A tartós, elhúzódó rekedtség a hang túlterhelése miatt jelentkező tünet is lehet, melynek hátterében gyakran áll a helytelen hanghasználat, ám a rekedtség hátterében számos egyéb betegség is lehet. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, mi okozhat rekedtséget, és mikor szükséges orvoshoz fordulnunk ilyen esetben.
A rekedtség mint foglalkozási ártalom
A hangszálak túlterhelése különösen gyakori azoknál az embereknél, akik szakmájuk vagy életmódjuk miatt gyakran és sokat beszélnek. A tanárok, színészek és énekesek, papok, edzők és call centerekben dolgozók esetében a hang egyúttal munkaeszköznek is tekinthető, ami könnyen kifáradhat, fátyolossá, rekedté válhat, de akár teljes hangvesztés is kialakulhat.
Azoknak is számolniuk kell azonban ezzel a kellemetlen problémával, akik zajos környezetben dolgoznak, vagy szabadidejüket szívesen töltik hangos szórakozóhelyeken és sportmérkőzéseken.
A hang extrém túlterhelése miatt kialakuló akut gégegyulladás azonban csak az egyike a rekedtség lehetséges okainak.
Mi okozhat még rekedtséget?
- Vírusfertőzés
- Helytelen hangszalag-használat
- Hangszalag-polip
- Hangszalag-fekély
- Énekes csomók
- Hangszalagbénulások
- Jó- és rosszindulatú daganatok
- Allergia
- Neurológiai betegségek vagy rendellenességek
- Autoimmun betegségek
- Pajzsmirigy-problémák
- A gégét ért traumák
- GERD (Gastrooesophagealis reflux)
- Dohányzás
Mikor kell orvoshoz fordulni a rekedtséggel?
A hang túlerőltetéséből fakadó hangszalag duzzanat többnyire egy pár napos hangkíméleten kívül nem igényel más beavatkozást, amennyiben azonban a rekedtség 2-3 hétnél tovább tart, mindenképpen célszerű felkeresni egy fül-orr-gégész szakorvost – javasolja dr. Holpert Valéria. Akkor is forduljunk szakemberhez, ha a rekedtséghez nyelési vagy légzési nehézségek társulnak, vért köhögünk, csomót vagy dudort érzünk a nyakunknál, illetve beszéd közben fájdalmat tapasztalunk. Figyelmeztető jel szintúgy, ha néhány napnál hosszabb időre elvesztjük a hangunkat; de a műtéti beavatkozások után kialakuló rekedtség is feltétlenül orvosi kivizsgálást igényel.
Hogy történik a rekedtség kivizsgálása?
A tartós rekedtség az életminőséget is befolyásolja, ami az érintettek elszigetelődésével, depresszióval és szorongásos tünetek megjelenésével , gyakran a munkából való kieséssel is jár. A tartós rekedtség hátterében álló szervi vagy funkcionális okok kiderítését mindenképpen bízzuk fül-orr-gégész, foniáter szakemberre, akinek a segítségével a tüneteket okozó életmódbeli tényezőkre, illetve betegségekre is fény derülhet. A foniáter szakember a laringoszkópos, valamint stroboszkópos vizsgálat során a hangszalagok állapotát és működésbeli eltéréseit is is fel tudja térképezni, és amennyiben szükséges, gyógyszeres kezeléssel, speciális beszéd- és hangterápiával nyújt segítséget számunkra a kellemetlen tünetek felszámolásában.
Hanghigiéné tippek a rekedtség ellen
- Pihentessük a hangunkat, amennyire csak lehetséges!
- Ha sok ember előtt kell beszélnünk, használjunk mikrofont vagy hangosítót!
- Kerüljük a hangos környezetben való beszédet!
- Fogyasszunk bőségesen folyadékot a kiszáradás megelőzése érdekében!
- Gargalizáljunk enyhe sós vízzel, és párásítsuk környezetünk levegőjét!
- Étrendünkből száműzzük a koffeint, alkoholt és a túlzottan fűszeres ételeket!
- Kerüljük a dohányzást és az alkohol fogyasztását!
- Ne köszörüljük a torkunkat, és hanyagoljuk a suttogó beszédet!
- Az orrsprayket csak rövid ideig, a betegtájékoztatóban foglaltak szerint használjuk, mert ezek szintén kiszáríthatják a torkot!
- Hangterhelés előtt melegítsük be a hangunkat!
- Szakember segítségével sajátítsunk el légzéstechnikai és beszédtechnikai gyakorlatokat!
Forrás: Fül-orr-gége Központ
