A pitvarfibrilláció kezelési lehetőségei magukban foglalják az életmódbeli változtatásokat, a gyógyszeres kezelést, valamint az olyan beavatkozásokat, mint a kardioverzió és a katéteres vagy sebészeti abláció. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta arról beszélt, hogy a kezelésről szóló döntésnél az orvos személyre szabottan mérlegeli a tünetek súlyosságát, a szív működését és a lehetséges kockázatokat.
Miért lehet veszélyes a pitvarfibrilláció?
A pitvarfibrilláció a szívritmuszavarok egy fajtája, ami megnövelheti a stroke és a szívelégtelenség kockázatát, és amelyet korábban az idősebbek betegségének tartottak, de új adatok szerint egyre több középkorút is érint.
- Normális szívműködés esetén egy elektromos jel hatására a szív pitvarai a vért az kamrákba préselik, majd újra megtelnek. Ez valójában a szabályos szívritmus, ami képes folyamatosan keringetni a vért a testben. Ha azonban zavar keletkezik az elektromos jeltovábbításban, akkor a pitvar sokkal gyorsabban pumpál, mint a kamrák, amivel a kamrákat is gyors, kevésbé hatékony összehúzódásra készteti. Így a kamrákból kevesebb vér kerül a vérpályákba, mint normális szívritmus esetén. Ez maga a pitvarfibrilláció, a leggyakoribb szívritmuszavar, ami nem csak gyors, sokszor szabálytalan szívverést okoz, de növeli a stroke rizikót és a vérrög kialakulásának kockázatát is – ismerteti Sztancsik doktornő.
Az életmód az egyik legkomolyabb rizikófaktor
Kutatások szerint a pitvarfibrilláció legjelentősebb rizikófaktorainak számít az elhízás (ennek előzményeként a nem megfelelő táplálkozás és a mozgáshiány), a dohányzás és bizonyos betegségek. Ez utóbbiak közt legjelentősebb a magas vérnyomás, a cukorbetegség, és a már kialakult szívelégtelenség. A közös pont, hogy ezen betegségek kialakulásában is jelentős szerepe van az életmódnak (bár nem kizárólag annak).
- A megelőzés legfontosabb pontjai tehát a dohányzás elhagyása, a rendszeres mozgás, a súlyfölösleg leadása, az alkoholfogyasztás korlátozása lenne, valamint az alapbetegségek, elsősorban a cukorbetegség megfelelő kezelése - hangsúlyozza a kardiológus.– Természetesen más betegségek is növelhetik a pitvarfibrilláció kockázatát, így kiemelt kardiológiai figyelmet érdemelnek a pajzsmirigy-betegek, az alvási apnoéval élők és azok is, akiknek a családjában jelen vannak a szív-érrendszeri betegségek.
Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés
Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.
- A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.
Így épül fel a kezelési lépcső:
Életmódbeli változtatások
- Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
- Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében.
- Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt.
Gyógyszeres kezelés
- Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
- Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik.
- Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát.
Orvosi beavatkozások
- Kardioverzió: a szívritmus helyreállítása gyógyszeres vagy elektromos úton.
- Abláció: a rendellenes elektromos impulzusokat okozó szívszövet elpusztítása hőenergiával.
- Maze eljárás: sebészeti eljárás, amely hegszövet mintázatot alakít ki a pitvarokban a szabálytalan jelek blokkolására.
- Pacemaker beültetése: szabályozza a szívritmust.
Utóbbiak közül érdemes kiemelni a kardioverziót, ami például sürgős esetben és két hétnél hosszabban fennálló pitvarfibrilláció esetében az elsődlegesen választandó módszer, de más indikációi is lehetnek. Ilyen például, ha a kiváltó ok megszüntetése után is fennáll a pitvarfibrilláció, vagy ha valamiért nem alkalmazható véralvadásgátló kezelés.
- A kardioverziónak mindkét típusa van: a gyógyszeres és az elektromos. Az utóbbi kórházban történik, ugyanis ez jellemzően altatásban zajló beavatkozás, melynek során elektromos sokkot alkalmaznak a páciensen a mellkason keresztül. A folyamat defibrillátor alkalmazásával történik, amellyel a leadott impulzus képes lehet leállítani a kóros szívritmust, így a szív újra normál szinuszritmusban működhet – ismerteti az eljárást Sztancsik doktornő.
Forrás: Kardioközpont – Prima Medica (www.kardiokozpont.hu)
