A Parkinson-kór a parkinsonizmus (vagy Parkinson szindróma) leggyakoribb formája, azonban míg a Parkinson-kór elsődleges oka a dopamint termelő idegsejtek degenerációja, addig a parkinsonizmus számos ok miatt kialakulhat, mint például toxinok, gyógyszer mellékhatások, a fejet érő trauma, más neurológiai rendellenességek. Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa arról beszélt, hogy bár a tünetek döntően megegyeznek, a másodlagos parkinsonizmusnál más jellegű az elérhető oki terápia és tüneti kezelés is.
A Parkinson-kór és a parkinsonizmus tünetei sokban azonosak
A Parkinson-kór egy folyamatosan romló, neurodegeneratív rendellenesség, amelynek oka a dopamintermelő sejtek elvesztése. A parkinsonizmus pedig egy tágabb, összefoglaló, úgynevezett ernyő fogalom a Parkinson-kórra emlékeztető tünetek egy csoportjára, amelynek számos oka is lehet.
Mind a Parkinson-kór, mind a parkinsonizmus esetében (amit tévesen másodlagos Parkinson-kórnak is neveznek) jellemző tünet lehet a lassú mozgás, az egyensúlyproblémák, a remegés és olyan további jellemzőkkel is rendelkezhetnek, mint például a demencia, a kognitív károsodás. Emellett azonban a parkinsonizmusnak kiterjedtebb és atipikus tünetei is lehetnek, mint például székrekedés, vizelési problémák, nyelészavarok, alacsony vérnyomás, egyre gyakoribb elesések, szemmozgás-zavarok, beszédzavar, térérzékelési problémák, akár hallucinációk. A Parkinson-kór eleinte gyakran csak az egyik oldalon okoz specifikus motoros tüneteket, míg a parkinsonizmusnál ez nem tipikus.
Mi okozhatja a parkinsonizmust?
A leggyakoribb ok, ha olyan gyógyszert szed valaki, ami blokkolja vagy legalábbis megzavarja a dopamin hatását a központi idegrendszerben. Mivel pedig a dopamin egy olyan ingerületátvivő anyag, amely felelős a mozgás szabályozásáért és a megfelelő izomtónusért, a tünetek döntően ilyen területeket érintenek. Ilyen gyógyszerek lehetnek például az antipszichotikumok, amelyeket például skizofrénia vagy paranoia esetében alkalmaznak, illetve számos méreganyag, például higany, metanol – hangsúlyozza Füzesséry doktornő.
A parkinsonizmus további okai
- Vaszkuláris parkinsonizmus: a parkinsonizmusnak ez a formája akkor fordul elő, amikor az agy bizonyos területein nincs elegendő véráramlás. Ez károsítja az agy érintett részeit, ami parkinsonizmus tüneteit okozza.
- Poszttraumás parkinsonizmus: ez a fajta parkinsonizmus az ismételt fejsérülések okozta agykárosodás miatt alakul ki. Különösen gyakori a közvetlen, erős behatásokkal járó sportokban, mint például a boksz, a foci és a jégkorong.
- Gyógyszer okozta parkinsonizmus: az ilyen típusú parkinsonizmus akkor fordulhat elő, ha egy gyógyszer zavarja a szervezet dopamintermelését vagy annak felhasználását.
- Normálnyomású hidrocephalus: a normálnyomású hidrocephalus (vízfejűség) akkor jelentkezik, amikor túl sok agy-gerincvelői folyadék van a koponyában, ami nyomást gyakorol az agy azon területeire, amelyek a járásért és a húgyhólyag szabályozásáért felelősek. Ez sérülések, agyvérzés, daganatok és sok más ok miatt is előfordulhat.
- Posztencephalitikus parkinsonizmus: az encephalitis egy fertőzéses eredetű agyvelőgyulladás, amely után parkinsonizmus alakulhat ki.
- Atipikus parkinsonizmus: ezek olyan ritka állapotok, amelyek parkinsonizmust okoznak.
- Toxin okozta parkinsonizmus: ez azért történik, mert a mérgező anyagok nagyon specifikus agysejttípusokat képesek elpusztítani.
Más degeneratív agyi betegségek és genetikai állapotok is okozhatnak parkinsonizmust, mint például az Alzheimer-kór, a Huntington-kór, a Wilson-kór.
Összetett kivizsgálás, célzott kezelés
- A parkinsonizmusra utaló tünetek esetén az alapos kikérdezést számos vizsgálat követheti, hiszen nem feltétlenül könnyű megtalálni az okot. Ezért szükség lehet például különféle laborvizsgálatokra, CT-re, MRI-re, genetikai vizsgálatokra, akár PET CT- re is – ismerteti dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa. - A kezelése pedig magától az állapottól és annak okától függ. A parkinsonizmus legtöbb formája kezelhető, némelyik pedig teljesen megszüntethető, bár ez sok esetben csak a betegség visszaszorítását jelenti, ami természetesen jelentős életminőség javulást jelent. Mindenesetre a legfontosabb, hogy mindig utána kell járni a tünetek okának és a pácienst érdemes a lehető legalaposabban felvilágosítani az állapotáról, hiszen, ha érti, miért fontos a kezelés, az együttműködés és akár a kiegészítő terápiák, sokkal eredményesebben küzdhetünk a javulásért.
Forrás: Neurológiai Központ – Prima Medica (www.neurologiaikozpont.hu)
