Ha demencia gyanúja miatt szeretnénk orvoshoz vinni egy hozzátartozónkat, de ő ezt elutasítja, a helyzet különösen nehéz lehet. Ugyanakkor a kivizsgálást nem érdemes hosszú ideig halogatni, mert a tüneteket kezelhető egészségi probléma is okozhatja, illetve, ha valóban demencia áll a háttérben, a folyamat lassítható. Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa arról beszélt, milyen nagy szerepe van empatikus orvosi hozzáállásnak a helyzet kezelésében.
Hogyan vegyük rá a szerettünket az orvosi vizsgálatra?
A feledékenység, a tájékozódási zavar vagy a viselkedés megváltozása olyan jelek, amelyek felvethetik a demencia gyanúját – elsősorban és először jellemzően a hozzátartozókban. Azonban éppen ezek a tünetek azok, ami miatt előfordulhat, hogy az érintett nem érzékeli a problémát, fél a diagnózistól, vagy egyszerűen úgy érzi, nincs szüksége segítségre. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozhatja az aggódó rokonokat.
- Ilyenkor talán a legfontosabb, hogy ne vitával és erőltetéssel próbálkozzunk, hanem bizalomépítéssel, türelemmel és fokozatos lépésekkel – hangsúlyozza Füzesséry doktornő. – Érdemes arra is figyelni, hogy ne a demencia emlegetésével kezdjük a beszélgetést. A „Szerintem demens vagy” helyett mondjuk például azt: „Szeretném, ha megnézné az orvos, miért vagy mostanában fáradtabb, vagy miért nehezebb megjegyezned dolgokat.” Ennél a pontnál hallgassuk meg azt is, mitől tart az érintett. Lehet, hogy a vizsgálattól, a kórháztól vagy a rossz hírektől fél. Ha megértjük az ellenállás okát, könnyebb megoldást találni. Az is hasznos „trükk”, ha egyszerű, konkrét választási lehetőséget kínálunk. Például kérdezzük meg, hogy inkább délelőtt vagy délután menne-e el az orvoshoz. A választási lehetőség segíthet abban, hogy ne érezze magát kiszolgáltatottnak. Esetleg érdemes bevonni a beszélgetésbe egy számára hiteles embert. Előfordulhat, hogy a házastárs, egy testvér vagy egy régi családi barát szavára jobban hallgat.
Mi a teendő, ha továbbra is elutasítja az orvost?
Abban a megterhelő helyzetben, ha az érintett semmiképp sem akar orvoshoz fordulni, kérjünk segítséget a háziorvostól. Telefonon ismertessük a konkrét változásokat: például eltéved, elfelejti bevenni a gyógyszereit, ismételten ugyanazt kérdezi, vagy már a mindennapi teendőit sem tudja biztonságosan elvégezni. A háziorvos a beteg beleegyezése nélkül is fogadhat a hozzátartozótól információt, de a betegre vonatkozó adatokat nem feltétlenül adhatja ki a hozzátartozónak.
- A beteg ellenkezése esetén hivatkozni lehet az időskorban feltétlenül szükséges, általános szűrővizsgálat keretében a neurológiai vizsgálatra is. Így kevésbé egyértelmű a mentális állapot vizsgálata, felmérése. Az is megoldás lehet, ha nem szigorú rendelői környezetbe visszük a beteget, inkább arra készítjük fel, hogy csupán egy elbeszélgetésre érkezik egy orvoshoz, aki az általános állapota felől érdeklődik. Ez egyébként valóban meg is történik, ugyanis a kivizsgálás célja nem pusztán a demencia megállapítása, hanem annak tisztázása is, hogy a memóriazavar mögött állhat-e például gyógyszermellékhatás, vitaminhiány, pajzsmirigybetegség vagy más kezelhető állapot – magyarázza dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa.
Hogyan zajlik a neurológusnál a demencia kivizsgálása?
A neurológusnál a demencia kivizsgálása általában beszélgetésből, idegrendszeri vizsgálatból és rövid memória- és gondolkodási tesztekből áll. Ezek alapján dönthet a szakorvos arról szükség van-e további laborvizsgálatokra, esetleg koponya-CT- vagy MR-vizsgálatra. A cél annak megállapítása, hogy valóban demenciáról van-e szó, és mi okozhatja a tüneteket.
- Alapvetően beszélgetünk a beteggel és a hozzátartozóval. Ennek a beszélgetésnek alaposnak, mélynek kell lennie, ezért időt kell rá szánni. Megkérdezzük, mikor kezdődött a feledékenység, milyen gyorsan romlott az állapot, és hogyan változott a mindennapi élet. Rákérdezünk a korábbi betegségekre, a szedett gyógyszerekre, az alvásra és a hangulatra is. A hozzátartozó beszámolója különösen fontos, mert az érintett nem mindig érzékeli a saját nehézségeit – hangsúlyozza a szakorvos. – Ha szükségesnek látjuk, ellenőrizzük többek között a reflexeket, az izomerőt, a mozgáskoordinációt, a járást és az egyensúlyt. Ezek segíthetnek felismerni az olyan idegrendszeri betegségeket is, amelyek memóriazavarral járhatnak. Amennyiben a helyzet megengedi, egyszerű feladatokkal vizsgáljuk a memóriát, a figyelmet, a beszédet, a számolást és a tájékozódást. Megkérhetjük a beteget például arra, hogy nevezze meg az aktuális dátumot, jegyezzen meg néhány szót, majd később idézze fel azokat, vagy rajzoljon le egy órát. Ha megoldható, gyorsan elvégezhető például a Mini Mentál Teszt (MMSE) és az órarajzolási teszt. A vizitnek legalább olyan fontos eleme az empátia és a türelem, mint a szakmai tudás, hiszen azoknál a pácienseknél, akiknél nincs betegségtudat, csak ez a hozzáállás lehet a célravezető.
A neurológus végül az összes eredményt együttesen értékeli. Ha szükséges, részletes neuropszichológiai vizsgálatot vagy további szakorvosi vizsgálatot javasol. A diagnózis nem feltétlenül állítható fel az első alkalommal, ehhez további vizsgálatokra is szükség lehet.
Demenciára utaló tüneteknél minél előbb érdemes orvoshoz fordulni
Ha a demenciára utaló tüneteket produkáló hozzátartozó nem akar orvoshoz menni, ne vitatkozzunk vele, és ne a demencia gyanúját hangsúlyozzuk, hanem például a memóriazavarok okának tisztázásával indokoljuk a vizsgálatot. Segíthet, ha egy számára bizalmat keltő családtag kíséri el, és előre elmondjuk neki, mire számíthat. Vigyük magunkkal a korábbi leleteket, a gyógyszerek listáját, és írjuk össze a tapasztalt tüneteket. Ha továbbra is elutasítja a vizsgálatot, kérjünk tanácsot szakembertől a további lehetőségekről.
Tudástár:
https://www.nia.nih.gov/health/alzheimers-and-dementia/what-dementia-symptoms-types-and-diagnosis
https://www.alzheimers.org.uk/about-dementia/dementia-diagnosis
Forrás: Neurológiai Központ – Prima Medica (www.neurologiaikozpont.hu)
