Trombózis

Azok, akik véralvadásgátló terápiában részesülnek, gyakran találkoznak mellékhatásokkal, a kezelés különféle negatív vonzatával. Ezek nagy része azonban elkerülhető, prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája elmondja, hogyan.

A mélyvénás trombózis nemtől függetlenül bárkinél felléphet, mégis a nők valamelyest rosszabb helyzetben vannak, mivel náluk a kívülről bevitt, illetve a terhességgel együtt járó hormonlöket miatt nagyobb rá az esély. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája megosztotta,  mikor és hogyan segítenek hozzá a hormonok a vérrögök kialakulásához.

Az aspirin igen széles körben elterjedt gyógyszer, mely -többek között- igen hatásos vérlemezke összecsapzódás-gátló hatásáról is ismert! Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a legfontosabb tényeket és tévhiteket ismerteti vele kapcsolatban.

Mélyvénás trombózis után sokaknak komoly fejtörést jelentenek bizonyos dolgok és tevékenységek, hogy vajon ártalmasak-e az állapotukra nézve? Összeszedtük ezért a leggyakoribb kérdéseket, melyekre prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája válaszolt.

A trombózis, trombofília kivizsgálása során számos ismeretlen szóval és rövidítéssel lehet találkozni, melyekről általában nem tudni, mit is takarnak. Lássuk, melyek azok a leggyakrabban előforduló szavak, melyek elhangozhatnak az orvos szájából, illetve melyek fellelhetőek a leleten.

A vérzékenység és a fokozott véralvadás ugyanazon vonal két vége, így a véralvadási zavarok vagy az egyikben, vagy a másikban nyilvánulnak meg. Ám léteznek kivételek, melynek során ugyanúgy felléphet trombózis, mint vérzés. Ilyen az ún. esszenciális trombocitémia (essentialis thrombocytosis, ET) is. Az állapotról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője beszélt.

Mélyvénás trombózis után fontos a mögöttes ok(ok) tisztázása, ezért teljes körű trombofília vizsgálat indokolt. Bár sokszor a genetika tehető felelőssé a vérrögök keletkezéséért, ám előfordulhat, hogy máshol kell keresni a magyarázatot. Hogy még mi vezethet trombózishoz, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

Az új típusú véralvadásgátlók (NOAC) egyre nagyobb teret hódítanak maguknak az antikoagulánsok piacán. Igen ám, de honnan lehet tudni, hogy az általában javasolt dózis az új alvadásgátló tablettákból mindenki számára a legmegfelelőbb? Erre kínál megoldást a NOAC szerek monitorozása. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt a témában.

A trombózisokat két nagy csoportba soroljuk: léteznek artériás és vénás trombózisok. Természetesen ezeken belül is vannak alcsoportok, és prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a vénákban kialakult vérrögökről és kezelésükről beszélt.

A vérszegénység gyakran alattomosan bújik meg, mivel olyan tüneteket okoz, melyek akár a helytelen életmóddal és a túlzott stresszel is összefüggésbe hozhatóak. Ám érdemes tudni, hogy az állandó fáradtság, a szapora pulzus és a gyakori fejfájás mögött akár anémia is állhat. Dr. Szélessy Zsuzsannától, a Trombózisközpont hematológus főorvosától megtudtuk, vajon milyen panaszok esetén érdemes vérszegénységre gondolni.