tél cimke

A téli időszakban gyakori panasz a köhögés. Jelentkezhet légúti betegségek tüneteként, de egyéb oka is lehet. Dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa öt lehetséges kiváltó okot sorolt fel, az elhúzódó köhögés hátterében.

A téli hónapokban az orrfolyás mellett az orrdugulás lehet a poratka allergia jellegzetes tünete, de kiválthatja háziállat vagy penészgomba allergia is. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy az allergiás orrdugulás ellen hosszú távon a szteroid orrspray a jó választás, azonban sokan idegenkednek a használatától, emiatt később az orrcsepp-függőség tüneteivel fordulnak fül-orr-gégészhez.

Visszatérő probléma a téli hónapokban jelentkező magas légszennyezettség. A gépjárművek mellett a szmog kialakulásában döntő szerepet játszik a kéményekből felszálló füst, mely téli estéken egész településeket boríthat ködbe. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát a légszennyezettség hatásairól kérdeztük.

Ha a fűtési szezonban szárazabb a lakás levegője, jót tesz az egészségünknek a párásítás. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondja, mikor segít a hideg és a meleg pára, illetve a túlzott párásítás veszélyeire is felhívja a figyelmet.

Asztmás tüneteket számos tényező, így a hideg időjárás is kiválthat. A hideg, száraz levegő belélegzése a légutak szűkületét okozhatja, ami megnehezíti a légzést. Megfelelően beállított kezeléssel és megelőző intézkedésekkel azonban ezt ki lehet védeni, ennek módjáról kérdeztük dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont főorvosát.

A lakásban hosszú melegítőben és pulóverben lévő hölgy mellett kényelmesen megfér a pólós és rövid nadrágos férfi. Ha ismerős a kép, nem meglepő, már tudományos magyarázat is van arra, hogy miért fáznak jobban a nők. Dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont főorvosa arra is felhívta a figyelmet, hogy mikor kell a fázékonyságot komolyan venni, milyen betegségeket jelezhet.

Az RSV (respiratory syncytal virus) náthás tüneteket és kínzó, száraz köhögést is okoz. Az egyik leggyakoribb légúti kórokozó az őszi-téli időszakban, két-három éves koráig a gyermekek nagy része átesik a fertőzésen. Tüneteiről és kezeléséről dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

Ősztől tavaszig mintha állandóan náthás tünetei lennének, úgy érzi, ki sem gyógyult az egyik megfázásból, máris itt a másik? Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa elmondott néhány lehetséges kiváltó okot, amely meghúzódhat a gyakori megbetegedések hátterében.

Több mint 200 vírus okozhat megfázást, ezért sem meglepő, ha felnőtteknél évente több alkalommal is náthás tünetek jelentkeznek. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniátert, a Fül-orrgégeközpont orvosát arról kérdeztük, vajon elég otthoni praktikákat bevetni megfázás esetén, vagy javasolt inkább orvoshoz fordulni?

Ebben az időszakban sokan szenvednek torokfájástól, tüsszögéstől vagy épp láztól. A tünetek hátterében több betegség is állhat, ezek jellegzetes tüneteit és a köztük lévő különbségeket gyűjtöttük össze dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosának segítségével.

Légúti betegségek gyakori kísérő tünete az elhúzódó hurutos köhögés. A szervezetünk számára ugyan előnyös, hiszen a kórokozók eltávolítását segíti, nekünk viszont kellemetlen a sokszor rohamokba torkolló, fullasztó köhögés. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogyan enyhíthetjük a tüneteit, úgy, hogy közben a gyógyulásunkat sem hátráltatjuk.

Az ebben az időszakban jelentkező allergiás tünetek okozója döntően a poratka, penészgomba vagy háziállat allergia. Dr. Balogh Katalin allergológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát kérdeztük, vajon más típusú kezelésre van-e szükség, mint a tavasztól őszig jelentkező pollenallergiák esetében?

Az eddig is közismert volt, hogy a hideg egyfajta rizikófaktornak minősül a magasvérnyomás betegeknél, ám egy új kutatás a lakás hőmérsékletét is górcső alá vette. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája az összefüggéseket és a teendőket összegezte.

A tüdőgyulladás - leggyakrabban pneumococcus és atípusos baktériumok által okozott- fertőzés következtében alakul ki, de a betegség vírusos eredetű is lehet, influenza szövődményeként is jelentkezhet. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa arra is felhívja a figyelmet, hogy enyhébb, sokszor egyszerű meghűléshez hasonló tünetek - rossz közérzet, hőemelkedés, köhögés - is jelezhetik a betegséget.

Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniátert, a Fül-orr-gégeközpont orvosát arról kérdeztük, hogy a védőoltás mellett milyen praktikákat érdemes bevetni, hogy elkerüljük az influenzát vagy továbbadjuk a fertőzést.

Tipikus náthás tünetekkel, tüsszögéssel, orrfolyással kezdődik, majd néhány nap elteltével súlyos nehézlégzéssé alakul az enyhe megfázás. Ha valaki asztmás, még jobban kell figyelnie a megelőzésre, kezdeti tünetekre és kezelésre. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, milyen lépésekkel előzhető meg, hogy nátha hatására az asztmás tünetek fokozódjanak.

A bölcsődébe, óvodába járó gyerekek közt nem ritka, hogy akár több héten át is köhögnek. Az elhúzódó köhögés lehet egy légúti betegség következménye, ám komolyabb problémákra is utalhat. A gyakori kiváltó okokról dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

Szánkózás, korcsolyázás, síelés, hóember építés, hógolyózás – a téli, hűvösebb hónapok számtalan lehetőséget kínálnak arra, hogy ne a négy fal közé zárkózva töltsük az évnek ezt az időszakát. A fizikai aktivitás és a hideg levegő miatt azonban a téli szabadtéri sportok külön odafigyelést igényelnek az asztmások esetében, mivel ez a két tényező súlyosbíthatja a tüneteiket. Arról, hogy mire fontos figyelni, dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

Az orrdugulás, a kivörösödött, viszkető, könnyező szemek jól ismert tünetei a légúti allergiáknak, melyet nemcsak pollenek, hanem lakáson belüli allergének is előidézhetnek. A hűvösebb évszakokban gyakran a háziporatka okoz ilyen jellegű panaszokat. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy a hagyományos allergiaellenes készítmények mellett milyen módon lehet hatékonyan és tartósan enyhíteni a tüneteket.

A diagnózis utáni első sokkhatást követi a másik, amikor az ételallergiás ember találkozik a környezete reakciójával. Az érintett, aki addigra már alaposan körbejárta a témát, nem érti, hogy a többiek hogyan lehetnek ennyire tájékozatlanok, vagy akár tapintatlanok a diétáját illetően. Az előttünk álló ünnep, a rokonlátogatással egybekötött ebédek és vacsorák időszaka kapcsán Sasvári-Szekeres Anitával, a Budai Allergiaközpont dietetikusával a speciális diétát tartók nehézségeiről beszélgettünk.

Az elmúlt évek alatt jelentősen megemelkedett a nyírfapollen allergiások száma, és a klímaváltozás miatt köztük sokan még erősebb tünetekkel küzdenek. Hogy miért fontos már most, de legkésőbb decemberig erre előre gondolniuk, a majd csak tavasszal virágzó nyírfa pollenjére allergiás érintetteknek, arról dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa beszélt részletesebben.

Hosszabb ideje fennálló köhögést több betegség, például krónikus hörghurut, asztma, allergia is okozhat, de tüdőgyulladás, tüdőrák kezdeti jele is lehet. A panaszok összefügghetnek krónikus arcüreggyulladással is. A mielőbbi orvosi kivizsgálás tehát nagyon fontos, de semmiképpen sem halasztható, ha magas láz társul a köhögés mellé, erős légszomj, vagy véres köpet is jelentkezik.

Egy vérvizsgálatból is sokat megtudhatunk egészségi állapotunkról. A szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat a CRP szint ellenőrzésével ki lehet mutatni. Arról, hogy pontosan mit mutat ez az érték, és milyen tünetek kapcsán érdemes ellenőriztetni, dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa beszélt részletesebben.

Az ősszel közösségbe került, óvodáskorú gyermekek közül sokan máris otthon lábadoznak. A leggyakoribb betegség ilyenkor a nátha, ezzel egy időben sok kicsinél jelentkezik fülfájás, fülgyulladás is. Dr. Holpert Valéria gyermek fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont orvosa elmondta milyen okai lehetnek, ha a betegségek gyakran követik egymást.

Ha valakinek fáj a torka, az első, hogy megnézi, látható-e valamilyen elváltozás, például vörösség, duzzanat, illetve fehér foltok a mandulák területén. Ezek a tünetek azonban több betegséget is jelenthetnek. Arról, hogy milyen esetben fontos mindenképp orvoshoz fordulni miattuk, dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniátert, a Fül-orr-gégéközpont orvosát kérdeztük.

Téli időszakban különösen gyakori, hogy a bőr vörös, száraz, helyenként fájdalmasan kirepedezik. Ha a tünetek viszketéssel, esetleg tartósan fennálló kiütésekkel párosulnak, érdemes orvoshoz fordulni, ugyanis a panaszok mögött különböző kiváltó okok állhatnak. A pontos diagnózis megállapítása azért is fontos, mert a különböző elváltozások eltérő terápiákat igényelnek.

A gyakori torokfájás, vagy légúti betegségek önmagukban még nem indokolják a mandulaműtét elvégzését. Azonban ha a betegség évente gyakran ismétlődik, krónikus mandulagyulladás alakul ki, esetleg tályog vagy a gyulladások következtében másodlagos betegségek lépnek fel, akkor mégis szükség lehet rá, hogy megváljunk az egyébként fontos védőfunkciót betöltő szervektől.

A náthaszezon beköszöntével egyre többen vásárolunk orrcseppet, vagy orrspray-t orrdugulás kezelésére. Mivel ezek a készítmények recept nélkül is beszerezhetők, könnyen az az érzésünk támadhat, hogy korlátlan mennyiségben és ideig használhatjuk őket. Megkérdeztük dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológust, a Fül-orr-gége Központ orvosát, hogy vajon jól gondoljuk-e?

Idén télen sorra dőlnek meg a hidegrekordok, így sokan vannak, akik a réteges öltözködés ellenére is folyton dideregnek a szabad levegőn. Igen ám, de sokaknál a panasz az otthon melegében is megmarad, és pulóverben, vastag pléddel betakarózva is fáznak, így folyton emelnek a lakásban a hőmérsékleten. Amennyiben Ön –vagy valamely családtagja- is a fagyoskodók közé tartozik, akkor érdemes ellenőriztetni a pajzsmirigy funkcióit, ugyanis a tünet sokszor pajzsmirigy alulműködésre utalhat! A témában dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

A tél végéhez közeledve többségünk túl van már egy-két légúti betegségen, antibiotikum kúrán, esetleg hányással-hasmenéssel járó fertőzésen. Ilyenkor hajlamosak vagyunk szervezetünk vészjelzéseit az elmúlt betegségekre, kiadós ünnepi étkezésekre vagy a mozgásszegény téli időszakra fogni, ám ha már hosszabb ideje fennálló panaszoktól szenved, érdemes egy egyszerű vizsgálattal megbizonyosodnia arról, nincs-e komolyabb betegség a tünetei hátterében!

Az orrfújás és az orrcsepp hatékony segítség náthában, de bizonyos esetekben ennél többre, akár műtétre is szükség lehet, hogy az orrdugulástól megszabaduljunk. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégésszel, a Fül-orr-gége Központ orvosával sorra vesszük a gyermekkori orrdugulás kiváltó okait és a kezelési lehetőségeket.

Vazomotoros nátha néven ismert a nem-allergiás rhinitisz (nátha) egyik típusa, melynek jellegzetes tünetei nagyon hasonlóak a légúti allergiához. Negatív allergiavizsgálat és tartósan fennálló panaszok – orrfolyás és orrdugulás – esetén érdemes ennek lehetőségét is kivizsgáltatni.

Légúti fertőzés, rossz hangképzés, reflux vagy pajzsmirigybetegség következménye is lehet. Az elhúzódó rekedtség hátterében komolyabb elváltozások állhatnak, melyek megfelelő kezelés nélkül csak rosszabbodnak.

Napsütéses időben akár fél óra szabadban eltöltött idő is elég lehet, hogy napi D-vitamin szükségletünket fedezzük. A téli borongós hónapok alatt azonban gyakran alakul ki hiányállapot, melynek tünete például a gyakori légúti fertőzésekben is megmutatkozhat.

A gyermek és felnőtt lakosságban végzett nemzetközi tudományos vizsgálatok arra utalnak, hogy a lakosság D- vitamin ellátottsága nem megfelelő. Számos kórkép esetében, melyeket civilizációs betegségnek is neveznek, mint szív- és érrendszeri megbetegedések, bizonyos rák típusok, allergia, de egyes autoimmun betegségek is, összefügghetnek az alacsony D-vitamin szinttel a szervezetben.