Az emeléskor jelentkező vállfájdalomnak sokféle oka lehet - az enyhe túlterheléstől egészen az ín- vagy ízületi sérülésekig. A fájdalom helye, jellege és az, hogy milyen mozdulat váltja ki, sokat segít az ok szűkítésében. Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont – Prima Medica sebésze, traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája a gyakoribb okokat vette számba és arra a gyakori kérdésre adott választ, milyen esetekben és hogyan segíthetnek az injekciós kezelések a problémán.
A vállat könnyű túlterhelni
A váll kifejezetten sérülékeny és könnyen túlterhelhető ízület, aminek fő oka, hogy a váll rendkívül nagy mozgástartományra van „tervezve”. A kar szinte minden irányba mozoghat, de ezért „cserébe” az ízület stabilitása kisebb, mint például a csípőé vagy a térdé.
- A vállat nem nehéz túlterhelni, ide vezethet többek közt a sok fej fölötti mozgás, a rossz testtartás, a hirtelen nagy terhelés, az ismétlődő emelések, az edzéstechnikai hibák, de a gyenge hát- és lapockastabilitás és az ülőmunka miatti előre eső váll is – mondja Páll doktor. - Sokan úgy érzik, hogy „csak meghúzták”, de a vállnál az enyhébb irritációk is makacs panaszt tudnak okozni, mert az inaknak viszonylag rossz a vérellátása és sok mozdulatban részt kell venniük. Túlterhelésre utalhat, ha a váll oldalra vagy előre emeléskor fáj, ha bizonyos szögben belenyilall, ha fekve enyhül a fájdalom, de melegítés után átmenetileg jobb lesz. A jó hír, hogy a legtöbb túlterheléses vállpanasz megfelelő pihentetéssel, célzott tornával és terhelésmódosítással javul. A teljes mozdulatlanság viszont sokszor ront a helyzeten, mert a váll könnyen bemerevedik.
További gyakori okok a vállfájdalom mögött
- Rotátor-köpeny irritáció vagy szakadás
A váll egyik legjellemzőbb sérülése az ún. Rotátor (vagyis vállforgató) - köpenyben jelentkezik. Ez elsősorban azokat érinti, akik vállszint feletti terhelést igénylő sportágakat vagy munkát végeznek. Ennek fő oka, hogy nálunk ismétlődnek rendszeresen bizonyos extrém erőhatások, amelyek könnyen károsíthatják a Rotátor-köpenyt, különösen, ha a vállcsúcs alatti tér beszűkült. Tipikus tünet, ha esténként, és/vagy éjszaka jelentkezik a vállfájdalom, amikor nincs is terhelve. További panasz lehet, ha emeléskor is fáj a vállunk és gyengének érezzük azt.
- Vállütközéses szindróma (impingement)
A vállütközéses szindróma azt jelenti, hogy a vállban futó inak és nyáktömlők emelés közben „beszorulnak” vagy dörzsölődnek a vállcsont egy része alá. Leggyakrabban a Rotátor-köpeny egyik ina érintett. Tipikus tünet lehet a fájdalom oldalra emeléskor, különösen kb. 60–120° között, az ilyenkor jelentkező nyilalló vagy égő érzés. A fájdalom oldalt fekve erősödik, emeléskor a váll gyengének érződik és egyes esetekben kattogás vagy recsegés kísérheti a mozgását.
- Befagyott váll szindróma
A szindróma oka pontosan nem ismert, de feltételezhetően a váll szöveteinek gyulladása és az emiatt kialakult hegesedés állhat a háttérben. A befagyott váll szindróma jellemző tünete az állandóan fájdalmas és merev vállízület, akár mindkét vagy csupán az egyik vállban. Ilyenkor a mozgástartomány fokozatosan, hónapok alatt jelentősen csökken, az öltözködés, a hátranyúlás is nehézzé válik. Jellemzően 40-60 éves korban alakul ki a panasz, nagyobb arányban a nőknél.
- Vállízületi kopás
Ha bármelyik vállat érintő betegség tartósan fennáll, kialakulhat a vállízületben is egyfajta kopás, vagyis artrózis. Ez 40–50 év felett gyakoribb, tünetként jelentkezhet a recsegés, a merevség, és a frontok alatti fájdalomfokozódás.
Többféle injekciós kezelés segíthet
Bár a vállfájdalom nem ritka panasz, mégis komolyan kell venni és mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha a fájdalom 1–2 hétnél tovább tart, ha gyengeség vagy mozgásbeszűkülés jelentkezik, ha nem tudjuk felemelni a karod, ha zsibbadás vagy erős éjszakai fájdalom van jelen, illetve, ha baleset után alakult ki.
- A vállfájdalmat nem érdemes félvállról venni, mert bizonyos elváltozások lassan és nehezen gyógyulnak. Ezért fontos, hogy már a korai panaszokkal is mielőbb szakorvoshoz forduljunk – hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont – Prima Medica sebésze, traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája. – Sokan ismerik már az injekciós kezelések közül a gyors segítséget nyújtó szteroidos kezelést, valamint a hialuronsav és az orvosi kollagén tartalmú hatóanyagokat, illetve a szintén injekciós sejtterápiás vagy PRP-kezelést, amelyek valóban gyakran beválnak. Azonban nemrégiben egy újdonságnak számító készítmény is elérhetővé, amelyet Európában is csak kevés központban alkalmaznak. Amennyiben ugyanis a probléma kizárólag a vállízületet érinti — tehát nem az acromioclavicularis ízületet vagy a Rotátor-köpenyt —, szóba jöhet ez az új, kombinált összetételű injekciós kezelés is, amely a regeneráció támogatásához hialuronsavat, egy speciális glükózamin-származékot, valamint két esszenciális aminosavat — glicint és prolint — kombinál.
A módszer egyik legnagyobb előnye, hogy ezek az anyagok természetes, a szervezetben is jelen lévő komponensek, így a kezelés kockázata és az ellenjavallatok száma is alacsonyabb lehet. A hialuronsav természetesen megtalálható az ízületekben, a glükózamin a porcszövet fontos alkotóeleme, az aminosavak pedig a szervezet alapvető építőkövei. Ezek kombinált alkalmazása elősegítheti a vállízület regenerációját és hozzájárulhat az egészségesebb működés visszaállításához bizonyos esetekben.
Dióhéjban
Az injekciós kezelések célja vállfájdalom esetén általában a gyulladás csökkentése, a fájdalom enyhítése és bizonyos esetekben a szövetek regenerációjának támogatása. Hogy pontosan melyik kezelés lehet hasznos, az attól függ, mi okozza a panaszt. A pontos diagnózis felállítását és a célzott kezelés kiválasztását ajánlott tapasztalt szakorvosra bízni.
Tudástár:
https://www.somersortho.com/blog/3-different-injections-for-managing-shoulder-pain
https://orthosports.com.au/shoulder/cortisone-injections-around-the-shoulder/
Forrás: Fájdalomközpont – Prima Medica (www.fajdalomkozpont.hu)
