Visszatér és elmúlik a mellkasi fájdalom? Ilyen okai lehetnek

Visszatér és elmúlik a mellkasi fájdalom? Ilyen okai lehetnek

Az újra és újra megjelenő, majd elmúló mellkasi fájdalomnak számos oka lehet, amelyek közül néhány akár kezelést is igényelhet. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta arról beszélt, mi minden okozhat ilyen panaszt és mikor érdemes orvoshoz fordulni.

Ne diagnosztizáljuk önmagunkat!

A mellkasi fájdalom forrása sokszor egyértelmű, hiszen ha éppen a megfázásunk során jelentkezik köhögéskor, akkor tudható, hogy a légúti panaszokhoz kapcsolódik. Sokszor azonban nem tudható, pontosan mi az oka a panasznak. Az öndiagnózis ilyenkor veszélyes lehet, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha a tünet visszatér, ha romlik, vagy ha a más problémák is társulnak mellé. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy a hetekig-hónapokig jelentkező fájdalom valószínűleg nem jelent életveszélyes állapotot. Ugyanígy csökkenti a szív-eredetű ok valószínűségét, ha a mellkasi fájdalom csak néhány másodpercig tart, ha gyógyszer, masszázs vagy egy mély levegő hatására elmúlik, és ha csak egy bizonyos pontban jelentkezik a mellkason.

Mi okozhatja a ki-kiújuló mellkasi fájdalmat?

  • Légúti fertőzések

Az erős köhögéssel járó fertőzések gyakran okoznak mellkasi fájdalmat, ami azonban napokon belül elmúlik. Ha a betegség elmúlta után mégsem múlik a fájdalom, esetleg légzési nehézség is jelentkezik, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, hiszen akár mellhártyagyulladás vagy tüdőgyulladás is kialakulhat a fertőzés talaján.

  • Izomfájdalom

Húzódás, sérülés vagy egy krónikus probléma is eredményezhet izomfájdalmat, amely eredőétől függően lehet éles, tompa, egy pontban jelentkező vagy kisugárzó. Jellemzően enyhül masszírozásra és romlik éles és hirtelen belégzésnél.

  • Emésztőrendszeri problémák

Többféle emésztőrendszeri probléma okozhat mellkasi vagy bordáknál jelentkező fájdalmat. A reflux például amely égő érzéssel jelentkezhet, az epekő hirtelen, intenzív, órákig fennmaradó fájdalmat okoz, és előfordulhat, hogy az ebben a traktusban jelentkező fekély, okoz visszatérő fájdalmat. Ezek az esetek többnyire nem igényelnek azonnali ellátást, gasztroenterológiai kivizsgálást és kezelést azonban igen.

  • Pánikroham

A pánikroham azért is okozhat nagy ijedtséget, mert a szívinfarktus tüneteit is produkálhatja. Sokszor a tudatos jelenlét és a mély légzés enyhítheti a tüneteket, de ha a mellkasi fájdalom nem múlik el, mindenképpen ajánlatos pszichológus, mentálhigiénés szakember segítségét kérni.

  • Szív-érrendszeri okok

A mellkasi fájdalom okának kiderítéséhez fontos a kardiológiai kivizsgálás.Az angina és a szívinfarktus gyakran okoznak mellkasi fájdalmat, bár ez utóbbi nem feltétlenül okoz mindig ilyen tipikus tünettel jelentkezik. Az angina tulajdonképpen maga a mellkasi diszkomfort, fájdalom, aminek az az oka, hogy nem jut elég vér a szívbe. Az érintettek nyomást, szorító érzést tapasztalnak, ami kisugározhat az állkapocsba. Az angina egyrészt a szívinfarktus rizikófaktorának tekinthető, másrészt a szívkoszorúér-betegség egyik tünete is lehet, ami az artériák elzáródását foglalja magában. Az esetek nagy részében a mellkasi fájdalom mellett más panaszok is megjelennek szívinfarktus során, mint a vállakba, nyakba, hátba, bal vagy mindkét karba sugárzó fájdalom, a hányinger, a hidegrázás, a légszomj. Ezek mindenképpen olyan figyelmeztető jelek, amelyek megléte esetén azonnal mentőt kell hívni. 

Ezért fontos a kardiológiai kivizsgálás

- Bármilyen mellkasi panasz esetén fontos a kardiológiai vizit – kivéve az azonnali ellátást igénylő állapotokat. Ha azonban nem ennyire akut a dolog, a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t  módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – A megismert panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de általában szükséges elvégeztetni egy nagylabort, a nyugalmi és terheléses EKG-t és egy szívultrahangot is. Az eredményeinek birtokában megszülethet a diagnózis, elindulhat a kezelés. 

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Megosztás: