A világbajnok magyar kajakozó Kárász Anna bár a mai napig nem heverte ki, hogy tavaly kihagyták az olimpián induló kajak négyesből, az idei évben már ismét teljes erőbedobással áll neki az edzésmunkának. A MOL Tehetségtámogató Program klasszisa a Sportorvosi Központban járt és beszélt a felkészülési időszak rossz döntéséről, az akadályt jelentő sérüléséről és célkitűzéseiről a tokiói olimpiára. A beszélgetés sportegészségügyi vonatkozásairól, a megfelelően tervezett edzésmunka fontosságáról és a sport rehabilitáció lehetőségeiről a Sportorvosi Központ szakembereit dr. Matusovits Andrea sportorvost, valamint Fülöp Tibort, az intézmény sportszakmai igazgatóját kérdeztük
Tavaly nem sikerült indulnia a riói olimpián, amelynek egyik oka egy egészségügyi probléma volt. Ma már túl van rajta?
Kárász Anna: Hiába vívtam ki tavaly a négyesbe kerülés jogát a riói olimpiára a szakmai vezetésvégül úgy döntött, hogy nem kerülök be a négyesbe. A döntést azóta sem tudtam igazából elfogadni, van bennem emiatt egy nagy keserűség és csalódottság. Nagyon sokat elemeztem a helyzetet és utólag átgondolva világos, hogy a felkészülésnél elkövettünk egy szakmai hibát.Az olimpia előtt nagyon nagy lendülettel vágtam bele az edzésmunkába, eltúloztuk a terhelést, és ez hiba volt, mert nem bírta a szervezetem. Nehezíti a helyzetet az is, hogy évek óta vállfájdalommal küzdöm, így a felkészülés során sokkal kevésbé voltam terhelhető, ami nagyban visszavetett a versenyszezonhoz közeledve. Sokszor ki kellett hagynom az erősítő tréningeket, de volt úgy, hogy a vízi edzéseken sem tudtam teljes erőbedobással teljesíteni. Mivel a fájdalmaim tovább fokozódtak, végül nem lehetett a műtétet elkerülni és tavaly szeptemberben megoperálták a vállamat.
Milyen eszközökkel lehetséges kiküszöbölni a sportsérüléseket és támogatni a megfelelő teljesítményt ilyen esetekben?
Fülöp Tibor: Ilyen esetekben, mint Kárász Annánál is, gyakran az edzésterv teljes átütemezése segíthet.
Nagyon fontos azonban, hogy ezt az átütemezést a sportoló aktuális edzettségi állapotát és teljesítményét tükröző objektív mérési adatok támasszák alá. Ehhez ma már modern teljesítménydiagnosztikai módszerek állnak rendelkezésre, amelyek alapján meghatározható az aktuális edzettségi állapot, illetve személyre szabható a terhelés. Nem csak a terhelés mértéke, intenzitása állítható be pontosan, de ezen keresztül elkerülhető a túledzettség és csökkenthető a különböző sportsérülések előfordulásának gyakorisága is. A személyre szabott terhelésszabályozás alapja a pontos diagnózis, amelyhez időnként vissza lehet és kell kanyarodni azért, hogy ellenőrizni tudjuk: valóban jó irányba haladunk-e? Ezeket a vizsgálatokat az élsportolók számára évi öt-hat alkalommal ideális elvégezni, ebből négyet a felkészülési időszakban, kettőt pedig a két tervezett csúcsforma előtt kb. 1-1.5 hónappal, amikor a formaidőzítés megkezdődik.
Hogyan támogatható a sportoló minél gyorsabb felépülése?
Dr. Matusovits Andrea: A sportártalmak kezelése többrétű feladat. Egyfelől orvosilagkezeljük a sérülést, másrészt segítjük a szervezetet a regenerációban, harmadrészt támogatjuk a mentális felépülést is. Ha a tréning magas intenzitást igényel vagy hosszú ideig tart, akkor több időre van szükség a szervezet energiaszintjének helyreállításához, és tovább tart az izmok, szervek, szövetek, és sejtek működésbeli regenerációja. Általános elvárás azonban, hogy a sérülést követően a lehető leggyorsabban újra sportolásra alkalmasa állapotba kerüljön a sportoló, ez egy válogatott versenyzőesetében különösen fontos. Ehhez nyújt támogatást első körben a gyógytorna, majd az ezután megkezdett rehabilitációs edzés. A fizikai rehabilitáció mellett figyelmet fordítunk a lelki folyamatok egyensúlyára is, melyben sportpszichológus nyújt segítséget. Kárász Anna esetében a fizikai felépülés mellett fontos volt a mentális egyensúly újbóli elérése, hiszen a fájdalmak mellett, nagyon megviselte lelkileg, hogy nem annyira terhelhető és ez visszavetette a teljesítményét.A maximális fizikai teljesítőképesség mellett ez volt a másik alapja annak, hogy ismét magabiztosan állhasson a rajthoz a kajakozó.
Mennyire tudott a tavalyi nehézségekből tanulni és koncentrálni az idei idényre?
Kárász Anna: A vállműtét után és a rehabilitáció alatt sokat gondolkodtam. Most úgyérzem, hogy a bennem lévő haragból sikerült előnyt kovácsolnom, a feszültséget motiváltságra váltanom, ami ahhoz kell, hogy megmutassam, hogy képes vagyok a jó teljesítményre. Sokkal tudatosabban építkezem, szeretnék 2020-ban a tokiói olimpián versenyezni. Ennek azonban fontos feltétele, hogy teljesen helyreálljon az egészségem, s hogy tudjam rendesen terhelni a vállamat. A lényeg, hogy szépen, megtervezetten tudjam végigcsinálni a következő négy évet.
További információk, fotók:
Pleszinger Katalin
Orvosi Hírközpont
1015 Budapest, Ostrom u 16.
www.orvosihirkozpont.hu
pleszinger.katalin@orvosihirkozpont.hu
telefon: +36 70 409 3041
