A legfrissebb amerikai szakmai ajánlások erősen hangsúlyozzák a fizikai aktivitás és más életmódbeli elemek döntő szerepét az enyhén vagy közepes mértékben emelkedett vérnyomás- és koleszterinszint esetén. „Receptre” kellene elrendelni a mozgást – javasolja az American Heart Association, és ezzel dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus is egyetért.
Életmód: az első számú kezelési stratégia
Az American Heart Association (AHA) és az American College of Cardiology szervezet júniusban tette közzé legújabb szakmai ajánlását, amelyben ismét hangsúlyozták a mozgás szerepét az enyhén és közepes mértékben emelkedett vérnyomás- és koleszterinszint kezelésében. A szakemberek szerint ilyen esetekben az életmódváltásnak kellene lennie az első vonalbeli kezelési stratégiának, amely megelőzi a gyógyszeres kezelést. Optimális esetben a kezelőorvosoknak egészen konkrét útmutatással kellene szolgálnia arról, hogyan tudják a páciensek növelni a fizikai aktivitásukat és csökkenteni az üléssel töltött órák számát.
Becsléseik szerint az Egyesült Államokban a felnőtt lakosság 21 %-ának, mintegy 53 millió embernek van kismértékű magasvérnyomás betegsége. Ez annyit tesz, hogy a szisztolés értékük 120-139 Hgmm közt mozog, a diasztolés érték pedig 80-89 Hgmm közt állapítható meg. (Itt megjegyzendő, hogy az amerikai társaságok, az AHA és az ACC is 2017-ben alacsonyabbra helyezték a hypertonia határértékeket: ott hypertoniának számít a 130/80 Hgmm feletti vérnyomás. Az európai társaság (ESC) nem vette át teljes egészében ezeket a korábbinál alacsonyabb diagnosztikus értékeket, hanem maradt a korábbi határértéknél, azaz hypertoniáról beszélünk 140/90 Hgmm vagy e feletti vérnyomásérték esetében - Magyarországon is.)
Amerikában hasonló arányban vannak jelen a felnőttek közt az enyhén emelkedett koleszterinszinttel élők, ők kb. 28 %-át teszik ki a felnőtt populációnak. Náluk az LDL („rossz”) koleszterin szintje kicsit magasabb, mint 5,5 mmol/L.
A szakmai szervezetek ajánlása szerint éppen az ilyen kevésbé súlyos esetekben, amikor még nem fenyeget erősen a szívbetegségek és a stroke rizikója, lehet nagy hatása az életmódbeli változtatásoknak, nevezeten a rendszeres mozgásnak, a fogyásnak, az étkezés reformjának, a dohányzásról való lemondásnak és az alkoholfogyasztás korlátozásának. Éppen ezért azt javasolják, hogy a páciensek és az orvosok minden találkozás alkalmával beszéljenek a fizikai aktivitás jelentőségéről, még akkor is, ha az „csak” gyaloglás vagy gyakoribb lépcsőzés, hiszen - akár a koronavírus miatti korlátozások miatt – a ma embere többet ül, mint valaha.
Rendszeres mozgás, csökkenő értékek
Ha diagnózis születik a magas vérnyomás betegségről, tudnunk kell, hogy a kezelés ettől kezdve feltétlenül szükséges, ugyanis a kezeletlen állapot súlyos betegségekhez vezethet. Vagyis kiemelten fontos az orvos által elrendelt kezelés, azonban ez 160/100 Hgmm alatti vérnyomásnál, szövődmények nélkül és társbetegségek hiányában kifejezetten életmódkezelés, e fölötti vérnyomásnál életmódkezelés is – a gyógyszeres kezelés mellett. Ez utóbbi általánosságban akkor indokolt, ha az életmódkezeléssel 3 hónap alatt a célérték elérése nem sikerült, illetve magasabb vérnyomásértékeknél, társbetegségek és vagy szövődmények megléte esetén. Az életmódkezelés egyik része a mozgásterápia, amely magas vérnyomás esetén a lehetőleg minden nap végzett közepes intenzitású kardiomozgásra (intenzív sétára, futásra, kerékpározásra, úszásra) épül.
- Az elmúlt évtizedekben a szívbetegek rehabilitációjában, valamint a metabolikus szindróma elemeinek, így a magas vérnyomás és koleszterinszint kezelésében elsősorban a tartós, egyenletes, mérsékelt intenzitású fizikai terhelésen alapuló programokat, az ún. kardió edzést használták – ismerteti dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus. - Szinte szállóigévé vált a heti legalább 150 perces, közepes intenzitású kardiomozgás, legalább heti 3 alkalomra elosztva. Idővel az izomfejlesztés is fontossá vált, amelynek révén a sokszor gyenge izomzat képessé válik a feladatok teljesítésére, ráadásul ezáltal még inkább növelhető a cukor- és zsíranyagcsere aktivitása is. Az utóbbi években az egyenletes terhelésnél hatásosabb és rövidebb idő alatt kivitelezhető nagyintenzitású interval (szakaszos) tréning is szerepet kapott mind a rehabilitációban, mind a magas vérnyomás csökkentésében. A magas intenzitással (például gyors futással, kerékpározással, ugrálással) azonban óvatosan kell bánni, és csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha már megvan egy alap fittségi szint és nincs komolyabb szívbetegség. A rendszeres mozgás 3-4 Hgmm-rel képes csökkenteni mindkét vérnyomásértéket és 0.07-0,15 mmol /L-rel az LDL-koleszterin szintjét. A hatékony és biztonságos mozgásprogram felépítésében érdemes szakorvos és mozgásterapeuta iránymutatásaira támaszkodni.
Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)
