Tüdőgyógyászat

Az asztma kezelésének célja, hogy a beteg tünetei megszűnjenek, a személyre szabott kezelést alkalmazva a betegsége ne befolyásolja az életminőségét. Ha azt is gondoltuk eddig, hogy a gyakori köhögő roham, vagy nehézlégzés természetes, az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) egy olyan jelre hívja fel a figyelmet, amely esetén semmiképp ne halogassuk a soron kívüli orvosi vizsgálatot!

A Világmozgalom az Asztmásokért (GINA) szervezet 1998-ban rendezte meg először az Asztma Világnapot. A világnap azóta is minden évben, május első keddjén az asztma kezelését, tüneteit és a betegség jobb megismerését állítja fókuszba. Ebből az alkalomból dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével olyan tényezőkre hívjuk fel a figyelmet, melyek jól beállított kezelés mellett is befolyásolhatják az asztmás tüneteket. Fontos ezekre is odafigyelni, hogy megelőzzük a roham kialakulását.

A tüdőgyulladás - leggyakrabban pneumococcus és atípusos baktériumok által okozott- fertőzés következtében alakul ki, de a betegség vírusos eredetű is lehet, influenza szövődményeként is jelentkezhet. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa arra is felhívja a figyelmet, hogy enyhébb, sokszor egyszerű meghűléshez hasonló tünetek - rossz közérzet, hőemelkedés, köhögés - is jelezhetik a betegséget.

Tipikus náthás tünetekkel, tüsszögéssel, orrfolyással kezdődik, majd néhány nap elteltével súlyos nehézlégzéssé alakul az enyhe megfázás. Ha valaki asztmás, még jobban kell figyelnie a megelőzésre, kezdeti tünetekre és kezelésre. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, milyen lépésekkel előzhető meg, hogy nátha hatására az asztmás tünetek fokozódjanak.

Szánkózás, korcsolyázás, síelés, hóember építés, hógolyózás – a téli, hűvösebb hónapok számtalan lehetőséget kínálnak arra, hogy ne a négy fal közé zárkózva töltsük az évnek ezt az időszakát. A fizikai aktivitás és a hideg levegő miatt azonban a téli szabadtéri sportok külön odafigyelést igényelnek az asztmások esetében, mivel ez a két tényező súlyosbíthatja a tüneteiket. Arról, hogy mire fontos figyelni, dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

Asztmás ismerőse, rokona vagy netán önmaga is ódzkodik attól, hogy naponta szteroidot juttasson a szervezetébe? Tart a mellékhatásoktól, ezért inkább kihagyja a kezelést és többet köhög, nehezebben veszi a levegőt, sőt talán gyakrabban szorul kórházi kezelésre is asztmás roham miatt? Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa egy igen hatásos érvet árult el, a szteroid-fóbiások meggyőzéséhez.

Az idei világnap a betegség kezdeti, gyakran elbagatellizált tüneteire, a korai diagnózis fontosságára és arra is felhívja a figyelmet, hogy a COPD nem csak a dohányosok betegsége.

Hosszabb ideje fennálló köhögést több betegség, például krónikus hörghurut, asztma, allergia is okozhat, de tüdőgyulladás, tüdőrák kezdeti jele is lehet. A panaszok összefügghetnek krónikus arcüreggyulladással is. A mielőbbi orvosi kivizsgálás tehát nagyon fontos, de semmiképpen sem halasztható, ha magas láz társul a köhögés mellé, erős légszomj, vagy véres köpet is jelentkezik.

A napokban megjelent hírekből sokan felfigyelhettek rá, hogy évről évre nő az ismeretlen eredetű tüdőfibrózisos esetek száma Magyarországon. A betegség tüneteiről és a korai felismerés jelentőségéről dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa ad felvilágosítást.

A krónikus betegséggel élők számára fontos, hogy bizonyos időnként kontroll vizsgálaton is találkozzanak kezelőorvosukkal. A betegség tartós kezelése ugyanis nem merül ki a receptek megadott időnkénti felírásában, a diagnózis megállapítását követően beállított terápiát olykor módosítani kell annak érdekében, hogy tartós tünetmentességet és jó életminőséget lehessen elérni a segítségével. Ezért nem elég csak időnként beszaladni és felkapni az előre kiállított recepteket.