Legyen szó éjszaka jelentkező szúró jellegű mellkasi fájdalomról vagy reggeli tompa szívtáji nyomásról, ezek a tünetek mindenképp kardiológiai kivizsgálást igényelnek. A legtöbbször elég csak bejelentkezni a szakorvoshoz, vannak azonban esetek, amelyek azonnali ellátásra szorulnak. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa bemutatta a veszélyt jelző tüneteket és beszélt a kivizsgálás jelentőségéről is.
Éjszaka gyakoribb a szívinfarktus
Kutatások szerint az éjszakai és a kora hajnali órákban (éjfél és reggel 6 óra között) nagyobb a szívinfarktus kockázata. Ennek hátterében többféle ok is meghúzódhat, például:
- Szélsőséges időjárásváltozások: a hirtelen hőmérséklet ingadozás éjszaka fokozottan megviseli a szívet, különösen az eleve szív-érrendszeri betegek esetében.
- Alvási apnoé (légzéskimaradás): a horkolás talaján kialakuló éjszakai légzéskimaradás drasztikusan megterheli a szívet, és közvetlenül hozzájárulhat az infarktus kialakulásához. Hosszú távon pedig közvetetten növeli többek közt a szív-érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az elhízás kockázatát.
- Hormonális változások: a hajnali órákban a szervezetben megemelkedik a kortizol és az adrenalin szintje, ami fokozza a szív munkáját és növeli a vérnyomást.
Mindezek a hatások az erre fogékonyaknál tehát akár szívinfarktushoz is vezethetnek. Természetesen nem minden mellkasi fájdalom utal infarktusra, de ha a például a szegycsont mögötti, nyomó, szorító fájdalom jelentkezik, amely kisugározhat a karokba, állkapocsba, ha izzadás, légszomj, vagy hirtelen, megmagyarázhatatlan rosszullét lép föl, mentőt kell hívni!
Ugyanakkor például a szívizomgyulladás bizonyos eseteire is jellemző, hogy fekvés közben jelentkezik a nehezített légzés, a mellkasi nyomás, ami testszerte is kiterjedhet. Ezeket a tünetek kísérheti még mozgás közbeni légszomj, erős szívdobogás, ízületi fájdalom, zavartság, ödéma, akár eszméletvesztés is. (A szívizomgyulladás mindazonáltal sokszor nem okoz panaszt, vagy legfeljebb általános jellegűeket.)
A reggeli mellkasi fájdalomnak többféle eredete is lehet
A reggeli nyomó jellegű, tompább mellkasi fájdalom szintén lehet akár komoly betegség tünete is, amelynél ugyancsak mentőt kell hívni, ha az az akut, veszélyt jelző további panaszokkal együtt jelentkezik. Ugyanakkor az okok szerteágazóak lehetnek, többek közt:
- Szív eredetű: angina vagy szívinfarktus, gyakran nyomó, szorító érzéssel jelentkezik, nem minden esetben a szúró, éles fájdalom a vezető tünet.
- Reflux: a mellkasi égő érzés fekvő helyzetben fokozódhat.
- Mozgásszervi okok: bordaporc-gyulladás is lehet a háttérben, ami nyomásra, mozgásra vagy mély légvételre fokozódik.
- Tüdő: mellhártyagyulladás is okozhat éles, szúró fájdalmat. Ha a tüdőt körülvevő membrán begyullad, az komoly mellkasi fájdalmat okozhat, főként belégzéskor és köhögéskor.
Szükséges a kivizsgálás
- A mellkasi fájdalom kardiológiai szempontból két nagy csoportra osztható: szív eredetű és nem szív eredetű. A fentieken túl még számos további oka is lehet az éjszakai és/vagy reggeli mellkasi fájdalomnak, a hasnyálmirigy gyulladás mellkasba sugárzó fájdalmától a pánikbetegségen át a szívburokgyulladásig. Elsődlegesen természetesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén – kivéve az azonnali ellátást igénylő állapotokat. Ha azonban nem ennyire akut a dolog, a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis az EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például a terheléses EKG-t nem is lehet elvégezni - ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. - Az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, általában érdemes elvégeztetni egy nagylabort, nyugalmi EKG-t és egy szívultrahangot is. Terheléses EKG-ra akkor van szükség, ha a mellkasi fájdalom nem nyugalomban, hanem fizikai aktivitás hatására jelentkezik.
Éppen ezért, ha a panasz vissza-visszatér, ha nem indokolható más ismert betegséggel, vagy ha csak aggódik miatta a páciens, mindenképpen hasznos a kardiológiai kivizsgálás. A konkrét betegség felismerése és megkülönböztetése, az ún. differenciál diagnosztika szakorvos feladata. Ennek kapcsán az alábbi vizsgálatok jöhetnek szóba:
- Kardiológiai vizit,
- nyugalmi EKG,
- nagylabor,
- szívultrahang,
- akár 7 napos Holter EKG.
Összegezve tehát elmondható, hogy bizonyos erős, nem múló tünetek mellett az éjszaka és/vagy reggel jelentkező mellkasi fájdalom esetén mentőt kell hívni. Ha nem ennyire akut az eset, akkor pedig mindenképp ajánlott a kardiológiai kivizsgálás, ugyanis sokszor valóban szív-érrendszeri oka van a panasznak. Amennyiben pedig mégsem, úgy a kardiológus a megfelelő szakorvoshoz, például gasztroenterológushoz, tüdőgyógyászhoz, belgyógyászhoz tudja irányítani a pácienst.
Tudástár:
https://www.premiermedicalcenters.us/heart-attack-while-sleeping/
https://www.bhf.org.uk/informationsupport/conditions/vasospastic-angina
Forrás: Kardioközpont – Prima Medica (www.kardiokozpont.hu)
