Az étkezés utáni puffadás gyakori panasz, amelynek hátterében többféle ok állhat, a túl gyors étkezéstől az ételintoleranciát át az emésztőrendszeri betegségekig. Éppen ezért a kivizsgálás sokszor összetett, többirányú. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus azt magyarázta el, mi a szerepe a diagnosztizálásban a laktulóz kilégzési tesztnek.
Puffadás, gázképződés, hasfájás étkezés után?
Az étkezés utáni puffadás szinte mindenkivel előfordult már, sokan tapasztalhatták a has teltségérzetét, feszülését, a fokozott gázképződést vagy a has körfogatának növekedését. A puffadás önmagában nem feltétlenül jelez betegséget, de ha rendszeresen visszatér, érdemes utánajárni az okának, ugyanis nem mindig az elfogyasztott étel puffasztó hatása a „bűnös”.
Mi okozhat puffadást étkezés után?
- Táplálkozási szokások
A túl gyors étkezés közben több levegőt nyelhetünk, ami fokozhatja a puffadást. Ugyancsak ilyen hatással járhatnak a nagy ételadagok, a szénsavas italok és a zsíros, nehéz ételek, amelyek lassíthatják a gyomor ürülését, így elhúzódó teltségérzetet okozhatnak.
- Fokozott bélgázképződés
Bizonyos szénhidrátokat a vékonybél nem tud teljesen lebontani. Ezek a vastagbélbe jutva a bélbaktériumok fermentációja során gázt termelnek. Ilyen élelmiszerek lehetnek a hüvelyesek, a káposztafélék, a brokkoli, a karfiol, a hagyma, fokhagyma, egyes gyümölcsök, például alma, körte és az édesítőszerek, például szorbit és xilit.
- Ételek emésztésének zavar
Bizonyos élelmiszerek emésztése nehézséget okozhat, ami puffadáshoz, hasi fájdalomhoz vagy hasmenéshez vezethet. Ilyen tünetekkel járhat például a laktóz-intolerancia, a fruktóz-felszívódási zavar és a cöliákia.
- Hormonális és egyéb tényezők
A puffadás összefügghet a menstruációs ciklussal, a hormonális változásokkal, a stresszel és a bél-agy kapcsolat működésével is. Egyeseknél a bél fokozott érzékenysége miatt már normális mennyiségű gáz is kellemetlen feszülést okoz.
Egyre gyakoribbak a funkcionális emésztőrendszeri panaszok
Ha a puffadás hátterében nem igazolható szervi betegség, a panaszokat többféle, egymástól függetlenül is fennálló állapot okozhatja. Ezek közé tartozhatnak a funkcionális emésztőrendszeri betegségek, az ételintoleranciák, valamint a bélflóra egyensúlyának felborulásával járó diszbiózis.
- A funkcionális emésztőrendszeri betegségek hátterében a bél-agy tengely működésének zavara áll, amely az emésztőrendszer és az idegrendszer közötti kölcsönhatás mindkét irányában kialakulhat. Kialakulásukban pszichés tényezők, az emésztőrendszert érő káros hatások, a bélflóra egyensúlyának felborulása, valamint egyéni, alkati adottságok egyaránt szerepet játszhatnak. Megjelenési formáik közé tartozik többek közt az irritábilis bél szindróma (IBS), a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO), a refluxbetegség és a különböző székelési zavarok. A betegek jelentős részénél puffadás is jelentkezik, amelyet egyéb emésztőrendszeri panaszok és pszichés tényezők kísérhetnek. A funkcionális emésztőrendszeri betegségek gyakran társulnak ételintoleranciával és a bélflóra egyensúlyának zavarával – magyarázza Pászthory doktornő.
Hogyan lehet diagnosztizálni a funkcionális emésztőrendszeri betegségeket?
Ezen állapotok diagnosztizálása gyakran összetett, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre egyetlen, egyértelmű vizsgálati módszer sem. A diagnózis felállítása elsősorban a szervi betegségek kizárásán, a tünetek részletes értékelésén és a beteg kórtörténetének megismerésén alapul, amelyet bizonyos kiegészítő vizsgálatok is segíthetnek.
A puffadás okának feltárásában laktulóz kilégzési teszt is segíthet
- A diszbiózis és a vékonybél bakteriális túlnövekedésének (SIBO) vizsgálatára a gyakorlatban jól alkalmazható a laktulóz-kilégzési teszt – ismerteti dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus. - A vizsgálat során a beteg egy laktulózt tartalmazó tesztoldatot fogyaszt el. A laktulóz olyan szénhidrát, amelyet az emberi emésztőenzimek nem bontanak le, azonban a bél mikroorganizmusai fermentálnak. A folyamat során keletkező hidrogén és metán koncentrációját a kilélegzett levegőből mérik. A mintavétel a tesztoldat elfogyasztása előtt, majd azt követően 20 percenként történik. A mérésekkel párhuzamosan a beteg tüneteit is rögzítik. Negatív eredmény esetén nem tapasztalható számottevő gázkoncentráció-emelkedés.
- SIBO-ra (Small Intestinal Bacterial Overgrowth), vagyis a vékonybél bakteriális túlnövekedésére utalhat, ha a vizsgálat kezdetétől számított 90 percen belül a hidrogén koncentrációja legalább 20 ppm-mel emelkedik a kiindulási értékhez képest. Ez arra utalhat, hogy a vékonybélben a normálisnál nagyobb mennyiségben vannak jelen fermentáló baktériumok.
- IMO (Intestinal Methanogen Overgrowth), vagyis a metántermelő mikroorganizmusok túlszaporodása esetén a kilélegzett levegő metánkoncentrációjának emelkedése a vizsgálat bármely időpontjában elérheti vagy meghaladhatja a 10 ppm-et. Ez az eltérés a bélrendszer bármely szakaszán jelen lévő metántermelő mikroorganizmusok fokozott aktivitására utalhat.
A puffadást okozó funkcionális zavarok kezelhetők
Az étkezés utáni puffadás hátterében álló funkcionális emésztőszervi betegségek a felnőtt lakosság mintegy 25-30%-ában fordulnak elő, és jelentős mértékben befolyásolhatják az életminőséget, ezért felismerésük és megfelelő kezelésük kiemelt jelentőségű.
Tudástár:
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC9053509/
https://theromefoundation.org/bloating-and-distension-diagnosis-and-treatment/
Forrás: Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica (www.gasztroenterologiaikozpont.hu)
