A megfelelő tüdőkapacitás nem csak a sportolóknak és az énekeseknek, vagyis az e tekintetben egészséges személyeknek fontos, de a tüdőbetegségekkel küzdőknek különösen. Az asztmások és a COPD-sek életében nagy jelentősége van a megfelelő légzésnek, a légzőrendszer minél hatékonyabb működésének. Dr. Tárnok Ildikó, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus arra is felhívta a figyelmet, melyek azok a tényezők, amelyek rontják a légzésünk hatékonyságát és miért fontos a megfelelő légzőtorna és a rendszeres mozgás.
A légzés automatikus, de könnyen felületessé válhat
A légzés elsődleges célja szervezetünk oxigénigényének fedezése, majd a szervezetben keletkezett szén-dioxid eltávolítása. Automatikus folyamatról van szó, melynek során egy felnőtt nyugalmi helyzetben percenként 14-16-szor vesz levegőt. Légzőrendszerünk egy összetett rendszer, ami a légutakat, a tüdőszövetet, a mellhártyát, valamint a bordakosarat és a mellkast mozgató izmokat foglalja magában.
- A légzőizmoknak két nagy csoportja van: a rekeszizom és a bordaközti izmok. Ezek összehangolt működésének segítségével veszünk levegőt és elernyedésükkel fújjuk azt ki. Az erősebb kilégzéshez szintén ezek az izmok szükségesek. A felületes légzés következtében azonban a rekeszlégzés gyakran kiesik a rendszerből, ami miatt kevesebb levegő jut a tüdőbe. Ezt a kiesést úgy is megfigyelhetjük, hogy megkérjük a pácienst, hogy vegyen egy nagy levegőt és erre erőteljesen felhúzza a vállait. A helyes belégzés során ugyanis a mellkas és az az alsó bordák területe emelkedik meg elsősorban, nem a váll – mondja Tárnok doktornő.
Mit jelent a tüdőkapacitás és miért csökkenhet?
Tüdőnk teljesítménye a vitálkapacitással vagy tüdőkapacitással jellemezhető, ami maximális kilégzés és maximális belégzés közötti térfogat különbséget jelenti. Ez egészséges emberek esetében átlagosan 3-5 liter. Vannak azonban állapotok és betegségek, amelyek csökkentik a tüdőkapacitást.
- Idősödés
Természetes, hogy az idő múlásával a tüdő némileg veszít a rugalmasságából, ami a légutak beszűküléséhez vezethet, a rekeszizom meggyengülhet, a mellkas fala merevebbé, mozgása korlátozottabbá válik, és a légzőizmok működése romlik. Nem tüdőbeteg személyeknél ez nem okoz komoly problémát.
- Dohányzás
A dohányzás a tüdőszövet károsodása, a légutak gyulladása és beszűkülése, valamint az oxigénszállító képesség csökkenése miatt rontja a tüdőkapacitást és okoz panaszokat. A dohányfüstben lévő káros anyagok a tüdő hajszálvékony léghólyagocskáit károsítva az egészséges légzőfelület csökkenését eredményezik, ami gátolja a hatékony oxigénfelvételt.
- Mozgásszegény életmód
Inaktív életmód mellett a bordaközi izmok, amelyek a megfelelő levegővételhez szükségesek, nem tudnak fejlődni. Az inaktivitás miatti túlsúly pedig tovább ront a helyzeten, meggátolva a rekeszizom megfelelő működését, ami miatt csökken a tüdőkapacitás és a légzés hatékonysága.
- Helytelen testtartás
A helytelen, görnyedt testtartás (az ortopéd orvosok hanyagtartásnak nevezik) a légzésre és az egészségi állapotra is kihat. A belső szervek összenyomódnak, a rekeszizom mozgása beszűkül, így nem tudjuk kihasználni normál légzéskapacitásunkat sem. Az egyenes testtartás, a vállak leengedése, az ellazított nyakizmok segíthetik a tüdőkapacitás növelését.
- Krónikus tüdőbetegségek
Az asztma, a krónikus hörgőgyulladás, a tüdőgyulladás, a COPD mind csökkentik a tüdőkapacitást.
Hogyan mérhető a tüdőkapacitás?
Ha valakinek komolyabban csökkent a tüdőkapacitása, annak legtöbbször tünetei is vannak, mint például a köhögés, légszomj, terhelési nehézlégzés és mellkasi fájdalom. A tüdőgyógyászok ugyanakkor mérésekkel is meggyőződhetnek erről az értékről.
- A tüdő működéséről legegyszerűbben egy légzésfunkciós vizsgálat, a spirometria segítségével kaphatunk képet, melynek során a maximális kapacitású belégzés utáni erőltetett kilégzés térfogatát, illetve áramlási sebességét vizsgáljuk – ismerteti dr. Tárnok Ildikó, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus. – Emellett létezik egy speciális légzésfunkciós vizsgálat is, az ún. diffúziós kapacitásmérés, amellyel a tüdőben zajló gázcserét mérjük, információt kapunk arról, hogy a belélegzett oxigén milyen mértékben tud a vérbe áramlani. Ez a vizsgálat például a tüdőfibrózis egyértelmű radiológiai jeleinek megjelenése előtt képes észlelni a gázcserezavart. A speciális légzésfunkciós vizsgálat során egy készülékbe kell erőteljesen kifújni a belélegzett gázkeveréket, így mérni lehet a tüdőben történő gázcsere folyamatát. Ha már itt eltérés mutatkozik, akkor további speciális kivizsgálás szükséges a mielőbbi célzott kezelés megítélése érdekében.
Mit tehetünk a tüdőkapacitás fejlesztéséért?
- Rendszeres mozgás
A rendszeres testmozgás az egyik legjobb módszer arra, hogy tüdőkapacitásunkat növeljük. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a felnőtteknek heti minimum 150 perc mérsékelt-közepes intenzitású kardiomozgás vagy 75 perc magas intenzitású mozgás ajánlott, kiegészítve 2x30 perc izomerősítő mozgással. Tüdőbetegeknek erről a tüdőgyógyásszal kell egyeztetni.
- Légzőtorna
A tüdőkapacitás növelésének fontos eleme a megfelelő légzőgyakorlatok elsajátítása. A légzőtorna segítségével átlélegeztethető a tüdő, növelhető a légzés hatékonysága, erősíthetőek a légzőizmok, javítható a mellkas mobilitása,és elősegíthető a tüdőben lévő váladék felköhögése is. Az asztmások megtanulják, hogy roham esetén hogyan vegyék lassan és mélyen a levegőt, a COPD-sek esetében pedig a helyes kilégzést is fontos elsajátítani. Ennek hiányában nem tud kiürülni a mellkasban rekedt felesleges levegő, vagyis az oxigénellátottságuk tovább romlik. A légzőtorna a tüdőgyulladás utáni rehabilitációnak is fontos eleme, sőt relaxációs szerepe is jelentős.
Forrás: Tüdőközpont – Prima Medica (www.tudokozpont.hu)
