A depresszió egy komoly betegség, így igazi megkönnyebbülés a páciensnek, ha a terápia hatására enyhülnek, esetleg el is múlnak a vele járó tünetek. Sokaknak az az első gondolata ilyenkor, hogy nyilván nem szükséges tovább szedni az orvos által rendelt gyógyszert, gyógyszereket, hiszen minden rendben. De vajon tényleg így van? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere válaszolt a kérdésre.
Rendkívül ijesztő érzés, ha valaki úgy érzi, idegen a saját teste, nem kapcsolódik önmagához, esetleg a környezetét érzékeli távolinak, mintha üvegen keresztül szemlélné azt. Ennek a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Hogyan lehet felismerni, kezelni ezt a disszociatív zavart? Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ pszichiátere, gondozóvezető főorvos válaszolt a legfontosabb kérdésekre és osztotta meg gondolatait a témáról.
A köznyelvben eléggé összemosódott fogalmakként jelenik a pánik, a pánikbetegség és a szorongás, holott egyáltalán nem biztos, hogy a folyamatos szorongás pánikrohamokat vált ki, vagy a pánikbetegség generalizált szorongással járna. Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere éppen ezért a differenciáldiagnózis jelentőségére hívta fel a figyelmet.
A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd „magától” elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.
A demencia egy krónikus, progrediáló betegség, de a romlás üteme egyénenként változó. Minél előbb fordul orvoshoz az érintett, annál hatékonyabb lesz az életmód-változtatás és a gyógyszeres kezelés eredménye. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ pszichiátere, gondozóvezető főorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy sokszor a személyiségváltozás előbb jelentkezik, mint a memóriazavar.
Főként ősszel és télen tapasztalhatják az erre érzékenyek a szezonális depressziót, ami feltételezhetően a kevesebb napsütés, „rövidebb” napok miatt kialakuló agyi kémiai változások következménye. Bár a természeti adottságokon nyilván nem lehet változtatni, a hangulat javítható és érdemes is ebben segítséget kérni. Ennek lehetőségeire hívta fel a figyelmet dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere.
A szorongásos zavarok és a depresszió valódi pszichiátriai betegségek, amelyek kezelése gyógyszeres támogatásra és pszichoterápiára épül. Az utóbbi években, évtizedekben azonban egyre több bizonyíték támasztotta alá, hogy a megfelelő életmód megelőző és akár gyógyító hatású is lehet, és több oldalról is támogathatja az érintettek felépülését. Dr. Szekeres György PhD, a Pszichiátriai Központ pszichiátere, egyetemi docens járta körbe a témát.
Ha valaki átél egy jelentős megrázkódtatást vagy tanújává válik egy komoly traumának, az akut stressz zavar után akár poszttraumás stressz szindróma (PTSD) is kialakulhat nála. De milyen tünetek utalhatnak erre az állapotra, és hol van az a határ, amely után már valódi, kezelést igénylő pszichiátriai zavarról lehet szó? Ezekre a kérdésekre adott választ dr. Szekeres György PhD, a Pszichiátriai Központ pszichiátere, egyetemi docens.
A 2020-as években nem nehéz olyan élethelyzetre gondolni, amikor erősebben szorongunk a szokásosnál. Elég csak a ránk zúduló hírek és tévhírek (fake news) özönére gondolni, amelyeket még ellenőrizni sem tudunk, és könnyű beleesni a szorongás csapdájába. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátrai Központ pszichiátere, gondozóvezető főorvos azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a generalizált szorongás egy valódi betegség, és mint ilyet, diagnosztizálni és eredményesen kezelni is szükséges és lehetséges.
A pszichés betegségekkel élők pontosan tudják, mennyire képes rontani az állapotukon a rossz alvás, az alvászavarban szenvedők pedig szembe kell, hogy nézzenek számos betegség, így például a depresszió növekvő kockázatával, illetve meglévő pszichés betegségeik súlyosbodásával. Hogyan segíthet ennek az ördögi körnek a megszakításában a pszichiáter? Erre a kérdésre adta meg a választ dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere.
A szkizofrénia nevű komplex mentális működési zavar egy súlyos állapot, amely ma már jól kezelhető. A kezelés viszont nem néhány hetet vagy hónapot jelent, ugyanis legtöbbször a páciens élete végéig szükség van az egyensúly fenntartására. Dr. Szekeres György PhD, a Pszichiátriai Központ pszichiátere ennek lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
A nők egy része különösen sérülékennyé válik a menopauza előtti és utáni években a depresszió szempontjából, és ez a helyzet nyilvánvalóan tovább súlyosbítja az egyébként is sokszor kínzó tüneteket. Ennek a megfigyelésnek a pontos oka nem ismert, de dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere összefoglalta az erre vonatkozó elképzeléseket és felhívta a figyelmet a segítség lehetőségeire is.
Ha valaki meghallja a pszichózis, elmezavar kifejezést, könnyen pánikba eshet, gondolván, hogy ebből nincs kiút. Holott, ha gondos, alapos kivizsgálás után megszületik egy pontos diagnózis, annak megfelelően célzott gyógyszeres és pszichoterápiás segítség érhető el, ami igen jó eredményeket hozhat. Dr. Veres Andrea, a Pszichiátriai Központ pszichiátere szerint éppen ezek a sikeres, személyes élettörténetek adják a pszichiátriai munka semmihez sem fogható szépségét.
