trombózis cimke

Lábdagadás, fájdalom, elszíneződés – tünetek, amelyek körültekintő kivizsgálást vagy akár azonnali kezelést igényelnek. Prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája olyan gyakori panaszokra hívja fel a figyelmet, amelyek esetén fontos szakemberhez fordulni, hogy a komolyabb szövődményeket megelőzzük.

A várandósság időszakában a kismama szervezete biztosítja a feltételeket a magzat egészséges fejlődéséhez, és felkészül a szülésre is. Ennek azonban vannak olyan kockázatos velejárói, mint a trombózishajlam növekedése. Dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus, a Trombózis- és Hematológiai Központ főorvosa elmondta, hogy mire kell figyelni ezzel kapcsolatban.

Vörös, bedagadt láb, visszerek, érelmeszesedés és tüdőembólia – a trombózis szó hallatán a legtöbb embernek ezek jutnak eszébe. Sokan rettegünk a kialakulásától és a következményeitől, ezért Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját megkérdeztük, hogyan csökkenthetjük a kialakulásának esélyét.

A téli időszakban igen gyakoriak a megfázásos, influenzás megbetegedések, melyeket a legtöbben igyekeznek sok gyümölccsel, gyógyszerekkel kúrálni. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája azonban fokozott óvatosságra inti a véralvadásgátlót szedőket, ugyanis vannak olyan készítmények, melyek befolyásolják a terápia hatását!

A klimax kellemetlen tüneteinek csökkentéséhez ma már igen hatékony segítséget tud nyújtani a hormonterápia, melyek napjainkban már nagy biztonsággal alkalmazhatók. Viszont prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája felhívja a figyelmet arra, hogy előtte célszerű trombózis rizikóbecslésen átesni.

Az alacsony dózisú aspirin széles körben alkalmazott készítmény, mely csökkenti a vérrögképződés esélyét. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája azonban arra figyelmeztet, hogy nem minden típusú trombózisban hatásos. Hogy miért?

Sajnos bizonyos esetekben foghúzás válhat szükségessé. Ez már önmagában is igen kellemetlen, ám sok kérdés vetődhet fel azokban, akik véralvadásgátló terápiában részesülnek. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája elmondja, miket kell ilyen esetekben tenni.

Manapság a bőrt díszítő tetoválások nem számítanak ritkaságnak, egyre több ember készíttet magának különböző mintákat, feliratokat. Azonban fontos tudni, hogy a művelet enyhe vérzéssel jár, ezért felvetődhet a kérdés, hogy mi van akkor, ha az illető véralvadásgátlót szed. Lehet ilyenkor tetováltatni? A kérdést prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája válaszolja meg.

Mélyvénás trombózis után sokakban felmerül a kérdés, hogy mikor és hogyan térhetnek vissza a mindennapokhoz, a megszokott életvitelükhöz. Mi lesz a munkával? A mozgással? Ezeket és még sok mást is megválaszol prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája.

Trombózis után vagy prevenció gyanánt sokan hordanak kompressziós harisnyát, mely többek között a véráramlás fokozását hivatott támogatni, elkerülve a vér pangását az erekben. Hogy mikre érdemes ügyelni, ha valaki kompressziós harisnyát hord, azt prof. Blaskó Györgytől, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistájától tudtuk meg.

A mélyvénás trombózisnak léteznek rizikófaktorai, melyekkel nem árt tisztában lenni, hiszen ekkor külön figyelmet kell szentelni a megelőzésnek. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája összeszedte azt a 8 embert típust, akiket jobban fenyegetnek a vérrögök.

Azok, akik véralvadásgátlót szednek, tudják, hogy a készítmények legnagyobb veszélye az fokozott vérzés. Enyhe esetben ez lehet csupán erősebb orrvérzés, ám életveszélyes vérzéseket is produkálhatnak! Felvetődhet a kérdés, hogy mi van akkor, ha valaki véralvadásgátlót szed és műtét előtt áll. Mi a teendő ilyenkor? A kérdést prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája válaszolja meg.

Ahogy beköszönt a jó idő, egyre gyakoribbá válnak a visszeres panaszok. Ilyenkor sokan panaszkodnak nehézláb érzésre, és sajnos a visszerek gyulladásos állapota is többször előfordul. Szerencsére maga a probléma önmagában nem veszélyes - ám igen fájdalmas-, viszont nem árt tudni, hogy megnöveli a mélyvénás trombózis rizikóját, sőt, könnyű is vele összekeverni. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája elmondja, mikre figyeljenek a visszérgyulladással küzdők.

Mélyvénás trombózis után az érintettek gyakran panaszkodhatnak kisebb-nagyobb lábfájdalomra, dagadásra, melyet könnyű összekeverni egy újabb trombózissal. A panasz nyáron, a nagy melegben még erősebb, így a betegeket a hőség még jobban megviseli. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája a hasznos tanácsokat adott arra, hogy miként lehet elviselhetőbbé és biztonságosabbá tenni a nyarat.

A mélyvénás trombózis a fokozott véralvadás miatt keletkező vérrögök miatt alakul ki, mely lábdagadással, livid elszíneződéssel és fájdalommal jár(hat). Az állapot akut ellátása kórházi beavatkozást igényel, majd utána fontos, hogy a beteg szorosan kövesse az orvos utasításait, hogy elkerülhetők legyenek az esetleges szövődmények. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája ezeket a lehetséges szövődményeket és azok megelőzését osztotta meg.

Manapság egyre több pár szorul IVF –azaz lombik- kezelésre, hogy végre ők is szülővé válhassanak. Azonban az eljáráshoz használt nagy hormonmennyiség alkalmazása megannyi veszélyt rejt- ilyen például a terápia hatására megnövekedett trombózis-rizikó. Ennek okáról, valamint a vérrögök megelőzéséről prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistáját kérdeztük.

Miután valaki átesett trombózison vagy tüdőembólián, úgy az illető véralvadásgátló terápiára szorul. De vajon mikor lehet abbahagyni a gyógyszer szedését? A kérdést prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája válaszolja meg.

Mélyvénás trombózis után nagyon fontos a mögöttes okok felkutatása, hiszen a további terápia összeállításában nagy szerepet játszik. Sajnos az okokra nem minden esetben sikerül rájönni, különösen, ha nem az öröklött hajlam a probléma okozója. Ugyanis ekkor más betegséghez társulva alakul ki a trombózis, így ez hosszas kivizsgálást igényel. Bizonyos vizsgálatok elvégzése mindenképp szükségesek ahhoz, hogy az orvos pontosabb képet kapjon a beteg véralvadási rendszeréről. Hogy melyek ezek közül a legfontosabbak, és ezek mit is takarnak, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológus főorvosát kérdeztük.

A hematológia egy speciális területe a belgyógyászatnak, mégis kevesen tudják, milyen panaszokkal, betegségekkel érdemes oda fordulni. Dr. Ercsei Ibolya, a Trombózis és Hematológiai Központ hematológusa ezeket az állapotokat ismerteti.

Az időjárási frontok számtalan emberre hatnak, melyek migrénes fejfájást, görcsöket, álmosságot, idegességet, végtagfájdalmakat is provokálhatnak. Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy igen gyakori, hogy az érintett végtag fáj és bedagad fontok hatására, sőt, a melegfront megnöveli egy újabb mélyvénás trombózis/tüdőembólia esélyét is. Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózisközpont véralvadási specialistájától megkérdeztük, vajon hogy lehet csökkenteni ekkor a fájdalmat és miként kerülhető el az újabb trombózis.

Mellkasi nyomás, nehézlégzés, köhögés- ezek mind a tüdőembólia tünetei is lehetnek. Ekkor fontos, hogy a beteg mielőbb orvoshoz jusson, hiszen az állapot akár halállal is végződhet. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája hangsúlyozza, hogy az illető mihamarabb forduljon szakemberhez, ne várja meg, hátha elmúlik a panasz.

A trombofília - azaz a genetikailag fokozott trombózishajlam- a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia egyik gyakori oka. Éppen ezért indokolt bizonyos esetekben a trombofília szűrésen részt venni, ahol megállapítható, vajon az illetőnél is fennáll-e a fokozott rizikó. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője ezeket az eseteket ismerteti.

Amennyiben a karácsonyi ünnep vagy szilveszter idejére elutaznak, akár egy hosszabb autó- vagy repülőútra, előtt keresse fel orvosát, hiszen előfordulhat, hogy megelőző alvadásgátló kezelésre is szüksége lehet. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistájának hasznos tanácsai.

Nagyon fontos, hogy kiderüljön az esetleges alvadási faktorok csökkent működése a gyermekvállalás előtt, hogy később ne alakuljon ki vérzéses szövődmény. Dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosát kérdeztük.

Olvasóink kérdezték, hogy kialakulhat-e újabb trombózis, ha például túlterhelik a lábat, vagy esetleg nem tartják be az orvos által javasolt életmódot? Sajnos a következő trombózis legkedvezőbb kiindulási helye éppen az előző lesz. Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózisközpont orvosa mondja el a legfontosabbakat.

Attól függ, mit sportolt a páciens. A küzdősportokat biztosan el kell felejteni. Nem szabad azonban a mozgást teljesen abbahagyni: ez ugyanis igen sok veszéllyel járhat – mondta Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózisközpont orvosa.

Fontos teendője a kismamának nyáron, akár egy hosszabb utazás során, hogy megelőzze a trombózis kialakulását. Odafigyeléssel igen sokat tehet. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosának hasznos tanácsai.

Mélyvénás trombózis után igen nagy szerepe van a prevencióban a kompressziós harisnya viselésének. Bár sokan ódzkodnak tőle, ám érdemes tudni, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nyáron is szükséges alkalmazni a kompressziós terápiát. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa összeszedte azokat a helyzeteket, amikor érdemes felhúzni a harisnyát.

A D-dimer mérése trombózis gyanúja esetén szokott sor kerülni leggyakrabban. A szervezetben létrejött véralvadék jelenlétére utal a megemelkedett szintje. De, hogy pontosan mi is az a D-dimer, és még milyen vizsgálatokkal kell kiegészíteni, arról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt.

Azok, akik véralvadásgátló terápiában részesülnek, gyakran találkoznak mellékhatásokkal, a kezelés különféle negatív vonzatával. Ezek nagy része azonban elkerülhető, prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája elmondja, hogyan.

A mélyvénás trombózis nemtől függetlenül bárkinél felléphet, mégis a nők valamelyest rosszabb helyzetben vannak, mivel náluk a kívülről bevitt, illetve a terhességgel együtt járó hormonlöket miatt nagyobb rá az esély. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája megosztotta,  mikor és hogyan segítenek hozzá a hormonok a vérrögök kialakulásához.

Az aspirin igen széles körben elterjedt gyógyszer, mely -többek között- igen hatásos vérlemezke összecsapzódás-gátló hatásáról is ismert! Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a legfontosabb tényeket és tévhiteket ismerteti vele kapcsolatban.

Mélyvénás trombózis után sokaknak komoly fejtörést jelentenek bizonyos dolgok és tevékenységek, hogy vajon ártalmasak-e az állapotukra nézve? Összeszedtük ezért a leggyakoribb kérdéseket, melyekre prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája válaszolt.

A trombózis, trombofília kivizsgálása során számos ismeretlen szóval és rövidítéssel lehet találkozni, melyekről általában nem tudni, mit is takarnak. Lássuk, melyek azok a leggyakrabban előforduló szavak, melyek elhangozhatnak az orvos szájából, illetve melyek fellelhetőek a leleten.

A vérzékenység és a fokozott véralvadás ugyanazon vonal két vége, így a véralvadási zavarok vagy az egyikben, vagy a másikban nyilvánulnak meg. Ám léteznek kivételek, melynek során ugyanúgy felléphet trombózis, mint vérzés. Ilyen az ún. esszenciális trombocitémia (essentialis thrombocytosis, ET) is. Az állapotról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője beszélt.

Mélyvénás trombózis után fontos a mögöttes ok(ok) tisztázása, ezért teljes körű trombofília vizsgálat indokolt. Bár sokszor a genetika tehető felelőssé a vérrögök keletkezéséért, ám előfordulhat, hogy máshol kell keresni a magyarázatot. Hogy még mi vezethet trombózishoz, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

Az új típusú véralvadásgátlók (NOAC) egyre nagyobb teret hódítanak maguknak az antikoagulánsok piacán. Igen ám, de honnan lehet tudni, hogy az általában javasolt dózis az új alvadásgátló tablettákból mindenki számára a legmegfelelőbb? Erre kínál megoldást a NOAC szerek monitorozása. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt a témában.

A trombózisokat két nagy csoportba soroljuk: léteznek artériás és vénás trombózisok. Természetesen ezeken belül is vannak alcsoportok, és prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a vénákban kialakult vérrögökről és kezelésükről beszélt.

Mélyvénás trombózis után egy ideig szinte mindenki küzd kisebb-nagyobb lábfájdalommal, mely a vérrög szervülése után jellemzően alábbhagy vagy teljesen megszűnik. Azonban vannak olyan esetek, amikor a panasz hosszabb ideig megmarad, esetleg újra jelentkezik, ami a legtöbb embert aggodalommal tölt el, hiszen félnek az újabb trombózistól. Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózisközpont véralvadási specialistájától megtudhatja, vajon mit jelezhet a kellemetlen tünet.

Előfordulhat, hogy a véralvadásgátló terápiát a betegnek, élete végéig alkalmazni kell, hogy elkerülhesse az újabb trombózis kialakulását. Igen ám, viszont sokaknak problémát okoz, hogy a készítmény szedése során kék-zöld foltok tarkítják a bőrüket. Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük arról, vajon mi minden állhat a gyakori panasz hátterében.

A heparinok a véralvadásgátló terápia és a vérrögök kialakulásának prevenciós részét képezik a kumarin-származékok és az új típusú antikoagulánsok (NOAC) mellett. Hogy pontosan mit érdemes tudni róluk, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

Akár régebb óta, akár újonnan szed valaki véralvadásgátlót, olykor nem várt tüneteket tapasztalhat, melyek megijeszthetik a beteget. Hogy mi számít normálisnak a terápia során és mikor érdemes orvoshoz fordulni, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

Egyre többen váltanak új típusú véralvadásgátlókra (NOAC) a régebbi kumarin-származékokról, köszönhetően számos előnyüknek. Ennek ellenére sokak fejében még mindig él pár tévhit velük kapcsolatban. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a leggyakoribbakat szedte össze.

Statisztikák szerint kétszer több ember veszíti életét Európába trombózisban, mint AIDS-ben, mell- és prosztatarákban vagy közlekedési balesetben együttvéve, így az egyik legrettegettebb állapotként tartják számon. Bár nem minden esetben előzhető meg, ám szűréssel, életmóddal, valamint szükség esetén megfelelő gyógyszeres kezeléssel csökkenthető az életet is veszélyeztető vérrögök keletkezésének esélye. Dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosnőjét kérdeztük a témában.

Igen gyakran hallani, miszerint neves sportolók vesztik életüket a pályán, melynek hátterében mélyvénás trombózis okozta tüdőembólia volt. Éppen ezért lenne érdemes minden olyan gyermeket és fiatal felnőttet szűrni trombofíliára, akik komolyabban foglalkoznak a sporttal. Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük a témában.

Trombózis megelőzésére egyre többször alkalmazzák a kumarin származékok helyett az új típusú véralvadásgátlókat (NOAC), hiszen használatuk lényegesen kevesebb laboratóriumi követést igényel, szemben a régebbi készítményekkel. A számos pozitívum mellett, néhány hátránnyal is számolni kellett korábban, pl. nem lehetett hatástalanítani őket, vagyis nem létezett antidótumuk. Viszont nemrégiben ez pozitív fordulatot vett, így dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa szerint használatuk még biztonságosabbá vált.

Sokan vannak, akik egy esetleges szívinfarktus vagy stroke megelőzése gyanánt alacsony dózisú aszpirint szednek, mely köztudottan –vérlemezke- thrombocyta aggregáció gátló hatással is rendelkezik. Azonban vannak olyanok, akiknél a kívánt eredmény elmarad, és mégis kialakulnak életveszélyes vérrögök. Ennek okairól prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

Amennyiben kialakult már valakinél mélyvénás trombózis, úgy a jövőben nagyobb eséllyel lép fel ismételten a probléma, így igen fontos szerepe van a prevenciónak. Hogy minél kisebb legyen a rizikó, több vizsgálatot is érdemes elvégeztetni. Hogy pontosan miket, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

Amennyiben valaki átesett már mélyvénás trombózison, akkor vannak bizonyos dolgok, melyekre a betegnek oda kell figyelnie, nehogy újra kialakuljon a probléma vagy annak egy szövődménye (pl. PTS). Hogy pontosan mikre is érdemes ügyelni a mindennapokban, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

A vérrögök kialakulása elleni véralvadásgátlók már régóta igen hatásosnak bizonyulnak a mindennapi gyakorlatban, ám érdemes tudni, hogy bizonyos készítmények tartós alkalmazása esetén kicsit megnő a csontritkulás, csonttörések esélye. A témáról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

A kánikulában a kismamáknak több dologra kell ügyelniük, hogy zavartalanul teljen a melegebb hónapokban is a terhességük. Az egyik legfontosabb a trombózis megelőzése, hiszen a várandósság, a nyári hőség, a hosszú utazás mind megnövelik a vérrögök kialakulásának rizikóját. Hogy miként lehet elkerülni, azt dr. Szélessy Zsuzsannától, a Trombózisközpont hematológus főorvosától kérdeztük.

A hormonális fogamzásgátlók köztudottan megnövelik a vérrögök kialakulásának esélyét, ezért ha már valakinél előfordult mélyvénás trombózis, úgy abban az esetben fokozott odafigyelést igényel a jövőben a nem kívánt terhesség elleni védekezés. Hogy mire fontos ekkor ügyelni, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

A mélyvénás trombózis kialakulásának egyik fő rizikófaktora a genetikai hajlam. Amennyiben valamilyen mutáció következtében van jelen a fokozott hajlam, úgy trombofíliáról beszélünk, melynek több típusa is ismert. Hogy melyek ezek közül a leggyakoribbak, és hogy milyen veszélyeket rejtenek, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

Vérrögök mind a vénákban, mind az artériákban kialakulhatnak. Ez előbbi jellemzően mélyvénás trombózisban/tüdőembóliában nyilvánul meg, míg az utóbbi esetben általában stroke/szívinfarktus és a végtagok artériáinak elzáródása (PAD) lép fel. Hogy miért keletkeznek az artériákban thrombusok, és hogy melyek a rizikófaktorai, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

A trombózis esélye számos ember életét veszélyezteti, főleg akkor, ha az illetőnél korábban kialakultak már vérrögök. Az állapot után több életmódbeli változtatás szükséges, és vannak olyan dolgok, melyekre kiemelt figyelmet kell fordítani. Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózisközpont véralvadási specialistájától megtudhatjuk, vajon mi mindenre kell ügyelni a melegebb hónapok során.

Az artériás és a vénás trombózis hatékony prevenciós módja a véralvadásgátló terápia, melyet a szakember által meghatározott ideig szükséges alkalmazni. Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját arról kérdeztük, hogy vajon mi mindennel kell számolni akkor, ha a beteg önszántából, idő előtt hagyja abba a gyógyszer szedését.

A véralvadásgátlók alkalmazása életmentő jelentőséggel bír. Akinek már volt trombózisa, tüdőembóliája, annak hosszabb-rövidebb ideig alvadásgátló tablettát kell szednie. Ráadásul akinek emellett súlyosabb a trombózisra való hajlama (trombofília), vagy szívbetegsége van, annak gyakran egész életében szednie kell ezen készítményeket- nélkülük az illetőnél jelentős mértékben fennáll az ismételt vérrög, embólia kialakulásának esélye. Olykor a gyógyszer szedésével olyan mellékhatások jelentkezhetnek, mint pl. a hajhullás. Hogy, hogy lehet a problémát kiküszöbölni, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosát kérdeztük.

A mélyvénás trombózis akut kezelése után nagy szerepe van a véralvadásgátló terápiának, ugyanis ekkor a hangsúly az ismételt trombózis prevencióján és a posttrombotikus szindróma (PTS) elkerülésén van. Azonban olykor megesik, hogy a kezelés ellenére az illetőnél mégis kialakulnak vérrögök. Ennek okairól prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

A vetélések hátterében gyakran bújik meg valamilyen véralvadási zavar, így manapság szerencsére egyre többen végeztetnek el ilyenkor trombofília vizsgálatot. Azonban dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője arra figyelmeztet, hogy antifoszfolipid szindróma is állhat a sorozatos vetélések mögött.

Azokban, akik véralvadásgátló terápiában részesülnek, felmerülhet a kérdés, hogy vajon mikor érdemes más készítményre váltaniuk, és hogy egyáltalán kell-e. Természetesen gyakori, amikor az illetőnek a kezelés időtartama alatt – akár élete végéig- ugyanazt a szert javasolja a szakember, ám vannak olyan állapotok, amikor szükséges vagy javasolt egy másik antikoagulánsra való áttérés. Hogy pontosan mikor, azt prof. Blaskó Györgytől, a Trombózisközpont véralvadási specialistájától tudtuk meg.

A mélyvénás trombózis van, hogy tünetek nélkül jelentkezik, ami megnöveli annak az esélyét, hogy a keletkezett vérrög a tüdőbe jutva embóliát okozzon. Azonban gyakran vannak olyan panaszok, melyek trombózisra utalnak, így az illető mihamarabb orvosi segítséget kérhet. Hogy melyek azok a tünetek, amiket semmiképp sem szabad figyelmen kívül hagyni, azokat prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája osztotta meg.

Akár az artériában, akár a vénában alakulnak ki vérrögök, mindkét esetben életveszélyes állapotról van szó, melynél nagy hangsúly van mind az akut ellátáson, mind pedig a prevención. Hogy miket szeretnének az orvosok, hogy az emberek tudjanak a trombózisról, arról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt.

Sokan tisztában vannak a hormonális fogamzásgátlók trombózis-provokáló veszélyével, éppen ezért javasolják a trombofília szűrést azoknál, akiknek a családjában előfordult már trombózis. Amennyiben az eredmények alapján fennáll valamilyen genetikai mutáció(k), akkor felmerülhet a kérdés, hogy vajon az illető szedhet-e alacsony hormontartalmú készítményt. Dr. Szélessy Zsuzsannával, a Trombózisközpont hematológus főorvosával beszélgettünk a témában.

Trombózis után a betegnek több mindenre is szükséges odafigyelnie, hiszen ha egyszer már kialakultak vérrögök, úgy lényegesen nagyobb eséllyel következik be újra az állapot. Éppen ezért fokozott figyelmet kell ezentúl fordítani a prevencióra. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája elmondja, mennyire veszélyes az, ha az illető hosszabb autóútra vállalkozik.

A véralvadásgátlók használata kiemelt jelentőséggel bír a trombózis prevenciója kapcsán, és vannak esetek, amikor a betegnek élete végéig alkalmaznia kell a készítményt. Azt azonban nem árt tudni, hogy az antikoagulánsok bizony megnövelik egyes orvosi beavatkozások kapcsán a vérzés rizikóját, így felvetődhet a kérdés, hogy mit tegyen az illető, ha esetleg fogászati kezelésre készül. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa választ ad sokak problémájára.

A mélyvénás trombózis az egész életre kiható állapot, hiszen az tüdőembólia-veszély elhárítása után fontos, hogy a beteg a jövőben fokozottan ügyeljen életmódjára. Hiszen ha már egyszer kialakultak a vérrögök, utána már lényegesen nagyobb eséllyel fordul elő ismételten a probléma. A prevenció ezért kiemelten fontos, ami véralvadásgátló kezelést, egészséges étkezést és rendszeres testmozgást foglal magában. Hogy pontosan mi mindenre kell ügyelni, ha trombózis után rá szeretnénk térni a sportos életmód útjára, azt Sekk Patrícia, a Trombózisközpont gyógytornásza osztotta meg.

A véralvadásgátlók alkalmazása életet is menthet, hiszen segítségükkel jelentősen csökkenthetőek az olyan állapotok kialakulása, mint pl. a trombózis vagy a tüdőembólia, ezért gyakran a betegnek élete végéig szükséges szednie őket. Igen ám, de mi van akkor, ha az illető teherbe esik? Ártanak a babának ezek a szerek? Át kell térni esetleg másra? A kérdéseket dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus főorvos, a Trombózisközpont munkatársa válaszolta meg.

Vannak nők, akiknél vagy nem jön létre terhesség, vagy bár sikerül a fogantatás, ám az rendszerint vetélésekkel végződik. Ekkor a pár vagy feladja a próbálkozást, mert nem szeretne elszenvedni még egy csalódást, vagy reprodukciós központba megy. Dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus főorvos, a Trombózisközpont munkatársa szerint sajnos a meddőségi kivizsgálásoknál máig indokolatlanul kevés figyelmet fordítanak a véralvadási zavarok kizárására, pedig igen gyakori, amikor ez áll a sikertelenség hátterében.

A mélyvénás trombózis akut terápiája után nagy hangsúly van az állapot ismételt kialakulásának prevencióján, valamint a poszttrombotikus szindróma (PTS) megelőzésén. A legtöbb orvos ekkor kompressziós harisnya viselését javasolja, de az elmúlt időszakban több tanulmány szerint is felesleges a hordása. Hogy valóban szükséges-e a PTS elkerüléséhez a kompressziós terápia - és ha igen, akkor meddig-, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

A trombózis szó hallatán a legtöbben a végtag vagy a medence vénáiban kialakult mélyvénás trombózisra gondolnak, ám előfordulhat, amikor az agyban keletkeznek vérrögök. Hogy mi is pontosan a sinus trombózis, miként lehet elkerülni, és hogy mikre szükséges kialakulása után figyelni, arról prof. Blaskó Györggyel, a Trombózisközpont véralvadási specialistájával beszélgettünk.

A trombózis szó hallatán a legtöbben a végtag vagy a medence vénáiban kialakult mélyvénás trombózisra gondolnak, ám előfordulhat, amikor az agyban keletkeznek vérrögök. Hogy mi is pontosan a sinus trombózis, miként lehet elkerülni, és hogy mikre szükséges kialakulása után figyelni, arról prof. Blaskó Györggyel, a Trombózisközpont véralvadási specialistájával beszélgettünk.

A cukorbetegség már önmagában megnöveli a thromboembóliás események kialakulásának kockázatát, így nagy figyelmet kell fordítani a megelőzésre. Éppen ezért felvetődhet a kérdés, hogy a diabetes-szel küzdők használhatnak-e hormonális fogamzásgátló tablettákat és egyéb eszközöket, melyek köztudottan jelentős trombózis-provokáló faktoroknak számítanak. A választ prof. Blaskó Györgytől, a Trombózisközpont véralvadási specialistájától tudtuk meg.