Zsibbadó kar? Az alagút szindróma kezelhető!

Zsibbadó kar? Az alagút szindróma kezelhető!

A rejtélyesnek hangzó alagút szindróma a test bármely pontján jelentkezhet, zsibbadást, érzéskiesést, fájdalmat okozva. Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos a diagnózis felállításának kihívásairól és a hatékony gyógymódokról beszélt.

Mit keresnek alagutak a testünkben?

Alagút szindróma az összefoglaló neve annak a fájdalommal, zsibbadással, izomgyengeséggel járó tünetegyüttesnek, amelyért az adott területet beidegző idegnyomódások felelősek. Az alagút kifejezést az indokolja, hogy tulajdonképpen egy szűk anatómiai résről van szó, amelyben idegek és erek futnak az ínak között. Ha ebben az alagútban valamilyen gyulladás, duzzanat, vizenyő keletkezik, ez a szűk csatorna még inkább összenyomódik és elkezdi nyomni az idegeket és az ereket. Ennek következményként jelentkeznek aztán a panaszok, a kezdeti zsibbadástól a később bekövetkező érzéskiesésig és fájdalomig. Súlyos esetben kialakulhat az izomgyengeség és az izomsorvadás is az ideg által ellátott területen.
Ilyen anatómiai csatornák, alagutak több testtájon vannak, de leginkább mégis a kézben lévő kisízületeknél, a könyöknél és a csuklónál üti fel a fejét ez a probléma. Mindenképpen gyanakodni kell a tünetegyüttesre, ha a kar, illetve a kéz, az ujjak zsibbadni, fájni kezdenek. Szakmailag éppen az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy a szakorvos meghatározza a meglehetősen általános tünetek okát, felállítsa a pontos diagnózist.

A fájdalomcsökkentés mellett az ok is gyógyítható

Ha az érintett területre helyi célzott gyulladáscsökkentőt juttatunk, akkor az injekció után viszonylag rövid időn belül nagyon jelentős javulás jön létre. Ezzel a módszerrel ugyanis az a probléma szüntethető meg, amely az összenyomódást okozza. Ennek a speciális technikának alapfeltétele, hogy pontosan ismerjük az alagút anatómiai elhelyezkedését – ismerteti dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos. - Gyakran már az első injekció is megszünteti a fájdalmat, de az is lehetséges, hogy a teljes javuláshoz ismétlésre van szükség. Adott területre legfeljebb két injekció adható, 3 hetes különbséggel. Amennyiben szteroidot alkalmazunk gyulladáscsökkentőként, nagyon fontos, hogy nyerhető előnyök mellett tisztában legyünk a kezelés határaival és a mellékhatásokkal.

Jól kell terápiát választani

Azoknak, akik nem szeretnének gyulladáscsökkentőként szteroidokat alkalmazni, vagy akiknek nem feltétlenül szükséges ez a megoldás, jó alternatívát jelenthetnek az orvosi kollagén terápia és a lökéshullám kezelés. Az első, injekciós eljárással szintén elérhető a gyulladás csökkentése, sőt a gyors fájdalomcsillapítás mellett a szöveti képleteket is meg lehet erősíteni, ami hosszú távú fájdalomcsökkenést eredményez. A szintén természetes működési elvű lökéshullám terápia oldja a mozgásszervi fájdalmat okozó triggereket, élénkíti az anyagcserét és a vérkeringést, és nem csak a fájdalmat csökkenti, de a sérült szövetek fokozatos regenerálásával az okot is képes megszüntetni. Már egyetlen kezelésnek is érezhető a hatása, tartós javulás azonban 3-6 kezelés után jelentkezik.
Az alagút szindróma esetében is fontos tudni, hogy nem szükséges együtt élni a fájdalommal, nem kell belenyugodni annak életminőség rontó hatásába, hanem szakorvosi segítséggel el kell kezdeni a hatékony, biztonságos terápiák alkalmazását. Végső megoldásként a műtét is szóba kerülhet.

 

Forrás: Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)

 

Megosztás: