Az éjszakai falásroham nem csak a hízás miatt probléma

Az éjszakai falásroham nem csak a hízás miatt probléma

Aki este, lefekvés előtt vagy akár az éjszaka közepén felébredve érzi úgy, hogy enni kell és ezt meg teszi, nem csak a lelkiismeret-furdalással és a testsúlygyarapodás kockázatával számolhat, de akár azzal is szembe kell néznie, hogy betegség áll az állandó éhség mögött. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista az állandó éhségérzet és az éjszakai evés kivizsgálásának jelentőségét hangsúlyozta és néhány gyakori okot is megnevezett.

Az éjszakai evés gyakran tünet

- Nagyon gyakran azzal fordulnak hozzánk a páciensek azzal a tünettel, hogy szinte mindig éhséget éreznek, falásrohamokat élnek meg vagy éppen nem tudják leadni a túlsúlyt. Ilyenkor fontos, hogy kikérdezzük őket a tünetekről, a meglévő betegségekről, hiszen például a hormonális betegségek gyakran együttesen vannak jelen, és a szervezetben minden mindennel összefügg. Célzott laborvizsgálatokat is végzünk, hogy képet kaphassunk a szervezet működéséről, olyan gyakori kórképek jeleit keresve, mint például az inzulinrezisztencia és akár olyan ritkább betegségekre utaló markereket is figyelve, mint a növekedési hormon hiány, a leptin rezisztencia, a prolaktin túltermelődés vagy a hipofízis elégtelenség – ismerteti Mutnéfalvy doktor. – Ugyanakkor az éjszakai evés gyakran nem csak a felborult hormonális viszonyokkal magyarázható, hanem akár gyógyszer mellékhatással, magával az étrenddel, illetve sok esetben azzal a pszichés teherrel is, ami miatt ezt a megküzdési stratégiát követi az illető.

Milyen gyakori okai lehetnek az éjszakai falásrohamnak és az állandó éhségnek?

  • Prediabétesz, inzulinrezisztencia

A cukorbetegséget megelőző állapotban a vércukorszint már magasabb a normál tartománynál, ám nem elég magas ahhoz, hogy cukorbetegségről lehessen beszélni. A prediabétesz általában nem jár specifikus tünetekkel, az érintettek jellemzően egy-egy rutin laborvizsgálat során szereznek tudomást az emelkedett vércukorértékekről. Árulkodó tünet lehet azonban a fokozott szomjúság és szájszárazság, megnövekedett étvágy és a túlevés, valamint a testsúly változása és az állandósult energiahiány. A prediabétesz nagyon jellegzetes tünete még a cukor- és farkaséhség. A tünetek nagyon hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteire, ám kevésbé kifejezettek, ezért nem feltétlenül veszik észre őket a betegek.
A fokozott éhségérzet, ami akár éjszaka is jelentkezik, mert ebben az állapotban nem jut elegendő glükóz a sejtekbe, ezért nem kapják meg a szükséges energiát, és „éhezni” fognak. A test azonnal érzékeli, hogy nincs elegendő vércukor a sejtekben, a problémára pedig fokozott étvággyal reagál. A túlevés miatt kialakuló magas vércukorszint viszont inzulinproblémát okoz – ami egy ördögi kör kialakulását eredményezi.

  • 2-es típusú cukorbetegség

Az éjszakai evés sokszor betegség miatt alakul ki, fontos a kivizsgálás.Cukorbetegség esetén azonban a glükóz nem jut el a sejtekig, hanem kiürül a vizelettel, ami miatt jelentkezhet az állandó éhség és az emiatt kialakuló hízás. (1-es típusú cukorbetegség esetén azonban még nagy mennyiségű étel elfogyasztása mellett is fogynak a betegek.) A diabétesznek azonban a növekvő étvágy mellett más tünete is lehet, mint a nagyfokú szomjúság, a gyakori vizelés, a látászavarok, a kimerültség.

  • Pajzsmirigy túlműködés

A pajzsmirigy túlműködés jellegzetes tünetei a gyors pulzus, az erős izzadás, az izgatottság és sokszor az állandó szomjúság és az éhségérzet. Abból is látszik, hogy ez nem lehet a normál működés része, mert az érintettek akár fogyhatnak is, miközben többet esznek a szokottnál.

  • Leptin rezisztencia

A leptin egy hormon, amelynek az a feladata, hogy „tájékoztassa” a központi idegrendszert a szervezet tápláltsági állapotáról. Hatására csökken a táplálékfelvétel és a testsúly, fokozódik az anyagcsere. Ha ez a folyamat valahol sérül, akkor növekvő étvággyal, akár éjszakai evéssel, súlygyarapodással és túlsúllyal lehet számolni.

  • Alvászavarok, elégtelen mennyiségű és minőségű alvás

A leptin (és más, éhséget kontrolláló) hormon termelődését az elégtelen alvás is befolyásolja. Nagyon leegyszerűsítve: aki rosszul alszik, jellemzően többet eszik, nagyobb lesz étvágya, akár falásrohamai is lehetnek, és főként a kalóriadús ételeket fogja kívánni. A kóros álmatlanság, vagyis az insomnia, valamint az éjszakai gyakori felébredések ráadásul szoros összefüggést mutatnak az éjszakai evés szindrómával. Már csak ezért is, illetve más egészségi kockázatok miatt is fontos a szomnológiai kezelés.

  • Táplálkozási kiegyensúlyozatlanság

Ha valaki döntően olyan ételeket eszik, amelyek kalóriadúsak bár, de tápanyagban szegények (például készételek, gyorséttermi fogások, feldolgozott élelmiszerek és cukros vagy mesterségesen édesített üdítők), az sokkal gyorsabban lesz éhes, mintha kiegyensúlyozottan táplálkozna. Az emiatt kialakuló hízás megfékezése és valódi, tápanyagokban gazdag étrend felépítése miatt érdemes dietetikushoz fordulni. 

  • Fel nem dolgozott stressz

A tartós és nem feldolgozott stressz hatására nagy mennyiségű kortizol hormon termelődik, amely többek közt megnöveli az étvágyat, a zsíros, cukor ételek utáni sóvárgást. Ugyancsak a stresszfeldolgozással függhet össze a fentebb említett éjszakai evés szindróma, amit 1955-ben írtak le és szoros összefüggést mutat az elhízással. Rendszerint az egyébként is súlyfelesleggel küzdők érintettek, de tulajdonképpen bárkinél előfordulhat az éjszakai evés. A tapasztalatok szerint az érintettek szervezetében alacsonyabb a leptin hormon és a melatoninszint is, amely az alvást segítené elő.

Mit lehet tenni?

- A legfontosabb, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy az éjszakai evés és az állandó éhség jellemzően tünet, vagyis orvoshoz kell fordulni az ok kiderítéséért – hangsúlyozza dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista. - Ha alapos kikérdezés és kivizsgálás után felállítjuk a diagnózist, nyilván nem az éjszakai evést, hanem az alapproblémát tudjuk kezelni. Azzal azonban számolni kell, hogy az életmódváltás minden esetben része a kezelésnek. A testsúlycsökkentő étrend összeállításában dietetikus segíthet, az edzések felépítésében mozgásterapeuta adhat iránymutatást és optimális esetben az életmód orvossal együtt tudjuk kidolgozni azt a kezelési tervet, ami nem csak az éhségérzetet szorítja vissza, de az esetleges alapbetegséget is kezeli.

Forrás: Endokrinközpont – Prima Medica (www.endokrinkozpont.hu)

Megosztás: