezhetően javítják a tüdő működését. Érdemes tehát rászánni magunkat, ha korábban nem tettük. Az elvonási tünetek ellen szakember segítségét is kérhetjük.

A jelenlegi járványhelyzet nem indokolja, hogy az asztmás betegek felfüggesszék vagy csökkentsék a kezelőorvos által korábban felírt gyógyszeradagot. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy honnan indulhat ez a félreértés és elmagyarázza azt is, miért fontosabb most még inkább a megfelelő gyógyszeres kezelés.

A krónikus obstruktív légúti betegségben (COPD) szenvedők esetében fokozott óvatosság indokolt, hiszen alapbetegségük miatt a koronavírus járvány rizikócsoportjaiba tartoznak. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa azonban arra figyelmeztet, hogy a napi rendszeres mozgásról a jelenlegi helyzetben se mondjanak le, mert állapotuk az inaktív életmód mellett rosszabbodhat!

A téli időszakban gyakori panasz a köhögés. Jelentkezhet légúti betegségek tüneteként, de egyéb oka is lehet. Dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa öt lehetséges kiváltó okot sorolt fel, az elhúzódó köhögés hátterében.

Várandósság alatt a kismamák, ha csak lehet, inkább kerülnék a gyógyszerszedést. Olyan krónikus betegség, mint az asztma esetén azonban a magzat fejlődése szempontjából kockázatos a gyógykezelés abbahagyása. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, mire figyeljünk, hogy a saját és gyermekünk egészségét is biztonságban tudjuk.

Párás, esős idő, hideg levegő és légúti fertőzések - a téli hónapokban mind az asztmás és a COPD-s tünetek fellángolását okozhatják. Dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy mire figyeljenek a betegek.

Visszatérő probléma a téli hónapokban jelentkező magas légszennyezettség. A gépjárművek mellett a szmog kialakulásában döntő szerepet játszik a kéményekből felszálló füst, mely téli estéken egész településeket boríthat ködbe. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát a légszennyezettség hatásairól kérdeztük.

Aki huzamosabb ideje dohányzik, hajlamos természetesnek venni az egyre gyakrabban jelentkező köhögést, köhögés rohamokat. Dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa arra figyelmeztet, hogy ez nem csak a dohányzás természetes velejárója, hanem akár egy krónikus légúti betegség, a COPD első tünete is lehet.

Ha a fűtési szezonban szárazabb a lakás levegője, jót tesz az egészségünknek a párásítás. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondja, mikor segít a hideg és a meleg pára, illetve a túlzott párásítás veszélyeire is felhívja a figyelmet.

Az asztma komplikációkat okozhat a terhesség alatt, ha nem kezelik megfelelően. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa összefoglalta, mire figyeljen a kismama.

Asztmás tüneteket számos tényező, így a hideg időjárás is kiválthat. A hideg, száraz levegő belélegzése a légutak szűkületét okozhatja, ami megnehezíti a légzést. Megfelelően beállított kezeléssel és megelőző intézkedésekkel azonban ezt ki lehet védeni, ennek módjáról kérdeztük dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont főorvosát.

Nemrég járt orvosnál, légzésfunkció rendben, az asztma gyógyszerek jól beállítva, de az utóbbi időben mégis egyre többször fullad, köhög, mintha visszatértek volna az asztmás tünetek? Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa egy lehetséges kiváltó okra hívja fel a figyelmet.

Az egyik módja annak, hogy a tüdőgyógyász felmérje az asztmás betegnél a tüdő jelenlegi állapotát, az úgynevezett kilégzési csúcsáramlásnak, azaz a PEF (peak expiratory flow ) értéknek a megmérése. A mérés egy kis műanyag eszközzel, a csúcsáramlás mérővel történik. Otthon is gyorsan elvégezhető, így a beteg is bármikor tájékozódhat saját állapotáról. Arról, hogy mit mutat a kapott eredmény és miért fontos ez asztma esetén, dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

Félelmetes és szorongást okoz, amikor úgy érezzük, nem tudunk annyi levegőt belélegezni, amennyit szeretnénk. A légszomjnak több oka is lehet, dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológust, a Tüdőközpont orvosát ezekről kérdeztük.

Hány liter levegő fér el a tüdőnkben? Mire valók a csillószőrök és miért betegszenek meg gyakrabban a dohányosok? A tüdővel kapcsolatos érdekességekről dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

Minden esetben köhögéssel, nehézlégzéssel jár, csak a dohányosokat és az idősebbeket érinti – mi igaz valójában a COPD-re? Milyen visszafordíthatatlan folyamat játszódik le a tüdőben, amitől a betegek számára egyre nehezebbé válik a legevővétel? Erről kérdeztük dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát.

Május első keddje az asztma világnapja. A Világmozgalom az Asztmásokért (GINA) célja, hogy ezen a napon felhívják a figyelmet a betegségre és a korai diagnózis jelentőségére. Fontos, hogy az érintettek mielőbb felismerjék a tüneteket, a szakmai irányelv ugyanis az asztmát négy fő stádiumba sorolja, s megfelelő kezeléssel az enyhébb stádiumba jutás is lehetséges. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy milyen jelekből különböztethetjük meg az egyes szakaszokat.

Több oka is lehet, ha már hosszabb ideje, egyéb tünet vagy légúti betegség jele nélkül nem tudunk nyugodtan aludni a köhögés miatt. Az éjszakai köhögési rohamok hátterében álló két gyakori okról és kezeléséről dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa nyilatkozott.

Ha asztmás betegként újabban erősödő tüneteket tapasztal, akkor lehetséges, hogy újabb betegség, pl. légúti allergia jelent meg az asztma mellett. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, mit tegyünk ilyen esetben.

Az asztma krónikus betegség. Változékony lehet, alapvetően nem gyógyítható, de megfelelően beállított kezeléssel tartós tünetmentességet lehet elérni. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, milyen egyértelmű jele van annak, hogy a személyre szabott kezelés nem megfelelő, azon módosítani kell.

A légzésszám változik fizikai aktivitás hatására, de betegségeket is jelezhet, ha magasabb, vagyis ha a szokásosnál szaporábban vesszük a levegőt. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa a magas légzésszám lehetséges okait foglalta össze.

A légúti betegségek időszakát éljük. Habár az influenza előfordulása egyre csökken, sokan küzdenek a betegség szövődményeként jelentkező tüdőgyulladás tüneteivel, de tél végére a kimerült szervezet gyakran esik áldozatul a tavaszi, változékony időjárás mellett könnyen terjedő kórokozók támadásának is. Mit tehetünk a megelőzés érdekében? Erről kérdeztük dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát.

A tüdőgyulladás tünetei rendszerint hirtelen, rövid idő alatt jelentkeznek, ám a gyógyulás jóval lassabb folyamat, a teljes felépülésig akár több hét is eltelhet. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa a betegség kezelésével és az antibiotikumok szedésével kapcsolatban osztott meg fontos tudnivalókat.

Az asztma világszerte közel 2 millió embert érint. Hatásos megelőzési módszer jelenleg nem ismert ellene, de a korai felismerés és az időben megkezdett, személyre szabott kezelés nagyon fontos a betegek életminősége szempontjából. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa az asztma kivizsgálásának lépéseit ismertette.

Légúti betegségek gyakori kísérő tünete az elhúzódó hurutos köhögés. A szervezetünk számára ugyan előnyös, hiszen a kórokozók eltávolítását segíti, nekünk viszont kellemetlen a sokszor rohamokba torkolló, fullasztó köhögés. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogyan enyhíthetjük a tüneteit, úgy, hogy közben a gyógyulásunkat sem hátráltatjuk.

Nehézlégzés, éjszakai vagy reggeli köhögőroham, sípoló légzés és mellkasi feszülés. Az asztma kezdeti jelei jellemzően nem állandóan, hanem időszakosan, vagy rohamokban jelentkeznek. Kialakulásuk összefügghet a környezetünkben található allergénekkel. Ilyen esetben allergiás asztmáról beszélünk, melynek kivizsgálásáról dr. Tárnok Ildikó, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyásza számolt be.

A nyári melegben csak egy gombnyomás és máris kellemesen hűvös levegő árasztja el a lakást, vagy az autót és nincs ez másként a munkahelyi környezetben, de a bevásárlóközpontokban sem. A légkondicionálók elterjedésével azonban egyre gyakoribbá válnak az általuk okozott szövődmények is.

Nyáron mindent hajlamosak vagyunk kicsit lazábban venni, és ez sajnos az olyan krónikus betegségek kezelésére is igaz, mint az asztma. Emiatt a nyári időszakban rendszerint megnő a sürgősségi ellátást, kórházi kezelést igénylő asztmás esetek száma. A Children’s Hospital Colorado orvosai arra figyelmeztetnek, hogy a felírt gyógyszereket akkor is az előírtaknak megfelelően kell szedni, ha a gyermek jól van, hiszen a tünetmentesség csak így tartható fenn.

Az asztma kezelésének célja, hogy a beteg tünetei megszűnjenek, a személyre szabott kezelést alkalmazva a betegsége ne befolyásolja az életminőségét. Ha azt is gondoltuk eddig, hogy a gyakori köhögő roham, vagy nehézlégzés természetes, az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) egy olyan jelre hívja fel a figyelmet, amely esetén semmiképp ne halogassuk a soron kívüli orvosi vizsgálatot!

A Világmozgalom az Asztmásokért (GINA) szervezet 1998-ban rendezte meg először az Asztma Világnapot. A világnap azóta is minden évben, május első keddjén az asztma kezelését, tüneteit és a betegség jobb megismerését állítja fókuszba. Ebből az alkalomból dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével olyan tényezőkre hívjuk fel a figyelmet, melyek jól beállított kezelés mellett is befolyásolhatják az asztmás tüneteket. Fontos ezekre is odafigyelni, hogy megelőzzük a roham kialakulását.

A tüdőgyulladás - leggyakrabban pneumococcus és atípusos baktériumok által okozott- fertőzés következtében alakul ki, de a betegség vírusos eredetű is lehet, influenza szövődményeként is jelentkezhet. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa arra is felhívja a figyelmet, hogy enyhébb, sokszor egyszerű meghűléshez hasonló tünetek - rossz közérzet, hőemelkedés, köhögés - is jelezhetik a betegséget.

Tipikus náthás tünetekkel, tüsszögéssel, orrfolyással kezdődik, majd néhány nap elteltével súlyos nehézlégzéssé alakul az enyhe megfázás. Ha valaki asztmás, még jobban kell figyelnie a megelőzésre, kezdeti tünetekre és kezelésre. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, milyen lépésekkel előzhető meg, hogy nátha hatására az asztmás tünetek fokozódjanak.

Szánkózás, korcsolyázás, síelés, hóember építés, hógolyózás – a téli, hűvösebb hónapok számtalan lehetőséget kínálnak arra, hogy ne a négy fal közé zárkózva töltsük az évnek ezt az időszakát. A fizikai aktivitás és a hideg levegő miatt azonban a téli szabadtéri sportok külön odafigyelést igényelnek az asztmások esetében, mivel ez a két tényező súlyosbíthatja a tüneteiket. Arról, hogy mire fontos figyelni, dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

Asztmás ismerőse, rokona vagy netán önmaga is ódzkodik attól, hogy naponta szteroidot juttasson a szervezetébe? Tart a mellékhatásoktól, ezért inkább kihagyja a kezelést és többet köhög, nehezebben veszi a levegőt, sőt talán gyakrabban szorul kórházi kezelésre is asztmás roham miatt? Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa egy igen hatásos érvet árult el, a szteroid-fóbiások meggyőzéséhez.

Az idei világnap a betegség kezdeti, gyakran elbagatellizált tüneteire, a korai diagnózis fontosságára és arra is felhívja a figyelmet, hogy a COPD nem csak a dohányosok betegsége.

Hosszabb ideje fennálló köhögést több betegség, például krónikus hörghurut, asztma, allergia is okozhat, de tüdőgyulladás, tüdőrák kezdeti jele is lehet. A panaszok összefügghetnek krónikus arcüreggyulladással is. A mielőbbi orvosi kivizsgálás tehát nagyon fontos, de semmiképpen sem halasztható, ha magas láz társul a köhögés mellé, erős légszomj, vagy véres köpet is jelentkezik.

A napokban megjelent hírekből sokan felfigyelhettek rá, hogy évről évre nő az ismeretlen eredetű tüdőfibrózisos esetek száma Magyarországon. A betegség tüneteiről és a korai felismerés jelentőségéről dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa ad felvilágosítást.

A krónikus betegséggel élők számára fontos, hogy bizonyos időnként kontroll vizsgálaton is találkozzanak kezelőorvosukkal. A betegség tartós kezelése ugyanis nem merül ki a receptek megadott időnkénti felírásában, a diagnózis megállapítását követően beállított terápiát olykor módosítani kell annak érdekében, hogy tartós tünetmentességet és jó életminőséget lehessen elérni a segítségével. Ezért nem elég csak időnként beszaladni és felkapni az előre kiállított recepteket.

A plusz kilók cipelése az egész szervezetet megterheli, emiatt ha valaki túlsúllyal küzd, könnyebben kifullad, gyakrabban tapasztal nehézlégzést. Az elhízás több betegség kialakulásának kockázatát növeli, ezek egyike a krónikus légúti gyulladással járó asztma. Gyakran ez áll a légzési gondok hátterében is.

Az asztma akcióterv szükséges ahhoz, hogy az asztmás beteg megfelelően kontrollálja a betegségét. Szerepel benne a mindennapok során alkalmazandó fenntartó kezelés, és annak leírása is, hogy mit tegyünk, ha a tüneteink rosszabbodnak. Az asztma akciótervet, a betegség diagnózisát követően a kezelőorvos egyezteti a beteggel, az ott megbeszélteket aztán a mindennapok során betartva, a betegek képesek kézben tartani egészségüket. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa ezzel kapcsolatban öt fontos tudnivalóra hívja fel a figyelmet.

Az asztma krónikus betegség, nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel a hörgőben zajló asztmás gyulladást és a betegség tüneteit kezelni lehet. A jól beállított kezeléshez a megfelelő gyógyszereken kívül a beteg tájékozottsága és a betegség megismerése is elengedhetetlen.

Asztma esetén fulladást, nehézlégzést, asztmás rohamot is kiválthat, ha az allergiát okozó növény virágpora magas koncentrációban van jelen a levegőben. A pollenjelentés mellett azonban a légszennyezettségi adatokat is érdemes átböngészni, mielőtt szabadtéri programot szervez. Erre figyelmeztet az 1998 óta minden május első keddjén megrendezésre kerülő Asztma Világnap is, melynek idei témája: Better Air, Better Breathing, vagyis a környezetvédelem és a tisztább, szennyeződésmentes levegő fontosságára hívja fel a figyelmet.

Az ízületi, keringési, szív- és érrendszeri betegségben szenvedők mellett az asztmás, COPD-s betegek panaszai is fokozódhatnak frontok, hideg, párás levegő, vagy szeles idő hatására. A pollenhelyzet mellett a meteorológiai előrejelzések nyomonkövetése is segíthet a súlyosabb tünetek megelőzésében.

Tévhit, hogy a tüdőgyulladás minden esetben egyértelmű, komoly panaszokkal jelentkezik! Az enyhébb, sokszor egyszerű meghűléshez hasonló tünetek - rossz közérzet, hőemelkedés, köhögés - is jelezhetik a betegséget.