Reggelente még teljesen tünetmentes, de délutántól már fáj és erősen feszül a hasa, gázok gyötrik, esetleg hasmenéssel vagy éppen székrekedéssel küzd? Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus szerint ezek a panaszok utalhatnak akár SIBO-ra, vagyis kontaminált vékonybél szindrómára is, amelyet viszonylag könnyű kivizsgálni, de a kezelés gyakran összetett.
A SIBO okozta tünetek egyre erősödnek a nap során
A SIBO, vagyis a kontaminált vékonybél szindróma megnevezés arra utal, hogy a vastagbélben élő baktériumok visszajutnak a vékonybélbe. Ezek olyan baktériumok, amelyek a vastagbélben hasznosak ugyan, de a vékonybélben már károsak. Ennek a kontaminálódásnak, vagyis szennyeződésnek a következményei az emésztőrendszeri tünetek. Ezek az alábbiak:
- puffadás,
- alhasi fájdalom, feszülés,
- fokozott gázképződés,
- hasmenés vagy székrekedés,
- ritkább tünet lehet a sürgető székletürítési késztetés, hányinger, hányás.
- Már a kikérdezéskor nagyon informatív, ha kiderül, hogy a panaszok étkezés után egy-másfél órával, vagy még később jelentkeznek, főként délután, este, éjszaka. Ennek az az oka, hogy a vékonybél az étkezésmentes időszakban „megtisztul” ezektől a baktériumoktól. Többek közt ezek a tünetmentes napszakok azok, amelyek miatt sokan úgy érezhetik, nincs szükségük kivizsgálásra, kezelésre, hiszen „ha baj lenne, nyilván mindig kellemetlenül éreznék magukat”. Van, akinél olyan régóta jelen van az esti hasfájás, feszülés, puffadás, hogy szinte természetesnek érzi. Pedig ma már nagyon könnyen ki lehet mutatni a SIBO-t egy kilégzéses teszt segítségével – hangsúlyozza Pászthory doktornő.
Laktulóz kilégzési teszttel igazolható a SIBO
A kontaminált vékonybél szindróma, vagyis a SIBO diagnosztizálásának egyik sarokpontja, hogy elkülöníthető legyen más betegségektől, elsősorban a hasonló tüneteket produkáló IBS-től, vagyis az irritábilis bél szindrómától. Ugyan mindkettő olyan funkcionális betegség, amely mögött nincs szervi eltérés, mégis fontos tudni, pontosan mi okozza a panaszokat.
- A SIBO diagnosztizálása az úgynevezett laktulóz kilégzési teszttel történik. Ez egy közel 3 órás vizsgálat, amelynél megfelelő előkészítés után éhgyomorra végez a páciens hidrogén kilégzési tesztet, majd egy laktulózzal elkevert pohár víz elfogyasztása után ezt 20 percenként megismétli. Ilyenkor azt elemezzük, milyen tüneteket produkál a páciens (főként hasfájásra, feszülésre, puffadásra számíthat) és mennyi idő alatt jut el az anyag a vastagbélbe. A vékonybélben kialakuló bakteriális túlnövekedést jelzi a kilélegzett levegőben körülbelül 90 percen belül megemelkedő hidrogéngáz-koncentráció.
A SIBO kezelése nem csak az antibiotikumot jelenti
- A mikrobióta összetett rendszer, működése és felépítése elválaszthatatlan a bél ideg-hormon-és immunrendszerétől – hangsúlyozza dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus. – Mindig figyelembe kell vennünk, hogy a bél-agy tengelyt érő stressz-hatások, étrend és életmód egyaránt befolyással vannak a bél állapotára, ezért a mikrobióta elváltozásainak kezelése sem épülhet csupán gyógyszerre.
Ha diagnosztizálható a kontaminált vékonybél szindróma, az esetek többségében antibiotikumos kezelésre van szükség. Ennek az a célja, hogy a vékonybélbe került, ott ártalmas baktériumokat elpusztítsa. Ez a kezelés általában már jelentősen visszaszorítja, esetleg teljesen meg is szünteti a tüneteket. A nagyon célzott antibiotikumkúra után javasolhatók a megfelelő pre- és probiotikumok, bizonyos táplálék-kiegészítők, illetve egy néhány hónapig tartó diéta, amelynek alapja leginkább a FODMAP étrendre épül. A FODMAP-szegény étrend a bakteriális fermentáció által lebomló rövid láncú szénhidrátok (Fermentable Oligo-, Di-, Monocaccharides And Polyols) fogyasztásának minimalizálása révén bizonyítottan csökkenti a gáz-képződést, fájdalmakat és székelési panaszokat. Szigorú megszorítást jelent, bevezetésekor a tejtermékek, búza, bab, lencse, bizonyos zöldségek és gyümölcsök korlátozása vagy kiiktatása szükséges. Ezért csak korlátozott ideig, legfeljebb egy hónapig tartható, ezt követően az étrend fokozatos bővítése szükséges. A rostbevitel drasztikus csökkentése súlyosbíthatja a székrekedéses panaszokat, ezért bizonyos ételfélék (lenmag, barna rizs, quinoa, diófélék, bogyós gyümölcsök) fogyasztása FODMAP-szegény étrend esetén is javasolt. Ezt az étrendet csak képzett dietetikus szakember irányításával, orvosi javaslatra ajánlott követni!
Pászthory doktornő ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kezelési stratégia kialakításához nélkülözhetetlen a páciens testi-lelki-szellemi állapotának feltérképezése, és szinte minden esetben érdemes hatékony stresszkezelő módszereket keresni. Súlyos lelki problémák esetében pszichológus, pszichiáter bevonása is szükséges lehet.
Forrás: Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica (www.gasztroenterologiaikozpont.hu)
