A Parkinson-kór rendszeres orvosi ellenőrzése kulcsfontosságú a betegség előrehaladó, úgynevezett progresszív jellege miatt, mivel lehetővé teszi a terápia folyamatos, szükség szerinti korrekcióját, a tünetek enyhítését és az életminőség lehető leghosszabb megőrzését. A neurológus szakorvost 3-6 havonta javasolt felkeresni, ugyanis a rendszeres kontroll segít a mozgásszervi és nem-motoros tünetek kezelésében is. Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ - Prima Medica neurológusa beszélt a témáról.
Mi történik a Parkinson diagnózis után?
Miután egy neurológus felállította a Parkinson-kór diagnózisát, az érintettnek és/vagy a szeretteinek beszélniük kell a kezelőorvossal a kezelési lehetőségekről és fel kell készülniük arra, hogy ez egy életre szóló összetett terápiát jelent.
- Bár a Parkinson-kór jelenleg nem gyógyítható, számos kezelés és életmódbeli változtatás létezik, amelyek enyhíthetik a tüneteket. A kezelés alappillérei a gyógyszerek, de a módszereket gyakran kombinálva alkalmazzuk a maximális előnyök elérése érdekében. A fizikoterápia, a foglalkozásterápia, a logopédia és kiemelten a gyógytorna kritikus fontosságú lehet a kezelési terv szempontjából. A sebészeti lehetőségeknek is fontos szerepük van a Parkinson-kóros betegek bizonyos alcsoportjánál, a betegség egyes tüneteinek kezelésére pedig kiegészítő terápiák alkalmazhatók. Ahhoz, hogy mindez a lehető legeredményesebb legyen, az egyik legszükségesebb teendő a rendszeres neurológiai kontroll, amely során össze tudjuk hangolni az egyes kezelés- és terápiatípusok alkalmazását, és mindezt a páciens adott állapotához tudjuk alakítani – ismerteti Füzesséry doktornő.
Ezek a Parkinson-kór rendszeres kontrolljának legfőbb indokai
- A gyógyszeres kezelés optimalizálása
- Ahogy a Parkinson-kór előrehalad, a dopaminszint csökkenése miatt a gyógyszerek hatékonysága változhat. A Parkinson-kór gyógyszeres kezelésének módosítása a betegség előrehaladtával, a hatékonyság csökkenése (wearing-off) vagy mozgásszervi szövődmények (diszkinézia) megjelenése miatt válik szükségessé. A "wearing-off" jelenség arra a helyzetre vonatkozik, amikor a gyógyszer hatása hamarabb elmúlik, mint a következő adag esedékessége. Az is indokolhatja a módosítást, ha a gyógyszer bevétele után sem következik be javulás – ismerteti dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ - Prima Medica neurológusa. - A cél mindenképp a dopaminszint stabilizálása és a mozgásképesség megőrzése. A kezelés módosítása minden esetben neurológussal történő egyeztetést igényel, soha nem szabad önkényesen változtatni a dózisokon. A módosítás után az orvos 2-4 héttel általában felülvizsgálja a kezelést.
- Mellékhatások kezelése
A hosszú távú gyógyszerszedés mozgásingadozást vagy akaratlan mozgásokat (diszkinézia) okozhat. A diszkinézia kifejezés az akaratlan, rángatózó mozgások megjelenését foglalja magában. A kontrollok során az orvos felismeri ezeket és korrigálja a kezelést. Ugyancsak megjelenhetnek nem-motoros tünetek is, amelyek jelenthetnek többek közt alvászavarokat, hangulatváltozást, depressziót, székrekedést vagy súlyos vérnyomás ingadozást is. Ezek időben történő kezelése szintén elengedhetetlen.
- A kognitív állapot nyomon követése
A rendszeres neurológiai ellenőrzés segít felmérni a demencia vagy a gondolkodási képességek változását és szükség esetén beavatkozás is történhet. A Parkinson-kór előrehaladott szakaszában a kognitív hanyatlás, illetve a demencia gyakori nem-motoros tünet, amely jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét. Bár a kognitív romlás jelenlegi tudásunk szerint nem visszafordítható, a tünetek kezelhetők és a folyamat lassítható megfelelő terápiával. Ebben a kérdésben a neurológus elrendelhet gyógyszeres kezelést és hasznosak lehetnek olyan nem gyógyszeres lehetőségek, mint a kognitív tréning, a rendszeres fizikai aktivitás, a beszédterápia, a társas kapcsolatok fenntartása és bizonyos életmódbeli és környezeti változtatásokat is érdemes bevezetni.
- Életminőség megőrzése
A neurológus szakember a kontrollok során segíthet a fizioterápia, gyógytorna vagy speciális étrend beállításában, amelyek lassíthatják a funkcióromlást. Az ellátásban nagy segítséget jelenthet a dietetikus és a gyógytornász bevonása.
- Súlyos szövődmények megelőzése
A kontrollvizsgálatok segíthetnek többek közt az elesések megelőzésében, a nyelési nehézségek kezelésében, az izomgörcsök enyhítésében, az alvászavarok, a pszichiátriai tünetek csökkentésében és visszaszoríthatják a kórházi tartózkodások számát.
Összeségében tehát elmondható, hogy a Parkinsonos betegeknél az ütemezett kontroll vizsgálatok során eszközölt kezelési módosítások, kiegészítések teszik lehetővé az állapotromlás lassítását, a tünetek csökkentését. A kutatások kimutatták, hogy a szakorvossal való rendszeres kapcsolattartás meghosszabbíthatja a túlélést és lassíthatja a betegség súlyos, korlátozó szakaszába jutását.
Tudástár:
https://www.nice.org.uk/guidance/ng71/ifp/chapter/Follow-up-checks
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/41224650/
Forrás: Neurológiai Központ – Prima Medica (www.neurologiaikozpont.hu)
