Tüdőgyógyászat

A légzésszám változik fizikai aktivitás hatására, de betegségeket is jelezhet, ha magasabb, vagyis ha a szokásosnál szaporábban vesszük a levegőt. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa a magas légzésszám lehetséges okait foglalta össze.

A légúti betegségek időszakát éljük. Habár az influenza előfordulása egyre csökken, sokan küzdenek a betegség szövődményeként jelentkező tüdőgyulladás tüneteivel, de tél végére a kimerült szervezet gyakran esik áldozatul a tavaszi, változékony időjárás mellett könnyen terjedő kórokozók támadásának is. Mit tehetünk a megelőzés érdekében? Erről kérdeztük dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát.

A tüdőgyulladás tünetei rendszerint hirtelen, rövid idő alatt jelentkeznek, ám a gyógyulás jóval lassabb folyamat, a teljes felépülésig akár több hét is eltelhet. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa a betegség kezelésével és az antibiotikumok szedésével kapcsolatban osztott meg fontos tudnivalókat.

Az asztma világszerte közel 2 millió embert érint. Hatásos megelőzési módszer jelenleg nem ismert ellene, de a korai felismerés és az időben megkezdett, személyre szabott kezelés nagyon fontos a betegek életminősége szempontjából. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa az asztma kivizsgálásának lépéseit ismertette.

Légúti betegségek gyakori kísérő tünete az elhúzódó hurutos köhögés. A szervezetünk számára ugyan előnyös, hiszen a kórokozók eltávolítását segíti, nekünk viszont kellemetlen a sokszor rohamokba torkolló, fullasztó köhögés. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogyan enyhíthetjük a tüneteit, úgy, hogy közben a gyógyulásunkat sem hátráltatjuk.

Nehézlégzés, éjszakai vagy reggeli köhögőroham, sípoló légzés és mellkasi feszülés. Az asztma kezdeti jelei jellemzően nem állandóan, hanem időszakosan, vagy rohamokban jelentkeznek. Kialakulásuk összefügghet a környezetünkben található allergénekkel. Ilyen esetben allergiás asztmáról beszélünk, melynek kivizsgálásáról dr. Tárnok Ildikó, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyásza számolt be.

A nyári melegben csak egy gombnyomás és máris kellemesen hűvös levegő árasztja el a lakást, vagy az autót és nincs ez másként a munkahelyi környezetben, de a bevásárlóközpontokban sem. A légkondicionálók elterjedésével azonban egyre gyakoribbá válnak az általuk okozott szövődmények is.

Nyáron mindent hajlamosak vagyunk kicsit lazábban venni, és ez sajnos az olyan krónikus betegségek kezelésére is igaz, mint az asztma. Emiatt a nyári időszakban rendszerint megnő a sürgősségi ellátást, kórházi kezelést igénylő asztmás esetek száma. A Children’s Hospital Colorado orvosai arra figyelmeztetnek, hogy a felírt gyógyszereket akkor is az előírtaknak megfelelően kell szedni, ha a gyermek jól van, hiszen a tünetmentesség csak így tartható fenn.

Az asztma kezelésének célja, hogy a beteg tünetei megszűnjenek, a személyre szabott kezelést alkalmazva a betegsége ne befolyásolja az életminőségét. Ha azt is gondoltuk eddig, hogy a gyakori köhögő roham, vagy nehézlégzés természetes, az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) egy olyan jelre hívja fel a figyelmet, amely esetén semmiképp ne halogassuk a soron kívüli orvosi vizsgálatot!

A Világmozgalom az Asztmásokért (GINA) szervezet 1998-ban rendezte meg először az Asztma Világnapot. A világnap azóta is minden évben, május első keddjén az asztma kezelését, tüneteit és a betegség jobb megismerését állítja fókuszba. Ebből az alkalomból dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével olyan tényezőkre hívjuk fel a figyelmet, melyek jól beállított kezelés mellett is befolyásolhatják az asztmás tüneteket. Fontos ezekre is odafigyelni, hogy megelőzzük a roham kialakulását.