Az aspirációs citológia egy olyan diagnosztikus eljárás, amely során ultrahangos vezérlés mellett egy vékony tűt vezetünk az adott területre, hogy onnan vákuum segítségével sejtmintát vegyünk, amit aztán egy kenetre kenve a citológus mikroszkóp alatt megvizsgálhat. Ezzel a módszerrel nem csak az állapítható meg, hogy a képlet milyen valószínűséggel jó- vagy rosszindulatú, de arra is alkalmas, hogy az emlőben lévő folyadék tartalmú képletek, például panaszt okozó ciszták vagy szeromák tartalmát leszívják. Dr. Török Bálint, az Ultrahangközpont – Prima Medica radiológusa mutatta be az aspirációs citológia folyamatát.
Milyen esetben szükséges az aspirációs citológia?
Az aspirációs citológia (vagy más néven vékonytű biopszia) egy a betegek számára kis fájdalommal/kellemetlenséggel járó vizsgálat, amely a járóbeteg ellátás részeként működik. Leggyakrabban talán pajzsmirigy göbök vizsgálata során van szerepe, amikor felvetődik a rosszindulatúság esélye (főleg nagyobb, szcintigráfiás vizsgálat alapján hideg göbök esetén), ezenfelül alkalmazható az emlőben talált ciszták, szeromák és esetleges tályogos folyamatok, valamint hónalji nyirokcsomók esetén is.
A mintavétel nem egy első lépcsőben választandó módszer, azt mindig megelőzi egy előzetes képalkotó vizsgálat, és csak ennek az eredményére építve, indokolt esetben van szükség aspirációs citológiára. A pajzsmirigy diagnosztikán kívül akkor is ez az eljárás a célravezető, ha az emlőben talált ciszta több rekeszből áll, fala egyenetlen, vastag, vagy polipszerű belső növedék található benne, illetve, ha a tartalma nem víztiszta, hanem sűrű. Az ilyen komplex cisztáknak nevezett eltérések esetén lehet indokolt a mintavétel. Az így nyert sejteket egy kenetre kenve a mintát citopatológus vizsgálja meg.
Hogyan zajlik az eljárás?
Az aspirációs citológiai vizsgálat a beteg részéről semmilyen speciális előkészületet nem igényel, enni és inni is szabad a citológiai mintavétel előtt.
- A 15-20 perces vizsgálathoz szabaddá kell tenni az emlőt és a vizsgálóasztalon abba a helyzetbe kell feküdni, amelyet kérünk a pácienstől és lehetőleg végig abban a helyzetben is kell maradni. A beavatkozás legfeljebb kellemetlenséggel jár, helyi érzéstelenítésre ezért nincs szükség – ismerteti dr. Török Bálint, az Ultrahangközpont – Prima Medica emlő specialista radiológusa. – Leginkább a vérvételhez hasonló érzésre kell felkészülni, amely után a szúrás helyén minimális vérzés keletkezhet, de ez további ellátást az esetek közel 100%-ában nem igényel. A beavatkozás végeztével a páciens rögtön távozhat is, nincs szükség obszervációra. Előfordulhat azonban, hogy a vékonytűvel nem sikerül elégséges mennyiségű sejtet kiszívnunk, és emiatt a beavatkozást meg kell ismételni, illetve, ha egy komplex ciszta leszívásáról van szó, azt esetlegesen időről-időre újra meg kell tenni annak visszatelődése miatt.
Az aspirációs citológia és a core biopszia különbségei
Bár mindkét eljárás egyfajta képalkotó-vezérelt mintavételt jelent, a kettő között több különbség is van. Az aspirációs citológia, ahogyan az már kiderült, egy vékony tűvel zajló sejtmintavétel érzéstelenítés nélkül, a core-biopsziás mintavétel pedig vastagabb tűvel és egy speciális rugós „pisztollyal” történik, helyi érzéstelenítésben. Utóbbi eljárásban az emlő kérdéses elváltozásából több összefüggő szövethengert nyerünk, amelyeket ezt követően részletes szövettani kivizsgálásra küldenek. A core-biopsziával kapott minta nagyobb mennyiségű és nem csak sejteket-sejtcsoportokat, hanem szöveteket tartalmaz, ami pontosabb diagnózist tesz lehetővé.
- Mindent összevetve elmondható, hogy az emlő aspirációs citológia kis kellemetlenséggel járó, fontos és célzott vizsgálat, amellyel gyors diagnózishoz lehet jutni – foglalja össze Török doktor. - Ez pedig meghatározhatja a páciens további ellátását, illetve egyes esetekben terápiás célra is használható.
Forrás: Ultrahangközpont - Prima Medica (www.ultrahangkozpont.hu)
