Az alvászavarok és azok vizsgálata kapcsán sokan a horkolásra asszociálnak, mint a legismertebb és leggyakoribb alvászavarra, amit esetleg vizsgálni, kezelni kell. Holott dr. Simon Márta, a Jóalvás Központ – Prima Medica neurológusa, szomnológus szerint sok más esetben is nagyon hasznos lehet az alváslaborban zajló alvásvizsgálat, hiszen például az álmatlanság, a nyugtalan láb szindróma vagy a szokatlan alvás közbeni viselkedések okát is ki lehet deríteni ilyen módon.
Mire való az alvásvizsgálat?
Az alváslaborban többféle vizsgálattal térképezhető fel, mi történik a szervezetben az éjszakai alvás során. A vizsgálat típusa attól függ, milyen panasz vagy alvászavar gyanúja miatt van rá szükség.
Poligráfiás vizsgálat során elsősorban az alvás alatti légzés és a keringés jellemzőit követik. Rögzíthetik többek között a légzés változásait, a vér oxigéntelítettségét, a pulzust és a szívfrekvenciát, a mellkas légzési mozgását, a testhelyzetet, valamint a lábmozgásokat. A poligráfia azonban önmagában nem alkalmas az alvás szerkezetének és egyes alvásfázisainak részletes vizsgálatára, és az lábmozgás vizsgálatára sem.- Poliszomnográfia esetén a poligráfiánál több érzékelőt alkalmaznak, így az alvás szerkezete és mélysége is vizsgálható. Megállapítható például az egyes alvásfázisok és alvásciklusok alakulása, az elalváshoz szükséges idő, a tényleges alvásidő, valamint az éjszakai felébredések gyakorisága. Ezáltal átfogóbb képet kaphatunk arról, hogy mennyire pihentető és zavartalan az alvás.
- Az alvásvizsgálat során az alvástechnikus több érzékelőt, köznyelven „drótokat” helyez a páciensre. Ezek a fejbőrön, a szem körül, a mellkason és a lábakon is elhelyezhetők, és vezetékeken keresztül továbbítják az adatokat a rögzítőberendezéshez. A vezetékek megfelelő hosszúságúak ahhoz, hogy a páciens az éjszaka során szabadon mozoghasson az ágyban. Az ujjon elhelyezett pulzoximéter folyamatosan méri a vér oxigéntelítettségét és a perifériás pulzust – magyarázza Simon doktornő.
Milyen alvászavarok vizsgálhatók az alváslaborban?
Az alváslaboratóriumi kivizsgálás számos alvászavar felismerésében és pontosításában segíthet. Íme, a leggyakoribbak:
- Alvási apnoé és egyéb alvással összefüggő légzészavarok: alvás közben ismétlődő légzéskimaradások vagy a légzés jelentős zavara alakul ki, majd a légzés gyakran horkolással, levegő utáni kapkodással indul újra.
- Nyugtalan láb szindróma: kellemetlen lábérzet és ellenállhatatlan mozgáskésztetés jelentkezik, elsősorban nyugalomban és este, ami megnehezítheti az elalvást és ronthatja az alvásminőséget.
- Inszomnia (krónikus álmatlanság): tartós elalvási vagy átalvási nehézség, illetve túl korai ébredés jellemzi, ami hosszabb távon a nappali közérzetet és teljesítményt is ronthatja.
- REM-alvási viselkedészavar: az érintett személy alvás közben mozdulatokkal, beszéddel vagy akár összetettebb mozgásokkal „eljátszhatja” az álmait.
- Egyéb szokatlan alvás alatti viselkedések: ide tartozhat például az alvajárás, az ismétlődő vagy ritmikus mozgások, illetve más, az alvás során jelentkező szokatlan viselkedések.
Horkolás esetén valóban hasznos lehet az alvásvizsgálat
- Ha valaki horkolás miatt keres fel minket, az alvásvizsgálat elsősorban annak tisztázására alkalmas, hogy egyszerű, önmagában álló horkolásról vagy alvási apnoéról, illetve más alvásfüggő légzészavarról van-e szó – ismerteti dr. Simon Márta, a Jóalvás Központ – Prima Medica neurológusa, szomnológus. - A vizsgálat során többek között megfigyelhető, milyen gyakran és mennyi ideig jelentkeznek légzéskimaradások és hogyan változik a vér oxigéntelítettsége az éjszaka során. Azt is láthatjuk, milyen összefüggés van a légzészavarok és a testhelyzet között, illetve, hogy mennyire töredezett az alvás, vannak-e gyakori mikroébredések. Szükség esetén a poliszomnográfia az alvás szerkezetéről és az egyes alvásfázisokról is információt ad.
Így az alvásvizsgálat segít eldönteni, hogy a horkolás hátterében áll-e kezelést igénylő alvási apnoé. Önmagában a horkolás hangosságából nem lehet megbízhatóan megállapítani, fennáll-e ez az alvásbetegség, ezért bizonyos tünetek esetén – például légzéskimaradás, éjszakai fulladásérzés, reggeli fejfájás vagy kifejezett nappali álmosság mellett – indokolt lehet az alvásvizsgálat.
Az alvásvizsgálat többféle probléma esetén is fontos diagnosztikai eszköz
Az alvásvizsgálat különösen akkor lehet hasznos, ha tartós horkolás, éjszakai légzéskimaradás, fulladásérzés, nyugtalan alvás, gyakori éjszakai felébredés, kifejezett nappali álmosság vagy tartós álmatlanság jelentkezik. Segíthet az alvási apnoé és más alvásfüggő légzészavarok, valamint egyéb alvászavarok felismerésében és a diagnózis pontosításában.
Tudástár:
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC6947688/
https://www.nhs.uk/conditions/insomnia/
Forrás: Jóalvás Központ – Prima Medica (www.joalvaskozpont.hu)
